Archivum

Erkelre emlékeztek

2010. november 16. kedd, 10:50

Címkék:

Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára emlékeztek a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, egyszerre három kiállítással. Ifj. Horváth Károly népzenész hangszergyűjteményéből, Békefiné Bertók Andrea csipkekészítő modern csipkéiből és Erkel életét bemutató tablókból nyílt tárlat az iskola aulájában és galériájában.

Csipke és népi hangszerek

Az iskola fiúkórusának verbunkdala, valamint két ifjú néptánctehetség kalotaszegi legényese után Horváth Károly a kiállított hangszerekről beszélt a diákoknak. Mint mondta: nagy kulturális örökség birtokosai vagyunk. A Kárpát-medencében 300 ezer népdalt regisztráltak, egyes népi hangszereink gyökerei pedig 6000 éves múltra tekintenek vissza.

A zajkeltő eszközök (dob, kolomp, csengettyű) nyomait még ma is fel lehet fedezni Szibériában, hiszen a sámánok napjainkban is használják ezeket, például állatok terelésére. A furulya a pásztorkultúrát jelképezi, mely már kihalóban van Magyarországon. Egyetlen pásztor él még, a több mint 90 esztendős Pál Pista bácsi. A népzene harmadik fontos elemét a tekerőshangszerek alkotják, emléküket főleg az alföldi tanyavilág őrizte meg.

A minitárlaton a diákok a körtemuzsikával (melynek hangja a szálló lelket képviseli), töröksíppal, tekerőlanttal is megismerkedhetnek. A kiállított facimbalom pedig manapság igazi ritkaságnak számít; régen a szegényebbek zeneszerszáma volt.

A csipkék a tárgyi népművészetet képviselik, nyitotta meg Prokné Tirner Gyöngyi, a Gébárti Kézművesek Házának szakmai vezetője a tárlat második elemét. A csipkék ősei a textilkészítés befejező mozzanatából – az elvarrásból – alakultak ki. Ruhadíszítő elemként csak a 16. században jelentek meg. A csipke Franciaországból indult hódító útjára, Magyarországra Mátyás uralkodása alatt jutott el, olasz közvetítéssel. A csipkének sok technikai válfaja létezik: vert, kézzel varrott, hajócsipke, pannóniai csipke. Az alkotó, Békefiné Bertók Andrea nem titkolt szándéka, hogy megújítsa a hagyományokat, s modernebbé varázsolva a díszes kelméket, népszerűvé tegye őket a fiatalok számára is.

Varga Miklósné zenetanár az iskola galériájában bemutatott – diákok által készített – Erkel-tablókkal kapcsolatban elmondta: fontos, hogy a fiatalok jobban megismerjék a zeneszerző életét. Annál is inkább, mert sokan csupán a Himnusz megzenésítőjét és a magyar opera megteremtőjét látják benne. Erkel Ferenc mindezeken túl kiváló karmester, zongoraművész, zenepedagógus és szervező volt. Sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Kevesen tudják róla, hogy neves sakkozó is volt; az 1864-ben létrejött Pesti Sakk-kör egyik alapítóját is tisztelhetjük benne.

Az iskola az 1810. november 7-én született zeneszerző emlékére vetélkedőt is hirdetett, melynek eredményét decemberben hozzák majd nyilvánosságra.