Ábrándok helyett reális célok Gyenesdiáson

„Az elvégzett munka meghozza gyümölcsét”

 – Négy éve a te­le­pü­lés ve­ze­tő­je, nem tu­dom, hogy Ön­nek gyor­san, vagy las­san tel­tek a na­pok, de min­den­kép­pen el­telt ez az idő. Hogy ér­zi, mennyi­re si­ke­rült meg­va­ló­sí­ta­ni­uk kép­vi­se­lő­tár­sa­i­val, és az itt élők­kel, amit an­nak ide­jén cél­ként tűz­tek ki ma­guk elé?
– Úgy ér­zem, gyor­san el­múlt ez a négy év. S bár az em­ber so­ha nem le­het tel­je­sen elé­ge­dett ön­ma­gá­val, úgy gon­do­lom, szor­gos és ap­ró­lé­kos mun­ká­val, de szá­mos fon­tos fej­lesz­tés el­ké­szült, vagy leg­aláb­bis el­kez­dő­dött a te­le­pü­lé­sen.

Örü­lök an­nak, hogy si­ke­rült nagy­köz­sé­gün­ket a rend­szer­vál­tás óta el­in­dí­tott he­lyes úton tar­ta­ni, és bí­zom ben­ne, hogy ez­zel köz­sé­günk la­kó­i­nak élet­mi­nő­sé­ge, köz­ér­ze­te, meg­él­he­té­si le­he­tő­sé­ge is po­zi­tív irány­ba vál­to­zott. Gyenesdiás má­ra Za­la me­gye 9. leg­na­gyobb te­le­pü­lé­se, la­kos­ság­szá­ma 3876 fő.

– Va­ló­ban sok min­den meg­va­ló­sult az el­múlt évek­ben Gyenes­diáson. Tel­jes egyet­ér­tés­ben szü­let­tek meg az el­kép­ze­lé­sek, össz­hang­ban vol­tak a kép­vi­se­lők és a he­lyi­ek is?
– Vi­ták mind­ig min­de­nütt van­nak, de sze­ren­csé­re ná­lunk si­ke­rült fél­re­ten­ni az egyé­ni és a párt­ér­de­ke­ket is, csak az volt a fon­tos, hogy mi jó a te­le­pü­lés­nek. Én ma­gam sem ker­get­tem hiú áb­rán­do­kat, és a tes­tü­let is mind­ig a meg­va­ló­sít­ha­tó, éssze­rű cé­lok mel­lett tet­te le a vok­sát.

A meg­al­ko­tott ren­de­le­ti hát­tér, a tü­rel­mes kö­zös­sé­gi ma­ga­tar­tás és az el­ké­szült be­ru­há­zá­sok, így az is­ko­lain­teg­rá­ció és -bő­ví­tés és böl­cső­de­nyi­tás, a diási já­ték­strand át­ala­kí­tá­sa, a kom­poszt­te­lep át­he­lye­zé­se, az út­asz­falt és jár­da­épí­té­sek, ját­szó­te­rek és a park­fej­lesz­té­sek, a diási temp­lom fel­újí­tá­sa és más ci­vil és vál­lal­ko­zói pá­lyá­za­tok fel­ka­ro­lá­sa, va­la­mint az új ren­dez­vé­nyek és test­vér­kap­cso­lat ki­épí­té­se, mind-mind hoz­zá­já­rult a te­le­pü­lés egyé­ni ar­cu­la­tá­nak ki­ala­kí­tá­sá­hoz, a ver­seny­ké­pes­sé­günk nö­ve­lé­sé­hez. Is­mét el­fog­lal­tuk mél­tó he­lyün­ket a Ba­la­ton-part ked­velt üdü­lő­he­lye­i­nek so­rá­ban. Is­mert­sé­günk fo­ko­za­to­san nő, a te­le­pü­lés ázsi­ó­ja gya­rap­szik.

– Je­len­tő­sek vol­tak a pá­lyá­za­ti si­ke­re­ik is.
Igen, ez így van. A te­le­pü­lés­fej­lesz­tés­re nagy hang­súlyt fek­tet­ve pá­lyáz­tunk si­ker­rel az el­múlt négy esz­ten­dő­ben. Mint­egy fél­mil­li­árd fo­rint ér­té­kű pá­lyá­za­ti si­ker mel­lett, hi­tel nél­kül, fej­lesz­té­si tar­ta­lé­kok­kal gaz­dál­ko­dott ön­kor­mány­za­tunk.

– Gyak­ran ne­héz meg­ta­lál­ni az egyen­súlyt a be­ru­há­zá­sok, fej­lesz­té­sek és az él­he­tő kör­nye­zet meg­tar­tá­sa kö­zött. Ön­nek, önök­nek si­ke­rült, úgy ér­zi?
– Fel­tét­len. A fej­lesz­té­sek mel­lett vé­gig nagy hang­súlyt fek­tet­tünk a ha­gyo­má­nyok tisz­te­le­té­re, meg­őr­zé­sé­re, igye­kez­tünk olyat al­kot­ni, ami­re az utó­kor is büsz­ke le­het. A jö­vő­ben is hit­val­lá­som: „Él­he­tő la­kó­kör­nye­ze­tet a fenn­tart­ha­tó­ság je­gyé­ben“.

– Ab­ból, hogy most új­ra in­dul a hely­ha­tó­sá­gi vá­lasz­tá­so­kon pol­gár­mes­terje­lölt­ként, ar­ra kö­vet­kez­te­tek, hogy ha el is fá­radt, de ér­tel­mét lát­ja a min­den­na­pos küz­del­mek­nek.
– Ez így van. Rá­adá­sul több olyan be­fe­je­zet­len mun­ka ma­radt, mely ar­ra kész­tet vál­lal­jam a meg­mé­ret­te­tést. Ezért is dön­töt­tünk úgy, kép­vi­se­lő­tár­sa­im több­sé­gé­vel együtt, hogy ha meg­kap­juk a le­he­tő­sé­get, to­vább dol­go­zunk együtt a te­le­pü­lé­sért. Tisz­tá­ban va­gyunk az­zal, hogy a fo­lya­mat­ban lé­vő fel­ada­tok sem­mi­vel sem ki­seb­bek, mint az elő­ző­ek­ben.

Ilyen a je­len­leg már el­nyert csa­pa­dék­víz-el­ve­ze­tés, új böl­cső­de épí­té­se, biopiac meg­te­rem­té­se, Darnay pin­ce és a Kár­pá­ti kor­zó fej­lesz­té­se. A jö­vő­ben lé­nye­ges fel­ada­tunk az új sport­öl­tö­ző és az is­ko­lai tor­na­csar­nok meg­épí­té­se, az után­pót­lás-ne­ve­lés. A vál­lal­ko­zá­sok és a be­ru­há­zá­sok ösz­tön­zé­se, va­la­mint a kis­strand és az er­dei tu­risz­ti­ka fej­lesz­té­se egy-egy mér­föld­kő a jö­vő­re néz­ve.

– Ezt a len­dü­le­tes fej­lő­dést lát­va óha­tat­la­nul is fel­me­rül az em­ber­ben a kér­dés, hogy va­jon mind­ez azt is je­lent­he­ti, hogy Gyenesdiás las­san-las­san meg­érik a vá­rosi rang­ra?
– Ér­de­kes a kér­dés. Én ma­gam is el­gon­dol­kod­tam már raj­ta. A kö­zelmúlt­ban vissza­la­poz­tam né­hány ré­gi irat­ban, és egy 1998-as jegy­ző­könyv­re buk­kan­tam, ahol Szalóky pol­gár­mes­ter is ép­pen a di­na­mi­kus fej­lő­dés­ről és a vá­ros­sá vá­lás­ról be­szélt.

Úgy vélem, hogy en­nek el is jö­het az ide­je ha­ma­ro­san, de sem­mi­kép­pen sem sza­bad elő­re­sza­lad­nunk, a te­le­pü­lés fenn­tart­ha­tó­sá­ga, jö­ve­de­lem­ter­me­lő ké­pes­sé­ge, és sok egyéb te­kin­te­té­ben. Több lá­bon kell áll­nunk, de a je­len­le­gi stá­tu­szá­ban sok­kal job­ban kö­vet­he­tők a le­hív­ha­tó nor­ma­tí­vák és pá­lyá­za­tok, mint­ha vá­ros len­nénk. Ezért azt gon­do­lom he­lyes, hogy Gyenesdiás most egy „ele­gáns nagy­köz­ség­nek“ tart­ja ma­gát. En­nek egye­lő­re még cél­sze­rű így ma­rad­ni.

A tá­vo­lab­bi jö­vő at­tól függ, hogy tud­juk-e to­vább fo­koz­ni a tel­je­sí­tőké­pes­sé­gün­ket, hi­szen a vá­rosi rang nagy fe­le­lős­ség­gel, szá­mos plusz te­her­rel is együtt jár. Szük­ség len­ne rend­őr­őrs­re, ok­mány­iro­dá­ra, hadd ne so­rol­jam! Töb­ben is el­bor­zad­va te­kin­tünk azok­ra az ön­hi­bá­ju­kon kí­vül el­adó­so­dott te­le­pü­lé­sek­re, ame­lyek vá­ros­sá let­tek, nem tud­ni mi­ért.

Úgy gon­do­lom, és re­mé­lem így is van: most jól ér­zik ma­gu­kat itt így az em­be­rek. En­nél töb­bet pe­dig a presz­tízs sem je­lent­het egy te­le­pü­lés­ve­ze­tő­nek. Az el­vég­zett mun­ka pe­dig idő­ben meg­hoz­za a ma­ga gyü­möl­csét, nem kell si­et­tet­ni. Ami pe­dig raj­tam és a kép­vi­se­lő­tár­sa­i­mon mú­lott és mú­lik, azt biz­to­san meg­tet­tük és meg­tesszük en­nek meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben.