Születésnapi ajándék

                                                 Megjelent a Zalai Múzeum legújabb kötete

A 1987-ben útjára indított Zalai Múzeum című sorozat ötlete azzal a céllal született meg, hogy egy-egy jeles évfordulóhoz kötődve, bemutassa a megyei múzeumokon, illetve a muzeológusok, néprajzosok tanulmányain keresztül Zala megye történeti, néprajzi értékeit, az itteni embereket és azt a csodálatos környezetet, amelyben éltek régen és élünk ma. A mostani, sorban a tizennyolcadik kötet a Nemzeti Kulturális Alapprogram, valamint a megyei önkormányzat, és Keszthely Város Önkormányzatának támogatásával jelent meg.

„Harminc esztendeje - amikor a Balatoni Múzeum visszatért a zalai múzeumok kebelébe- találkoztam munkatársként Petánovics Katalinnal. No nem a nevével, nem is a személyével, hanem mindazzal, amit Ő ennek a múzeumnak az életében, s ettől kezdve a zalai intézmények életében jelentett. A tevékeny, véleményformáló, a múzeum egész életébe belefolyó Katival, a mostani generáció Kati nénijével. Tíz esztendő volt közöttünk, ami muzeológus körökben nem korkülönbség, legfeljebb egy lehetőség a megkülönböztetett tiszteletre, amit csak a munkássággal lehet kivívni. Ez a tisztelet meghatározó maradt, akkor is, amikor Petánovics Katalin a néprajz másik nagyasszonyaként ismert Kerecsényi edit mellett megjelent a zalai tudományos életben. S tudtak tündökölni úgy, hogy ez egyiküknek sem okozott semmilyen gondot, s meghatároztak egy korszakot, az etnográfia zalai történetében.”

Ezzel a vallomással vezeti be az olvasót a könyv további fejezeteibe dr. Vándor László megyei múzeumigazgató, sorozatszerkesztő. Az agártörténet és a népi vallásosság, hitvilág rejtelmeivel foglalkozó Petánovics Katalinnak ajánlott kötet az őt bemutató és munkásságát méltató írás után huszonhét szerző tanulmányával folytatódik.

Ezek között a Sopot kultúráról, a megyei kézműiparról és népművészetről, a hagyományos paraszti életformáról, egyházi és népszokásokról, a szőlőművelésről, a Kis-Balaton lápvilágának költészetéről, a pásztormotívumokról, valamint a két világháború közötti autóbusz közlekedésről, és felsorolni is sok lenne, mi mindenről talál számos információt és korabeli fotót az olvasó a mind tartalmában, mind pedig megjelenésében szép és igényes könyvben.

Petánovics Katalin Zágorhidán született, tanulmányait Nován, majd Zalaegerszegen folytatta, innen az ELTE bölcsészettudományi karára vezetett az útja. 1964-ben került Keszthelyre, a Balatoni Múzeumhoz, s onnan is ment nyugdíjba 1997-ben, illetve ez után még öt évig tevékenykedett a létesítményben, s mint azt később Havasi Bálint múzeumigazgatótól megtudhattuk, munkájára, tanácsaira, segítségére mai is számítanak. A szakmai munka mellett mindvégig szakított időt a jótékony célokra, illetve közösségi feladatokra.

Erre utalt a megyei közgyűlés elnöke, Manninger Jenő is, aki emlékeztetett rá, hogy az ünnepeltet két éve Zala Megye díszpolgárává avatták. Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere gyerekkori, személyes élményt idézte fel a mindig mosolygó Petánovics Katalinnal kapcsolatban. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum volt igazgatójaként a kollégát és a barátot üdvözölte a jeles alkalomból.

Dr. Mohay Tamás, az ELTE Tárgyi Néprajz Tanszékének docense részletesen beavatta a jelenlévőket abba a széleskörű munkába, melynek révén Zala megye számos, az utókor számára fennmaradó értéket köszönhet Petánovics Katalinnak. Végül maga az ünnepelt is megszólalt, két, a munkájához kapcsolódó, kedves történetet idézett fel, majd azt mondta: „Ez a könyv azért igazán kedves számomra, mert nem boltban vették, hiszen írói és szerkesztői a kollégáim, akik az idejükből áldoztak rá, saját magukat adták hozzá. Ennél becsesebb ajándékot pedig én el sem tudok képzelni egy embertől.”