"A Balaton jövőjéért”

Vándorkonferencia Keszthelyen

Ruzsics Ferenc polgármester, a tanácskozás házigazdája a rendezvény kezdetén néhány mondatban vázolta jelenlegi legnagyobb keszthelyi beruházását, a Fő tér rehabilitációját. Ezt követően kezdődtek el a kivetítőn képekkel, táblázatokkal, diagramokkal kísért szakmai előadások, amelyekből számos érdekes adatra derült fény a nap során.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet az ötödik leginkább támogatott térség az ország tizenegy fejlesztendő területe közül – hangzott el a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési Főosztály vezetője részéről. Dr. Cs. Pavisa Anna szólt arról is, hogy az elmúlt négy év statisztikáiból megállapítható, mennyire jellemző a háttértelepülésekről való elvándorlás, a nagyrészt turizmusra épülő gazdaság, az autópályára korlátozódó közlekedési fejlesztések és a minőségi turizmus felé való elmozdulás.

Mint mondta, a part menti településeken élők jövedelme eléri az országos átlagot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese, Paszternák Tímea adatokkal is alátámasztotta, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre fordított beruházások összköltségének közel felét uniós forrásból sikerül fedezni. A fejlesztések közül a siófoki, zamárdi  és marcali gyógy-, wellness beruházásokat, valamint a balatonfenyvesi vitorláskikötőt említette meg.

Elhangzott az is, hogy várhatóan a jövő év közepén indulhat a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének 2. ütemű fejlesztése. A 7,3 milliárd forintos beruházás ökológiai, valamint természet- és vízvédelmi célokat szolgál. Paszternák Tímea elmondta azt is, hogy Zala, Somogy és Veszprém megye a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében huszonnégy nyertes pályázatot könyvelhet el összesen. Ez mintegy 84 millió forint támogatást jelent.

A három megye közül ebben a programban Zala kapta a legnagyobb anyagi segítséget. Az előadó hangsúlyozta: hazánk az    Európai Unió által leginkább támogatott országok közé tartozik, a legfrissebb adatok szerint talán csak Lengyelország előz meg bennünket. Míg korábban a Balaton-közeli települések önkormányzatai pályáztak, most már inkább a civil szervezetei, egyesületei, vállalkozói kérnek  anyagi segítséget a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szerint.

Dr. Suchman Tamás kiemelte: a fejlődés legfőbb záloga a közigazgatásban résztvevők politikamentes magatartása, illetve panaszkodás helyett célravezetőbb az összefogás. A kiemelt fejlesztésekért felelős kormánybiztos szerint annál jobb egy beruházás, minél nagyobb és minél több területet érint. Hozzátette: a tó idegenforgalmi látogatottsága az elmúlt két évben emelkedett, ennek okát főként a vendéglátóhelyek és a szállodák minőségi szolgáltatásaiban látja. A BFT elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy óvatosnak kell lenni, és egy idő után a mennyiségi helyett már csak minőségi fejlesztéseket szabad megvalósítani.

Magyarország legkiemelkedőbb üdülőkörzetének nevezte a Balaton térségét, ahol egyre nívósabb beruházások történtek, ami a többi közt a hazai műszaki-mérnöki társadalom megmozdulásának, az építészet jelentős fejlődésének is köszönhető. „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat” – idézte József Attila sorait a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. kutatásvezetője, Oláh Miklós.

Szerinte ugyanis hiába vannak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben fejlesztések, ha az ország más térségei több és jobban megvalósuló támogatást kapnak. Ezt a BFT 1999-től való forráskihelyezési gyakorlatának összehasonlító elemzése alapján jelentette ki. A Balaton térségét érintő, szeptember végéig regisztrált projektek száma 31,5 ezer; ebből 413 kapott támogatást, összesen mintegy 3005 milliárd forint értékben.

A körzet 179 települése közül 104 nem jutott eddig anyagi forráshoz, aminek okait szerinte meg kell vizsgálni, s partnerségi technikákkal, képzésekkel kell ezeket a településeket segíteni. Mint mondta, a BKÜ települései közül hetvenötből egyáltalán nem érkezett be pályázat az idén.  Oláh Miklós megállapította: a Nyugat-Balatonnál és Siófokon a leghatékonyabb a forrásszerzés a körzetben.

Hozzátette, a tó keleti részén is javult a helyzet, a Balaton-Felvidéken viszont csak foltszerű a fejlődés, egyebek mellett a kiemelt projektek révén. Hiányzik a településközi együttműködés a balatoni térségben – adott hangot aggodalmának a kutatásvezető, aki sajnálatosnak tartja, hogy az önkormányzatok gyakran nem partnerei, hanem vetélytársai egymásnak, ami hátráltatja a fejlődést.

Mint mondta, ennek következtében az önkormányzatok összehangolatlan fejlesztései valósulnak meg, sokszor nem is a legfontosabbak. Ha a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet mindegyik régiójában egymástól különböző munkamódszer és gondolkodás érvényesül, nem lehet hasznosan együttműködni – tette hozzá Oláh Miklós előadásához a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Dr. Suchman Tamás úgy fogalmazott: társadalmi, politikai, tervező-statisztikai egyeztetés szükséges egy sikeres pályázati elbíráláshoz.