Szerényebben, de folytatódnak a fejlesztések Bagodban

Iskolájuk felújítása továbbra is fontos szándék

– A közigazgatás átalakításának egyik meghatározó intézkedéseként a közös önkormányzati hivatalok létrehozását jelölték meg, mellyel 2012 nyár eleje óta foglalkoztunk. Több irányban próbálkoztunk, ahogy mások is. Így alakítottuk meg az első közös önkormányzati hivatalt Egervárral, Csatárral, Lakheggyel, Ozmánbükkel, Hagyárosbörönddel és Bagoddal – avat a részletekbe a polgármester. – Érdekes módon, ahogy ezt bejelentettük, társulási szándékát fejezte ki három község, amelyekkel korábban nem tudtunk megegyezni előtte. A hat település egyébiránt úgy állapodott meg egymással, ha időközben úgy alakul, hogy külön-külön is elérjük a kívánt létszámot, akkor szétválunk. Így is történt, a helyzet megnyugtatóan rendeződött Egervár számára is, ahol megmaradhatott a hivatal, nálunk pedig a jegyzői státusz. Időközben hozzánk annyian bejelentkeztek volna, hogy négyezer fölött lett volna a lélekszám. Ezt nem akartuk, úgy döntöttünk, hogy bagodi központtal Hagyárosbörönddel, Ozmánbükkel és Vaspörrel hozunk létre közös önkormányzati hivatalt. Az erről szóló megállapodást 2012 decemberében írtuk alá.

– Ezzel a megállapodással teljesült, amit szerettek volna?

– Teljes mértékben, hiszen ezt szerettük volna a kezdetektől fogva. A kapcsolat nem új keletű, a településekkel iskolafenntartó társulásban működtünk együtt; a gyerekek óvodába és bölcsődébe is hozzánk járnak. Úgy vélem, ez az együttműködés minden község számára megfelel.

– Hogyan alakul ez évi költségvetésük?

– Az általános iskolát átadtuk a tankerületnek, az óvoda és a bölcsőde pedig önkormányzati fenntartásban maradt. A bölcsődei ellátás ingyenes a helyiek számára, a többi településről érkezők éves szinten 200 ezer forint körüli térítési díjat fizetnek, amit az önkormányzatok átvállalhatnak. Nagyon sajnáljuk, hogy iskolánkat többszöri pályázás ellenére sem tudtuk felújítani. Minden előírás, bekerülési költség, minőségi tanúsítvány rendelkezésünkre áll, ezért abban bízunk, hogy a magyar állam, mint immár fenntartó, végrehajtja majd az energiahatékonyságot is szolgáló felújítást. Költségvetésünket tekintve nehéz év előtt állunk, egyelőre úgy látjuk, hogy a feladatfinanszírozás nem fogja fedezni a működtetés költségeit. Plusz kiadással kell számolnunk az arzénes víz miatt, ami éves szinten minimum 1-1,5 millió forintot jelent, igaz ennek 50 százalékát átvállalja a Zalavíz Zrt. Több feladatot, terhet ró ránk a 76-os főút felújítása is, ami sajnos megint csúszik.

– Idén mennyi forrás jut falufejlesztésre?

– Korábban 25–28 millió forintot is tudtunk éves szinten beruházásokra fordítani, idén örülünk, ha lesz erre a célra ötmillió forintunk. Iparűzési adóbevételünk több mint a felére csökkent, mert beszámításra került a központi költségvetésbe, ahogy a személyi jövedelemadó helyben maradó 8 százaléka. Ha mindent egybevetünk, mindez összességében mínusz 19 millió forint különbséget jelent az előző évhez képest. Önkormányzatunk mindig takarékosan gazdálkodott, az elmúlt 23 évben egyszer sem volt működési hiányunk és egyéb adósságot sem halmoztunk fel. Erre büszkék vagyunk, ugyanakkor rossz érzés tölt el bennünket az önkormányzati adósságrendezés kapcsán. Másképp kellett volna tennünk? Vállaltunk volna be beruházásokat hitelből? Újítottuk volna fel iskolánkat, mondjuk ötvenmillió forintból, amit most elengedtek volna? Mit mondjunk az embereknek, hogy miért nem gazdálkodtunk rosszul? Egy szó, mint száz, az eladósodott önkormányzatok megsegítésével nem tudunk egyetérteni! Most már csak abban bízunk, hogy kompenzálják majd a jól gazdálkodókat, például a pályázatokban. Az iskola régóta tervezett felújítása miatt nagyon fontos lenne számunkra, ha ez így történne.

– Milyen építkezések zajlanak jelenleg?

– Leader pályázati támogatásból két beruházást kezdtünk meg még az elmúlt év szeptemberében, melyek befejezési határideje ez év áprilisa. Új tetőt kapott a faluház, ahol infopontot és egy kiállítótermet létesítünk, valamint korszerűsítjük a vizesblokkot. A másik projektet a Bagodért Egye-sület valósítja meg. A sportépület teljes felújítását szolgálja, ahol jelenleg a belső munkálatokon dolgoznak (képeinken). Nagy álmunk, hogy az Ady utcában végre megépíthessük a járdát; a tízmilliós beruházást pályázatból valósítanánk meg. A Teskánd–Bagod közötti kerékpárút megépítése is régóta várat magára, miközben az építési engedély megszerzésére már kétmillió forintot költöttünk. Rajtunk kívül álló okok is hátráltatják a kivitelezést, ami csak pályázati támogatás segítségével valósulhat meg. Az óvodát már korábban felújítottuk, a vizesblokkok rekonstrukciója azonban akkor elmaradt, amit idén szeretnénk megcsinálni. Önkormányzatunk biztosítja a szükséges anyagokat, a kivitelezéshez pedig szülői és céges segítséget szeretnénk igénybe venni.

– Hogy áll a lakó- és ipari területek eladása?

– Kilenc eladó építési telkünk van még, csak kettő kelt el. Vevő lenne, de sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem kapnak hitelt. Eladási kényszer mindazonáltal nem terhel bennünket, mert a telekkialakítások költségeit saját erőből finanszíroztuk. Az ipari, kereskedelmi övezet értékesítése jobban sikerült. Az egyik telken egy mezőgazdasági bolt építése kezdődik meg tavasszal, melléje a helyi varróműhely költözik, a harmadik terület eladásáról pedig most tárgyalunk. Annyit elárulhatok, hogy nagy valószínűséggel helyi vállalkozás vásárolja meg.

Sajnos, már két éve bezárt a Teupen Gépgyártó, ami 140 embernek adott munkát. Itt áll az üzem kihasználatlanul, a felszámolónak még nem sikerült ez idáig értékesítenie. Öröm azonban, hogy a Bagodi Hűtőház megduplázta hűtőkapacitását és a gépgyártással és -értékesítéssel foglalkozó Bagodi Mezőgépnek is növekedtek megrendelései.