Leszavazott javaslatok a parlamentben, folytatódó fejlesztések Zalaegerszegen

BESZÉLGETÉS DR. GYIMESI ENDRE ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVEL,
A ZALAI MEGYESZÉKHELY POLGÁRMESTERÉVEL

– Eddig 400 képviselői indítványhoz adtam a nevem, ebből 111-et önállóan jegyeztem. Összesen 45 felszólalásom volt a parlamentben, általában önkormányzati és kulturális, valamint helyi ügyekben kértem szót, illetve interpelláltam és kérdeztem az aktuális tárca minisztereit. Rengeteg költségvetési javaslatom is volt, csak az idei évben harminc módosító javaslatot nyújtottam be, ebből tizenkilenc közvetlenül Zalaegerszeg fejlesztésével volt kapcsolatban. Valamennyire nemet mondott a parlamenti többség.

– Melyek voltak a legfontosabb Zala megyét, illetve Zalaegerszeget érintő felvetései, kérdései?
– A helyi ügyek közül foglalkoztam a februári zalai áramkimaradással, kérdeztem, mit tesz a kormány a helyzet normalizálódása érdekében. „Veszni hagyja-e a minisztérium a Zalabaromfit, vagy összefog Zalaegerszeggel? Erről a kérdésről folyamatosan tárgyaltam a szaktárcával. Érdeklődtem továbbá, hogy miért késik és mikor fejeződik be a Zalalövő–Boba vasúti beruházás, épül-e mentőállomás Zalalövőn.

Folyamatosan téma volt a 76-os út építése, az M9-es elindításának lehetősége. Zalaegerszeg infrastrukturális fejlesztéséhez a közlekedés helyzetét feltétlenül javítani kell, mert ha ez nem történik meg, komoly beruházásoktól is eleshet a zalai megyeszékhely.

Az elmúlt években több kulturális témában is megszólaltam a parlamentben, így a levéltári, színházi, régészeti törvényekkel kapcsolatban mondtam el a véleményemet, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról, a területfejlesztési támogatásról, a jegyzők hatáskörbővülésének gyakorlati problémáiról is szót ejtettem. A legnagyobb sikert úgy érzem a Goldsun Hűtőház tűzeseténél értem el, amikor sikerült egyszerre négy szakminiszterrel megállapodnunk és azonnali intézkedést értünk el – mondja dr. Gyimesi Endre.

– Miért szólalt fel kullancs-ügyben? Abban az időben sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miért nem lehet permetezni, ez a téma valóban a kormányra tartozott?
– A kérdésem pontosan úgy szólt „Van-e Magyarországon legális kullancs elleni irtószer, illetve tett-e a kormány, lépéseket annak érdekében, hogy jogszerű megoldást találjon a több megyét érintő problémára?“ S hogy miért szólaltam fel ez ügyben? Arról volt szó, hogy egy európai uniós jogszabály miatt nem lehet kullancsot irtani, mivel az eddig használt permetezőszert környezetre ártalmasnak minősítettek.

Zalában viszont átlagon felüli a fertőzött kullancsok és az ebből adódó megbetegedések száma. 2007-ben például 28 embert kezeltek kullancscsípés miatt vírusos agyvelőgyulladással és 59 főt Lyme-kórral. Zala megyében tízszer többen fertőződnek meg, mint az országos átlag. Úgy éreztem, a kormánynak nagyobb figyelmet kell fordítania a veszélyeztetett területekre. Az uniós elvárás egy dolog, hosszú távú megoldást kell találni. 

– Szigorúan fogalmazott az idei évi központi költségvetés tárgyalásakor. Valóban katasztrofális lesz jövőre az önkormányzatok helyzete?
– Igen. A kormány csak addig tervez, addig néz előre, ameddig a mandátuma le nem jár. Az önkormányzatokra nézve tragikus a jövő évi büdzsé, különösen az oktatási ágazat és a fejlesztések területe az, ahonnan a legtöbbet elvették. Ágazati szinten mintegy 160 milliárd forinttal jut kevesebb az önkormányzatoknak. A megyei jogú városok esetében kigazdálkodhatatlan a forráskiesés. Az önkormányzatok országos szövetségei is minden lehető fórumon tiltakoztak a költségvetés ellen.

– Az Állami Számvevőszék az év elején hozta nyilvánosságra az önkormányzat gazdálkodásáról szóló vizsgálatát. Több alkalommal is hivatkozott az ÁSZ megállapításaira, melyeket úgy tűnik, fontosnak tart.
– Így van. Az ÁSZ vizsgálat úgy fogalmazott, hogy óvatos gazdálkodás jellemezte a zalaegerszegi önkormányzat működését 2005–2007 között, mert ezt az időszakot vették górcső alá. A pénzügyi és számviteli rend megfelelt az átlagnak, állapította meg a több mint fél évig tartó vizsgálat.

Pozitívként értékelték, hogy működési hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélkül gazdálkodik a város, a hosszú távú kölcsönöket fejlesztésekre, felújításokra, beruházásokra fordítja. Megjegyzem, hogy mindez a 2009-es esztendőre is igaz, idén sem vettünk fel működési hitelt. Fontos adat, hogy míg 2002-ben 18 milliárdos vagyona volt Zalaegerszegnek, ez 2008-ra 104 milliárdra emelkedett.

– Egy hónapja hivatalosan is aláírták Zalaegerszeg városközpont-rehabilitációjának támogatási szerződését. A tervező munka már 2005-ben megkezdődött. Az első ütem teljes költsége 1,5 milliárd forint, ebből 900 millió az elnyert támogatás. Mikor indul a tényleges munka?
– Régi álom valósul meg azzal, hogy újjáépülhet a történelmi városközpont. Az önkormányzat 2007–2013 közötti stratégiai fejlesztési céljai között szerepel a Piac tér rehabilitációja, a közlekedési hálózati fejlesztések fő irányai.

2007 elején vált világossá, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programon belül a megyei jogú városoknak lesz pályázati lehetőségük komplex rehabilitációs programot végrehajtani. Ennek nagyon örültünk, hiszen az önkormányzat a saját eszközeivel már elindította a folyamatot, a Sütő utcai tömbrehabilitációval. Ugyanakkor láttuk, hogy a Piac tér, vagy tágabb értelemben a belváros újjászületése nem képzelhető el a Kazinczy tér jelenlegi funkciójának újragondolása – különösen a forgalom jelentős csökkenése nélkül.

Ebben a programban szerepel egy 74 férőhelyes mélyparkoló építése a Piac tér alatt, a piac kialakítása a megújított Piac téren, valamint a Csipke Üzletház kialakítása.  Az önkormányzat háromszázmillió forint önrésszel járul hozzá a beruházáshoz, míg vállalkozói háromszázmillió is szerepel a teljes költségben. A munka jövő év elején indul és a tervek szerint az első ütem szeptemberben fejeződik be.

– Az elmúlt héten került sor Zalaegerszeg északi ipari parkjában az uniós forrásból megvalósuló inkubátorház alapkövének letételére. A létesítmény az elképzelések szerint a kis- és középvállalkozásokat segíti. Hogyan?
– Több, mint 330 millió forintot nyert a város önkormányzata a Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatán. Az elnyert pénz lehetővé teszi, hogy a kivitelezési munkák már novemberben elkezdődtek.

 A fejlesztés keretében egy bruttó 2610 négyzetméteres hasznos alapterületű inkubátorház jön létre, amely 15 darab alap, 3 emelt, és 3 kiemelt szintű egységeket, 5 irodát, valamint tárgyalókat, szociális blokkokat foglal magába. Az inkubátorház 20–25 mikro-vállalkozás számára kínál betelepülési lehetőséget. Egy korszerű technikával felszerelt épületben kedvezményes bérleti díjakkal és szolgáltatásokkal ideális feltételeket tudunk teremteni a kis- és középvállalkozásoknak.

Dr. Gyimesi Endre szerint az egyik legjelentősebb beruházásról van szó a közeljövőt illetően, mert lehetővé teszi, hogy a vállalkozások megerősödjenek. Ez utóbbi fontos cél, különösen a munkahelyteremtés szempontjából. A költségvetési koncepció fő prioritása jövőre is a munkahelyteremtés, a beruházások Zalaegerszegre csalogatása. Mint a polgármester mondja, tisztában vannak azzal, hogy a gazdasági válság idején ez nagyon nehéz, de minden kínálkozó lehetőséget megragadnak a cél érdekében.