Sikerre számítanak

Új Széchenyi-terv: megújuló fejlesztéspolitika

A zsúfolásig megtelt városi díszteremben Gyutai Csaba polgármester köszöntötte, a megjelent, többségében gazdasági szakembereket. Mint fogalmazott, a fórumon részt vevők száma is azt bizonyítja, hogy rendkívül nagy az érdeklődés és várakozás az Új Széchenyi-terv iránt. Szólt az első Széchenyi-terv  azdaságfejlesztésben betöltött szerepéről, zalaegerszegi hatásáról, melynek következtében az önkormányzat közreműködésével mintegy 6,3 milliárd forint fejlesztési forrás jött a zalai megyeszékhelyre. Ezenkívül számos zalaegerszegi vállalkozásnak is jutott jelentős támogatás.

A polgármester úgy véli, az elmúlt években elaprózódott, túlzottan bürokratikus fejlesztéspolitikát folytatott a szocialista kormány, amely nem képviselt átfogó stratégiát. Zalaegerszeg önkormányzata bízik abban, hogy az Új Széchenyi-terv hasonlóan sikeres lesz, mint az első, ennek érdekében a város is gazdaságfejlesztési programot indított. A Deák Ferenc városépítő projekt kapcsolódik a Széchenyi-tervhez, céljai azonosak azzal. Gyutai Csaba külön kiemelte a zalaegerszegi kis- és középvállalkozások bekapcsolását a programba.

Dr. Molnár Ágnes szerint az Új Széchenyi-terv reményt és lendületet ad a gazdaság számára. A program bejelentését fokozott várakozás előzte meg, mivel a 2001-ben elindított Széchenyi-terv abban az időben reményt adott az országnak. 2002 óta pedig a vállalkozások csak azt kérdezik, „hogyan tovább?”.  Az Új Széchenyi-terv induló csomagjában 93 pályázat szerepel 1100 milliárd forint értékben. Középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és a versenyképesség javítása áll.

Az államtitkár elmondta: többről van szó, minthogy meghirdetnek közel száz pályázatot. Az emberek helyzetbehozása a cél, és az, hogy megerősítsék a vállalkozói szektort, megőrizzék a munkahelyeket, és újakat teremtsenek. Nagyon szoros együttműködésre van szükség a gazdaságpolitika, a gazdaság szereplői és a városok, települések között. Az igazi sikert csak ez adhatja meg. Ennek érdekében a nehézkesen működő intézményrendszert a pályázók érdekében felváltja egy szolgáltató jellegű szervezeti háló.

Megszűnik az eddigi kétfordulós pályáztatás, rövidülni fog a bírálati határidő. Lehetőség nyílik a pályázatok CD-n történő benyújtására, így a pályázat egyszerűbben kezelhető. A korábbi 24 jogszabály helyett a megújuló fejlesztéspolitika támogatását szabályozó új kormányrendelet jelent garanciát és egyszerűbb szabályokat. Ezzel a rendszerben megszüntették a párhuzamosságot.

Dr. Molnár Ágnes a részletekről szólva kifejtette: a foglalkoztatás témakörében négy pályázati kiírás történt mintegy 67,3 milliárd forint összértékben. A gyógyítás és egészségipar kitörési pont keretében 23 konstrukció indul összesen 31,1 milliárd forint értékben. A közlekedésfejlesztés területén 25 pályázati kiírás történt, az összérték 641,7 milliárd forint. A vállalkozásfejlesztés 18 pályázati kiírása 171 milliárd forintot tartalmaz. Kutatásra, innovációra 7 pályázati kiírást hirdetnek meg, összesen 72,7 milliárd forint értékben.