Óva­kod­nak a rossz dön­tés­től

A fel­sőok­ta­tás fej­lesz­té­sé­ről – dr. Hoffmann Ró­zsá­val

– Je­lent­ke­ző len­ne bő­ven, de túl ma­gas a pont­ha­tár a vi­dé­ki fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek­ben. Vár­ha­tó vál­to­zás?
– A fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­se szem­pont­já­ból alap­ve­tő kér­dés, ho­gyan tud­juk ös­­sze­han­gol­ni, hogy a fel­ső­ok­ta­tás szín­vo­na­la fo­lya­ma­to­san ja­vul­jon, ugyan­ak­kor a ki­sebb in­téz­mé­nyek is erő­söd­je­nek, fő­leg a vi­dé­ki vá­ro­sok­ban. Mi el­kö­te­le­zet­tek va­gyunk a me­gyék­ben mű­kö­dő fel­ső­ok­ta­tá­si kép­ző­he­lyek mel­lett, de hoz­zá­tes­­szük,  a mi­nő­ség ro­vá­sá­ra nem kép­zel­he­tő el a fej­lesz­té­sük – fo­gal­ma­zott az ál­lam­tit­kár, és hoz­zá­tet­te:

– Hogy tech­ni­ka­i­lag ho­gyan lesz ki­vi­te­lez­he­tő, ez olyan rész­let­kér­dés, amely­nek a ki­mun­ká­lá­sa most fo­lyik. Az biz­tos, hoz­zá fo­gunk nyúl­ni a fel­ső­ok­ta­tá­si fel­vé­te­li rend­szer át­ala­kí­tá­sá­hoz, de azt nem tu­dom meg­mon­da­ni, hogy ez már a jö­vő év­ben meg­tör­té­nik-e, mert óva­kod­nunk kell at­tól, hogy el­ha­mar­ko­dott, rossz dön­tést hoz­zunk, mely­nek az ered­mé­nye eset­leg két­sé­ges, vagy vél­he­tő­en ku­dar­cot hoz – tet­te hoz­zá dr. Hoffmann Ró­zsa.

– Mi­re vár­ha­tó az új fel­vé­te­li rend­szer be­ve­ze­té­se?
– Ab­ban biz­to­sak va­gyunk, hogy 2012-re egy más­faj­ta fel­vé­te­li szisz­té­ma ér­vé­nye­sül, azon­ban azt sen­ki ne re­mél­je, hogy cse­kély tu­dás­sal, ala­csony tel­je­sít­mén­­nyel be le­het ke­rü­li a fel­ső­ok­ta­tás­ba. Az ok­ta­tá­si rend­szer­re jel­lem­ző lesz, hogy ke­mé­nyeb­ben kell majd egy ki­csit dol­goz­ni, és azo­kat az érett­sé­gi kö­ve­tel­mé­nye­ket is meg­emel­jük, ame­lyek le­fe­lé vit­ték a köz­ok­ta­tás tel­je­sít­mé­nyét.

– Egyes vé­le­mé­nyek sze­rint túl sok a fő­is­ko­la és az egye­tem Ma­gyar­or­szá­gon, ezért szük­ség len­ne bi­zo­nyos le­épí­té­sek­re, kü­lö­nö­sen vi­dé­ken.
– Ezek el­ha­mar­ko­dott vé­le­mé­nyek. Ne­künk az a cé­lunk, hogy erő­sít­sük a vi­dé­ki fel­ső­ok­ta­tá­si kép­ző­he­lye­ket, fel­mér­jük a je­lent­ke­zé­sek ala­ku­lá­sát és a mun­ka­erő-pi­a­ci fo­gad­ta­tást. Adott eset­ben el­kép­zel­he­tő: a vi­dék­re te­le­pült fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­rend­szer struk­tú­rá­já­ban tör­té­nik majd ra­ci­o­na­li­zá­ló­dás, hogy ne le­gyen an­­nyi­ra szét­szórt. De konk­ré­tu­mo­kat még nem tu­dok mon­da­ni. A leg­fon­to­sabb most az, hogy a fel­ső­ok­ta­tás új rend­sze­ré­nek az alap­el­ve­it tisz­táz­zuk egy új fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény­ben. Ez­zel pár­hu­za­mo­san kell meg­kez­de­ni az in­teg­rá­ci­ók új­ra­tár­gya­lá­sát az érin­tet­tek be­vo­ná­sá­val és a sok-sok ér­dek mér­le­ge­lé­sé­vel.