Megszépült a templom, új pajta épült

Felsőrajk a közelmúltban adott otthont a pacsai kistérség vásárának, melyen a helyi termelők és kézművesek sikerrel mutatták be termékeiket az érdeklődőknek. A rendezvény ünnepélyes eseménnyel is szolgált, V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár társaságában felavatták a támogatásból felújított 16-lábú pajtát. De nem ez az egyetlen építkezés zajlott a nyáron Felsőrajkon, a Szent Anna templom rekonstrukcióját is megkezdték. Vigh László polgármesterrel és országgyűlési képviselővel beszélgettünk a településről, az önkormányzatok előtt álló változásokról

– Valóban nagy szerkezeti átalakítás előtt áll az önkormányzati rendszer, amit leginkább financiális okok indokolnak. Ennek lényeg, hogy 2002-ben még 200 milliárd forint alatt volt a 3175 önkormányzat adósságállománya, amely jelenleg 1300 milliárd. Nem az történt, hogy az elmúlt nyolc évben elfelejtettek volna dolgozni a polgármesterek és jegyzők, ellenben az óriási forráskivonással szemben tehetetlennek bizonyultak. Ezért vált szükség a közigazgatási és önkormányzati rendszer átalakítására, ugyanakkor érthető a településvezetők aggodalma is. November 3-án a kabinet elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvény tervezetét. Ahogy várható volt, kétezer lakos alatti településeken nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal, de továbbra is lesz minden településnek választott képviselő-testülete és polgármestere.

– Vélhetően sok település ragaszkodik önkormányzati hivatalához. Felsőrajkon hogyan oldják meg?

– Felsőrajk körjegyzőséget alkot Pötrétével, amit most bővítünk Alsórajkkal és Kerecsennyel. Így meglesz a kívánt 2000 fős lélekszám. A tervezetben egyébiránt először 3000 főnél húzták meg a határt, amit sikerült leszorítanunk 2000 főre.

– Az előterjesztés szerint az oktatás területén csak az óvodai ellátás, az egészségügy terén pedig csak az alapellátás marad önkormányzati alapfeladat. A települések most azon aggódnak, hogyha állami kézben is, de fennmaradnak-e iskoláik?

– Jogos az aggodalom, mivel az új köznevelési programban megfogalmazott változások 86 falusi kisiskola működését érintik Zalában. A települések érthető akarata a megmaradás, de magam is úgy vélem, hogy 30 fő alatti nyolc évfolyamos iskolákat fenntartani nem szabad. Számomra a tagintézménnyé válás is több kérdést felvet, mert ahol csak az alsó tagozat marad, ott előbb-utóbb bezárhat az iskola. A szülők ugyanis nem fogják alsóban és felsőben két különböző intézményben járatni gyermekeiket. Itt jegyezném meg azt is, hogy az évfolyamonként két párhuzamos osztály kívánalma a zalai általános iskolák többségében nem teljesül.

– Erőn felül küzdöttek az iskola megmaradásáért Felsőrajkon. Megnyugtatónak érzi, hogy most állami fenntartásba kerül?

– Nagy nehézségek árán sikerült fenntartani iskolánkat az elmúlt három évben. Ezért hoztuk létre a Suli Harmónia 2007 alapítványt, mely tizenhárom iskola és három óvoda működését biztosítja a megyében. Bízunk abban, hogy az állami átvétellel fáradozásunk megtérül, és megnyugtató módon rendeződik iskolánk sorsa. A törvénytervezet szerint 2012 szeptemberétől veszi át az állam az iskolákat, 2013 június–augusztustól pedig a teljes fenntartás az állam kezébe kerül, vagyis a bérköltségek mellett már a dologi kiadásokat is lefinanszírozza.

– A továbbiakban beszéljünk a két beruházásról, mely a pajta illetve a templom megújítását szolgálta Felsőrajkon.

– Mintegy ötmillió forintot nyertünk a Leader-programon, melynek köszönhetően megújíthattuk a faluközpontban található pajtánkat, amit az idő igencsak megrongált. Az új pajta 13 helyett immár 16 lábon áll, új tetőszerkezetébe húsz köbméter fenyőanyagot építettünk be, amit 30 centiméter vastagságú náddal borítottunk be. A kivitelezéshez közel másfél millió forint önerőt biztosított önkormányzatunk. Ahogy befejeződött a pajtaépítés, belefogtunk a Szent Anna római katolikus templom rekonstrukciójába. Ehhez tízmillió forint támogatást nyertünk a Leader-program. Mintegy tízmillió forintnyi értéket képvisel a vállalkozások által felajánlott adomány, valamint az a munka, amit az önkormányzat dolgozói és a helyi lakosok végeztek el augusztus közepétől november közepéig.

Köszönetünket tolmácsoljuk valamennyi segítőnek, köztük a pötrétei Bioland Tőzegfeldolgozó Kft.-nek, amely gépeket is biztosított az építési törmelékek elszállításához. A templom északi falánál 70-80 centiméteres földhalmot kellett elhordani. A vizesedésének megszüntetése érdekében kavicságyas árok is létesítettünk. Teljesen felújítottuk az igencsak elavult villanyhálózatot, a régi nyílászárók helyett hőszigetelt üvegeket építettünk be, és kívül-belül kimeszeltük a templomot. Díszkivilágítást is kapott az épület, amely nemcsak a látványt, hanem a temető biztonságos megközelítését is szolgálja az esti órákban. Szeretnénk még felújítani tetőszerkezetét, melyre most nem kerülhetett sor, de így is elégedettek vagyunk a beruházással, melynek eredménye legalább húsz éven át kitart – hangsúlyozta Vigh László.

A Felsőrajkon folyó folyamatos településszépítésre a Virágos Magyarországért Mozgalom is felfigyelt. Idén tíz esztendőt értékelendően a Belügyminisztérium különdíját vehették át. Vigh László úgy nyilatkozott: Felsőrajkon széles összefogás eredménye a falu külleme