Tavaszi bizakodás a határban

– 2009-ben ugyan eredményes évet zártunk, de megközelítőleg sem olyant, mint 2008-ban, amit a várakozáson felüli terményárak, az átlagos input költségek és a kiváló terméshozam jellemeztek – válaszolja kérdésünkre.

– Tavaly főleg a műtrágyaárak jelentős emelkedése miatt igencsak megnövekedtek az input költségek, miközben a felvásárlási árak jóval elmaradtak az előző évhez képest. Mindezek ellenére lettünk eredményesek, de sokak nem, ami miatt úgy érzem, hiába igyekeznek (igyekszünk) a leghatékonyabban működni, egyre kevesebb múlik a gazdákon, akiknek kiszolgáltatottsága egyre nő a világpiaci helyzet és a terménylobbik miatt.

Rendkívüli ellentmondást látok abban a kommunikációban, mely szerint a Föld nem képes megtermelni a növekvő világlakosságnak az élelmiszert, mialatt a gabonának, gyümölcsnek nincs ára, illetve óriási készletek vannak raktáron, és a világ egyik fele éhezik. Ha stratégiai cikk az élelmiszer, stratégiai ágazat a mezőgazdaság, akkor hogyan is van ez?

Magyarország úgy viselkedik, mintha nem tartozna az unió közösségébe. Sok tekintetben más a szabályozás, illetve vannak dolgok, melyek hazánkban nem megengedettek, más uniós országokban pedig igen. A támogatás rendszere is különbözik, amelynek mértéke nemcsak jóval több a hazainál, de elnyerése is kevesebb bürokráciával jár – vélekedik az itthoni helyzetről Pintér Sándor, aki ezen okokból tartja úgy, hogy rosszul sikerült a csatlakozás. De nem az unió, hanem a hazai „túlszabályozás” miatt, amit egy példával is alátámaszt: 

– Az új agrár-környezetgazdálkodási programba (AKG) beadott pályázatunkat megnyertük. Több olyan plusz kritériumnak is megfeleltünk, melyek révén kedvező elbírálást kaptunk. Ennek örülünk, azt viszont nem értjük, hogy tőlünk miért követelnek többet kevesebb támogatásért itthon, mint más uniós országokban, ahol hasonló programot hirdettek.

1850 hektár szántóval és 165 hektár gyümölcsössel nyerték meg a pályázatot. Eredetileg több területet akartak bevonni, de mintegy 300 hektárral visszaléptek a földtulajdoni és -használati viszonyok miatt. Így támogatási forrástól esnek el.

–  A bérlelt földterületek egy részénél ugyanis nem tudtuk garantálni a pályázatban előírt öt év időtartamot. Voltak területek, melyektől fél év miatt estünk el, mert a tulajdonosok nem hosszabbították meg a szerződést, vagy eleve nem kívántak öt évre szerződni. A földhivatali bürokrácia sem kedvezett, ugyanis van olyan terület, melyről tavaly ősztől a mai napig sem kaptuk meg a földhasználati lapot, melyet megköveteltek a pályázatban.

A teljesítendő elvárásokat tekintve nagy a szakadék az irányítóhatóság és a szakma között. Az új AKG-program szabályozása ugyanis nemcsak nehéz nyelvezetű, de egyes pontokban értelmetlen is. Pintér Sándor szintén a szakmaiságot hiányolja két másik május 31-ig beadandó támogatási program kapcsán is. Mint mondja, a telepítésre kiírt pályázatban elfeledkeztek arról, hogy előzőleg fel kell nevelni, vagy be kell szerezni a facsemetéket, ami jó esetben is egy évig tart.

Jéghálóra is lehet pályázni, amit az 1–8 éves közti gyümölcsökben, valamint az új telepítésekben lehet kihelyezni. Ez utóbbinak azonban szakmailag úgy kellene történnie, hogy előbb a jéghálót kell letenni, aztán elültetni a fiatal csemetéket, hogy azok ne sérüljenek. Tehát ismét felcserélődött a sorrend, jegyzi meg.

– Az új AKG-program szerint idén először vetettünk szóját 124 hektáron. Hogy fővetésben kell ültetnünk pillangóst, jelesül szóját, ezzel már a program kiírásakor sem értettem egyet, ugyanis nincs megfelelő piaca egyik pillangósnak sem. Őszi árpát 280, búzát 670, repcét 480, kukoricát 410 hektáron vetettünk. A gyümölcsünk 75 hektárja alma, 30-30 hektárja körte és meggy. Új telepítésű meggyünk 25 hektáron növekedik. Értékesítésével sok a gond, de idén is sikerült kedvező szerződést kötnünk a meggyre.

Az átlagosnál szebb képet mutat a határ, azonban korai lenne még jósolni a terméshozamra. Mindenesetre ilyenkor tavasszal, mikor újjáéled a természet, a nehézségek ellenére optimistán, bizalommal tekintünk az évre. A fő kérdés most is a felvásárlási árak alakulása, aminek jelenleg nem igazán kedvez a mostani erős forint. Mindez azonban még változhat, és ha a felvásárlási árak megütik az elfogadható szintet, akkor eredményesebb évet zárhatunk, mint 2009-ben..

Az idei évben is valósítunk meg fejlesztéseket. Nyertünk támogatást egy új alma-körteválogató gépre, melyet június végén állítunk üzembe. Emellett két nagyteljesítményű vetőgépet is beszerzünk.
Minden tavasszal bizakodóak a gazdák, hogy eredményes évük lesz. De van, amiben négyévente bizakodnak. Ezek a választások, melyek kapcsán elvárások is megfogalmazódnak bennünk az új hatalommal szemben, mondja Pintér Sándor. 

– Az uniós csatlakozáskor megállapított nemzeti földalapú támogatást, amit lecsökkentettek, majd el is vettek, vissza kell adni a magyar agráriumnak. A szinte csak az unió által támogatott ágazat ugyanis hozott már annyit az országnak, hogy további elvonásokkal nem sújtható a válság okán.

Azt is szeretném, hogy a most ilyen nagy támogatottsággal megválasztott hatalom, illetve annak meghosszabbított keze, a hatóságok, a különféle hivatalok végre éreznék, hogy értünk és általunk vannak. Vagyis az adófizetők által már megfizetett tevékenységükben, meghozott rendeleteikben ne a büntetés kapjon hangsúlyt, hanem a segítő szándék. Ideje lenne csökkenteni a hatalmas bürokráciát is. Friss példa, minek egy újabb földterület-azonosítás, amikor az MVH-nak korrekt nyilvántartása van.

Mostanában szintén közkedvelt téma a külföldiek földszerzése, melynek tilalmát az unió várhatóan nem hosszabbítja meg. Hazánkban jelenleg csak belföldi magánszemély lehet földtulajdonos. Úgy vélem, ezzel szemben, pont a további spekulációt megakadályozva, a földszerzést belföldi jogi személy számára is lehetővé kéne tenni még a külföldi magánszemélyek előtt.

Számomra egyébiránt az a spekuláns, aki nem gazdálkodni, hanem nyerészkedni akar a földdel. Ezt elkerülendően, szigorú feltételek mellett olyan belföldi jogi személynek adnék lehetőséget, aki legalább öt éve gazdálkodik, rendes adófizető, a szabályok szerint foglalkoztat embereket, és természetesen megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik. Véleményem szerint ezzel a magyar gazdákat, a magyar agráriumot helyzetbe lehet hozni.

Az érdekképviselet terén is előrelépést várok, ugyanis megérett az idő egy alulról építkező hatékonyan működő szervezetre, mely nem megosztja, hanem összefogja az agrártermelőket az eredményes gazdálkodás lehetősége mentén.