Minden perc számít

Stroke: A megelőzés lenne az igazi

– A stroke-nak alapvetően két formáját különböztetjük meg. Az egyik a vérkeringési zavar, melynek következtében agyi infarktus alakul ki, a másik a valódi agyvérzés, amikoris vér kerül az agyállományba. Jelentőségét tekintve nagyon súlyos népegészségügyi megbetegedés, hiszen évente 55 ezer beteg kerül kórházba stroke miatt, miközben szívinfarktussal 20 ezer.

Tehát majdnem háromszor több, de nagy a különbség, ha következményeit, a társadalomra és a családra gyakorolt hatását nézzük. A stroke-ban a betegek 30–40 százaléka egy éven belül meghal, egyharmaduk súlyos maradványtünetekkel él tovább mozgáskorlátozottan, rokkantan.

Ápolásra szorulnak, amely a család számára is megterhelő, mert valakinek ki kell lépni a munkából. Összehasonlítva a szívinfarktussal, mely után sokkal többen épülnek fel, és önállóan tudják folytatni életüket – a stroke nagyobb indirekt költséget jelent a társadalom számára.

Magyarországon évente 100 ezer lakosból 180 ember hal meg stroke-ban, mely igencsak riasztó adat. Zalában az országosnál is sokkal rosszabb a helyzet, a megyében ugyanis 100 ezer emberből mintegy 200-at veszít el családja évente az agyérkatasztrófa következtében, tette hozzá dr. Nikl János.

– Hogy miért ilyen magas megyénkben a stroke halálozás? Nem tudjuk pontosan. Jómagam úgy vélem, mivel Zala aprófalvas megye, nagyon sok kistelepülés alkotja, melyekben az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányt szenved.

– Milyen tünetekkel jelentkezik a stroke?
–  A legjellemzőbb tünet, hogy elferdül a beteg arca, féloldali végtagbénulás, zsibbadás, esetleg beszédzavar lép fel. Figyelmeztető jel lehet az is, hogy a beteg egyik szemére elveszti látását. Rövid ideig tartó féloldali végtaggyengeség, zsibbadás, beszéd- és látászavar az érkatasztrófa előtt napokkal-hónapokkal is jelentkezhet, mellyel az a gond, hogy kevesen veszik komolyan. Erre azt szoktam mondani: a szívinfarktussal ellentétben az agyi vérellátási zavar nem fáj.

Pedig a szélütés 80–85 százalékában pont ez a vérellátási zavar, érelzáródás, vagy agyi embólia a felelős, és csak 15–20 százalékban a valódi agyvérzés, ami igaz, komoly fejfájással jár. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a vérellátási zavar egyetlen, bizonyítottan hatékony eljárása a trombolízis, a vérrög oldása, ami átjárhatóvá teszi az ereket, és amit csak három órán belül lehet elvégezni.

A stroke kezelésében tehát az időfaktor rendkívül fontos, hiszen különféle labor- és CT-vizsgálatokat is el kell végezni. Az utóbbit egyebek mellett azért, hogy kizárjuk a vérzést, mert akkor a trombolízist nem lehet alkalmazni. Az osztályunkon – mely felkészült erre az eljárásra is – az elmúlt két hónapban négy betegnél alkalmaztuk a trombolízist nagyon jó eredménnyel.

– Tehát aki az előbb említett tüneteket észleli magán, az ne késlekedjen, jöjjön azonnal kórházba.
– Igen, még a háziorvosához se feltétlenül menjen, hívjon, vagy hívjanak számára mentőt, mert az időtényező rendkívül fontos. Az akut stroke időszaka egyébiránt 2–3 nap alatt lezárul, mely után, amikor a beteg általános állapota stabillá válik, el kell kezdeni a rehabilitációt. Osztályunkon négy gógytornász, gyógymasszőr és logopédus segít ebben.

Ezután célszerű lenne a beteget rehabilitációs intézménybe helyezni, de sajnos Zala megyében egyetlen ágy sincs erre a célra. Mintegy harminc neurorehabilitációs ágyra lenne szükség ahhoz, hogy a következmények súlyosságát a rehabilitációra alkalmas betegeknél enyhíteni tudjuk. Mint már említettem, a betegek harminc százaléka nagyos súlyos bénulással, mintegy egyötödük elbutulással gyógyul, kétharmaduk rokkanttá válik.

– Az elmondottakból kitűnik, hogy az igazi megoldás a megelőzés lenne.
– Valóban így van. Ezen belül is az egészségnevelésre és az elsődleges megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Egy tanulmány szerint az ember egészségi állapotát mindössze 15 százalékban befolyásolja az egészségügy fejlettsége, a többi a genetikai adottságokon, a társadalmi és gazdasági környezeten és legfőképpen az életmódon múlik.

A stroke leggyakoribb kockázati tényezői a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás. Tehát az elsődleges megelőzésben ezen rizikófaktorok kezelése állna, de még szerencsésebb lenne a helyes életmóddal, táplálkozással és mozgással eleve kiküszöbölni ezeket a kockázati tényezőket – hangsúlyozta dr. Nikl János.