Labirintus a feneketlen kútbarlangban

Cserszegtomaj csodabarlangját csak körültekintően szabad kiaknázni

- A határozott nem válaszomat igyekszem megvilágítani. A természettudományos kutatás szempontjából különösen értékesnek tekinthető, 13 Celsius fokos, százszázalékos pára -és magas széndioxid tartalmú kútbarlang fokozottan védett természetvédelmi kincsként van nyilvántartva, mert a világon is szinte egyedülálló. Nem egy karsztos területen képződött, nagy termekkel rendelkező, könnyen bejárható barlangrendszerről van szó, hanem a réteghatár mentén, a hévízek kioldó hatására, a triász-kori fődolomit és a homokkő réteg között 13 millió évvel ezelőtt keletkezett barlangról, amelynek a termeit szűk kuszodák kötik össze. Éppen 16 évvel ezelőtt tettünk itt egy tíznapos expedíciót, folyamatosak a radon vizsgálatok, most rovarcsapdákat helyezünk ki, és cserélünk háromhavonta, illetve kéthetente. Jelen vannak itt mikroszkopikus élőlények, amelyeket a zirci múzeum szakembere vizsgál. Az idegenforgalmi hasznosítás ellen szólnak a Csodabogyós-barlangban általunk tapasztalt negatívumok. A barlangot 1990-ben mi találtuk meg az Acheron Barlangkutató Egyesülettel közösen, majd a kutatási engedélyünket közel tíz év után megvonták azzal, hogy ez nem hűbéri jogosítvány. Azután egy turisztikai kft. hasznosításába került. Mostanság fizetős kalandtúrákat vezetnek ott, de ezzel óhatatlanul is rongálódik a hely. A képződmények nem lettek precízen elkerítve. Ahol egy évtizede még szalma-cseppkövek milliói lógtak, most több helyen csak csonkok találhatók. A feltáráskori és a mostani állapotok között bizony nagy különbségek vannak.

Járatok, cseppkövek rejtelmeiben

- Amúgy gyógyászati célra alkamas lenne a barlang?

- Ezt az egyetlen dolgot tudnám a barlang hasznosításával kapcsolatban támogatni. A bakteriológiai szempontból csíramentes, de lassan szellőző barlang gyógyászati hasznosítása nem rossz gondolat, de csak akkor, ha a járatok klímája nem változik meg. Egyelőre nincs elegendő tapasztalat arra, hogy a klimatikus viszonyok milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, bár dr. Laczkovics Gabriella tüdőgyógyász-szakorvos jelenleg is végez kutatásokat. A társszakmák összefogása nélkül ugyancsak meddő dolog lenne felvállalni a hasznosítást. A nyolcvanas években egy liftszerelő vállalat megállapította, a Magyar Szabványoknak megfelelő lift nem építhető ki itt, az ő rendszerük akkor 20 millióba került volna. De még mindez is kevés. A lenti biztonságos közlekedés kiépítése mindennel együtt milliárdos tétel lenne. A barlang környezetének rendbe tétele ennél is fontosabb. A jelenlegi út nyomvonala már majdnem érinti a barlangba levezető kútkávát. Hiába hoztunk majd tíz éve egy, az önkormányzat számára is előnyös pályázati lehetőséget az út kiváltására, nem történt semmi. Három éve kiszedték a kút környezetében lévő tujákat, ottmaradt egy kőrakás, de hogy mi lesz ezután, nem tudjuk. A barlang értékeiről, a színpompás homokkő oszlopokról, a látványos színeket produkáló ásványkiválásokról, a gyönyörű ásványcsoportosulásokról, a kristály-csoportokról, a gipszrózsákról, a növényi lenyomatokról, kövületekről filmet forgatott a keszthelyi tévé, amit be kellene mutatni a turistáknak. Az ötvenes évekig Cserszegen komoly kalko-pirit-bányászat (vasgyártás alapanyaga) folyt, de a barlang páratlan ásványvilágát: a piritet, baritot, markazitot, aragonitot ma már hagyni kell eredeti helyén. Rendelkezünk egyébként egy komplex barlanghasznosítási tervvel, ami diplomamunkaként készült és tartalmaz a felszíni épületekkel, lejtakna tervezésével együtt sok mindent, de maga a bemutathatóvá tétel, és gyógyászati kezelésekre is alkalmassá tett barlangépítés már új terveket, talpszint-süllyesztéseket, járat-átalakításokat és akár több milliárd forintot igényelne.

- Milyen helyzetben vannak ma a hazai barlangászok?

- Minden földalatti természeti kincs a Magyar Állam tulajdona. A barlangászok jobbára csak szenzáció produkálás esetén élvezik az állam gyámkodását. A tudományos sporttevékenységet végző barlangászok helyzete soha nem volt olyan mostoha helyzetű, mint manapság. A barlangászat TB- támogatás nélküli, veszélyes sportként van nyilvántartva. Sőt, ha egy terepbejárás során talál valaki egy barlangi indikációt, akkor még fizetnie is kell a barlangfeltárási engedélyért, azért hogy kutathasson. A saját szaktudásomat, anyagi javaimat, tapasztalatomat forgatom be, mégis adni kell a sarcot. Ezen felül 30 euróért csak Ausztriában köthetek magamra biztosítást. Nehéz annak is megfelelni, hogy a pici anyagi támogatásokért is részletes, kötelező beszámolókat, tájékoztatókat várnak tőlünk a különféle hatóságok, szervek. A csaknem három évtized feladatellátásáról szóló jelentéseket az önkormányzathoz is évente továbbítom, jóllehet egyre kevesebb támogatási forrás érkezik onnan is.

Takács Ferdinánd emberi figurákat álmod a cseppkőoszlopok formáiba

- Közel 30 éve annak, hogy festőművészként megpillantotta a rejtelmes és sejtelmes barlangvilágot. A kvarckristályok cseppkőoszlopok némaságába és különleges formáiba Ön emberi figurákat álmodott. Mit szeretett volna üzenni ezzel?

- Nagyon kevés olyan képet festek, amelyiken az ember is megjelenik. A barlang formavilága viszont sokszor nagyon emberi, és egyúttal bennünket is arra emlékeztet, hogy mi is ilyen megkövültekké válunk, ha nem vigyázunk eléggé a természetre. Nem csupán a festői fantáziám üzenete, hogy a mindennapokban is megkövültekké leszünk, ha romboljuk a környezetünket. A Földet csak kölcsön kaptuk, felelősséggel tartozunk hát az utódainknak.