Fogas kérdés az osztozkodás

Nemcsak a vagyon, az adósság is közös

– 2006. január elsejétől az ötmillió forintot meghaladó házassági vagyonjogi perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, ezért jómagam is azt gondoltam, hogy növekedett számuk. De nem, 2005-től 2009-ig az ilyen ügyek száma évente 18 és a 24 között mozgott, idén ez idáig mindössze hetet tárgyalt a megyei bíróság.

A városi bíróság illetékességi területén valamivel kevesebb ügy fordult elő ezen időszak alatt, idén eddig hat per indult. Ha összehasonlítjuk a bontóperek évi háromszáz körüli számával, akkor megállapíthatjuk, hogy mindössze öt százalék alatti a vagyonosodási perek száma – mondja érdeklődésünkre Takácsné dr. Szabados Katalin, a városi bíróság elnökhelyettese.

– Ezek szerint Zalaegerszegen a bontóperek 95 százalékában meg tudnak egyezni a felek?
– Igen, mert egyrészt nem szüntetik meg a vagyonközösséget, mivel nem kötelező, vagy megszüntetik peren kívül, illetve a bontóperben. Ösztönzőleg hat, hogy a közös megegyezéssel történő válás egyik feltétele a vagyonjogi megállapodás, amely során az ingatlanon fennálló közös tulajdont ugyan nem kötelező megszüntetni, de minden más egyebet igen, így az ingóság, az értékpapírok, az adósság, vagy a közös cég megosztásában is meg kell egyezniük. Van, hogy egy füst alatt megszüntetik a teljes vagyonközösséget, amely azért szerencsés, mert ezzel elejét vehetik a későbbi ingatlanvagyon-vitáknak.

– Annál is inkább, hiszen gyakori, hogy egyszer csak az egyik fél követeli, hogy adják el a közös lakást, vagy fizessék ki belőle. A bíróság kötelezhet-e a közös ingatlan eladására?
– Nem, de sajnos, sokan azt hiszik, hogy igen. A bíróság csak azt határozza meg, hogy ki fizeti ki és milyen összegben a másikat a közös ingatlanból. Ha semmiképp sem tudnak dűlőre jutni, a bíróság árverést rendelhet el. Praxisom alatt ez már többször előfordult, de csak egyszer sikerült az ügyvéd segítségével rábeszélni a feleket arra, hogy árverésen kívüli eladással jobban járnak. 

– A vagyonjogi perben nem mindegy, hogy a házastársak mit szereztek közösen és mit külön-külön.
– Nem számít a szerzés aránya, ugyanis minden vagyon közösnek minősül, ami a házasság ideje alatt keletkezett. Külön vagyont képez viszont a házasság megkötése előtt szerzett, valamint a házasság fennállása alatt öröklés, illetve ajándékozás címén kapott vagyon. 

– Sok házas hitelre vesz lakást. Közös-e a hiteltörlesztés vagy adósságszolgálat a válás után?
– Sajnos a lakás- és egyéb hitelek kapcsán mi is találkozunk ezzel a problémával. A bank szempontjából egyedüli felelős az, aki aláírta a hitelszerződést. Ezzel szemben a bíróság a közös felelősség arányát igyekszik megállapítani; nem mentség, hogy „nem tudtam róla”. Tehát nemcsak a vagyon, hanem az adósság is minősülhet közösnek a házasság ideje alatt, amin osztozni kell. Kirívó példa egy háromgyermekes, albérletben élő család esete. Többféle hitelt vettek fel, amit aztán törleszteni nem tudtak. Így a vagyonközösségi elszámolásban csak az szerepelt, hogy melyik banknak mennyivel tartoznak. Felhívnám a figyelmet, közös adósságnak és felelősségnek számít a közös cég adótartozása is.

– Mibe kerülhet egy vagyonjogi per?
– A vagyonosodási perekben a bíróság a vagyon felének hat százalékát illeték formájában levonja. Ha a felperes ötmillióra tart igényt, akkor 300 ezer forint az államot illeti. A maximum értéke 900 ezer forint lehet. Ugyanakkor további pluszkiadást jelentenek a szakértői költségek, melyek nincsenek maximálva, így akár milliókba is kerülhet egy-egy vagyonjogi per. A bírósági illetékre azonban költségmentességet lehet kérni, ha ezt a felperes anyagi helyzete indokolja.

– Talán ennek is betudható, hogy kevés az ilyen per.
– Bizonyára befolyásolja. Sokan elállnak a pertől, miután szembesülnek a várható költségekkel. Hogy nincs sok vagyonjogi per, az annak is köszönhető, hogy egyre rövidebb időtartamúak a házasságok, így nem is keletkezik olyan vagyon, melynek szétosztásán nem tudnának megegyezni. Már többször előfordult, hogy csak a nászajándékon osztoztak meg.

– A házassági vagyonjogi szerződés azonban mindettől megóvhat.
– Valóban. Ilyen szerződés nemcsak házasság előtt, hanem alatta is köthető, sőt az élettársak között is. Lényege, hogy a felek a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mi kerül a közös illetve a különvagyonba. Sajnos, azt tapasztaljuk, kevesen élnek vele, ha pedig készíttetnek is ilyent, csak az áll benne, hogy ki mit vitt a házasságba. Pedig előre lehetne rendelkezni a jövőben megszerezni kívánt vagyontárgyakról is, így nagyon sok bosszúságtól kímélnék meg magukat. De érdemes lenne szerződésben rögzíteni a nagyobb összegű szülői támogatásokat is, melynek eredete később már nem bizonyítható.