Áprilisban nyit a FlyBalaton

Ismerik a kockázatokat

Amint arról korábban beszámoltunk, az SCD Csoport szerződést kötött a sármelléki reptér hasznosítására a tulajdonos önkormányzatokkal, és készen áll a légikikötő üzemeltetésére. A társaság vezérigazgatója szerint szerepvállalásukra azért volt szükség, hogy a Balaton ne kerüljön le a légiközlekedés térképéről. Tomcsányi Gábor azt mondja: befektetésük is jelzi, hogy elkötelezettek a balatoni fejlesztések iránt.

A cégvezető úgy véli, hogy a reptérnek olyan befektetőre volt szüksége, amely hajlandó áldozni a régió fellendítésére.  „Az SCD Group, ahogyan a régió minden vállalkozása, egy hatékony nemzetközi reptér létrehozásában és működésében érdekelt. A FlyBalaton olyan érték, amelyet a régió nem hagyhat veszni.

A repterek működésében egy-két év kiesés óriási hátrányt jelent: ha Sármellék az idén nem fogad gépeket, akkor hosszú időre lekerül a légiközlekedés térképéről. Az SCD Group balatoni turisztikai beruházásainak megvalósításához komoly üzleti hátteret biztosít a repülőtér által bonyolított nemzetközi utasforgalom. Ezért döntöttünk úgy, hogy akár veszteséges üzemeltetés mellett is minden szükséges lépést megteszünk a FlyBalaton repülőtér megmentése érdekében.”

Tomcsányi Gábor bízik abban is, hogy az utasforgalom hamarosan fellendül. „Százezer a reptéren fogadott utas mintegy öt-hatszázezer külföldi vendégéjszakát jelent. Ez a régióban eltöltött külföldi vendégéjszakáknak a harmada. Azzal számolunk, hogy középtávon a reptér önfenntartóvá tehető. A balatonihoz hasonló regionális nemzetközi repterek évi 200–250 ezer fős utasforgalom esetén nullszaldósan működtethetők.

Ez nem elérhetetlen: a FlyBalaton 2008-ban már 150 ezer fős utaslétszámnál járt. A reptér természetesen akkor lesz vonzó, ha a Balaton, mint régió népszerű lesz. Az SCD Balaton Fejlesztési Programja, a benne foglalt létesítmények, ezt a vonzerőt teremtik meg. Azt reméljük, hogy a tavalyi 15 ezer után az idén legalább 30 ezer turistát fogadhat a reptér.

Szerencsés esetben nem elérhetetlen az 50 ezer fős forgalom sem. Jövőre azonban már több mint százezres utaslétszámmal számolunk. Az idén azt kell bizonyítanunk, hogy a reptér megbízhatóan működik. A Lufthansával már megkötöttük a szerződést, de több további járat fogadásáról folytatunk előrehaladott tárgyalásokat.

Egyelőre a célunk az, hogy a nyári utasforgalmat megfelelő szintre bővítsük. Természetesen a reptérnél is kívánatosnak tartjuk a működési idő kiterjesztését, ami összefügg a balatoni szezon meghosszabbításának lehetőségeivel is. Hallani, hogy egy regionális reptér aligha élhet meg csak és kizárólag a személyi utasforgalomból.

Az egész éves működés is segítené azt, hogy Sármellék cargo-bázissá váljon. Szeretnénk újjáéleszteni a reptéren működő cargo-bázist. Az elsődleges célunk azonban az, hogy jól működő, professzionálisan menedzselt, magas utasforgalmú repteret működtessünk, amely értéket termel a régióban élők, és leginkább a regionális idegenforgalom számára."

A cég vezetői remélik azt is, hogy a reptér beindítása mellett korábban ígért fejlesztési programjaik is elindulhatnak. „Csak hosszú távon térülnek meg a társaság befektetései. Az első években az SCD Groupnak finanszíroznia kell a reptér veszteséges üzemeltetését.

 „A befektetésünk csak akkor térül meg, ha megvalósítjuk a fejlesztéseinket, vonzóvá tesszük a régiót, és minél több turistát csábítunk a Balatonhoz. Ez növeli a reptér forgalmát, és nyereségessé teszi azt. Az SCD Group számára értéket jelent a sármelléki repülőtér külső területének fejlesztése is. Sikerrel indultunk Sármellék és Zalavár önkormányzatának a volt orosz laktanya hasznosítására kiírt pályázatán.

Itt a repülőtér jellegéhez, működéséhez illeszkedő ingatlanfejlesztést tervezünk, ám nem a közeli jövőben, hiszen az adminisztrációs folyamatok lebonyolításához még hozzá sem kezdhettünk.” Az SCD Group vezetői tisztában vannak a kockázatokkal, például azzal, hogy a Sármelléket 1991–1995 között üzemeltető Balaton Airport Kft. 200 millió forintos végrehajtást jegyeztetett be a reptér tulajdoni lapjára egy korábbi jogerős követelése alapján.

„A pályázatok benyújtása előtt ismert volt a probléma a számunkra. Reméljük, hogy az önkormányzatok hamarosan rendezni lesznek képesek a tartozást, amelyet egyébként a magyar államtól örököltek meg. A reptér az önkormányzati törzsvagyon része, így a végrehajtó igényét a földhivatalnak a hatályos jogszabályok szerint vissza kell majd utasítania. A felszámolás sem zárult le, a reptér működését biztosító eszközöket béreljük.

 Amennyiben a felszámoló az eljárás során értékesíti majd ezeket az eszközöket az SCD bizonnyal ajánlatot ad ezek megvásárlására. Ezek a játékszabályok, nincs más választásunk. Ahogyan nem volt akkor sem más út, amikor a reptér működésének biztosításáról kellett dönteni. Tudjuk, hogy veszteséggel lehet csak üzemeltetni a repteret, jelentősek a kockázatok, de azt is látjuk, hogy a reptér működése kiemelt fontosságú a régió jövője szempontjából.”