Archivum
Előnyök és aggodalmak
Még az idén létre kell hozni a közös önkormányzati hivatalokat, de egyéb más változással is kell számolniuk a helyhatóságoknak, miután a 2011 decemberében elfogadott a törvény újraszabályozza az állami és az önkormányzati feladatrendszert. Milyen lényeges elemeket tartalmaz az új szabályozás, hogyan biztosítja az önkormányzati szolgáltatások működőképességét, erről Vigh László országgyűlési képviselőt kérdeztük.
Milyen lesz az új önkormányzati rendszer?
– Az új törvény lényeges eleme, hogy 2013. január elsejétől nem működhet önálló önkormányzati hivatal a kétezer lakos alatti településeken. E lélekszám-korláttól eltekinthetnek, ha legalább hét település áll össze. Az aprófalvas Zalában, ahol a települések fele 500 lélekszám alatti, ez nagy engedmény. Erre jó példa Csesztreg, mely tíz településsel alkot körjegyzőséget mintegy 1800 lakossal.
– Mi történik azokkal a településekkel, melyek nem tudnak megegyezni a társulás tekintetében?
– Ebben az ügyben a megyei kormányhivatalok segítenek és döntenek majd az év második felében, de nem feladatuk a vitás kérdések megoldása. Ezt elkerülendően javaslom, hogy üljenek le egymással a települések polgármesterei, képviselő-testületi tagjai, és beszéljék meg vélt és valós problémáikat.
A "ki kivel társuljon" mellett jelenleg az is vitára ad okot, hogy mely településen legyen a központi önkormányzati hivatal. Felhívnám a figyelmet, hogy minden településen továbbra is rendelkezésre áll majd hivatali ügyfélszolgálat, tehát a helyben elintézhető ügyek miatt nem kell a székhelytelepülésre utazniuk a polgároknak.
– Hat járás alakulhat Zalában.
– Valóban, a 258 településsel rendelkező, 291 ezer lakosú Zala megyében Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye és Zalaszentgrót köré szerveződően alakítják ki a járásokat. Január 20-ig volt lehetőség arra, hogy a peremkerületen fekvő települések jelezzék igényüket a változtatásra. Ilyen kérést nyújtott be Pacsa, a város a keszthelyi járás helyett Zalaegerszeghez szeretne tartozni, miután a polgárok többsége a megyeszékhelyre jár iskolába illetve dolgozni.
– 2013-tól a forráshiányos önkormányzatok támogatása megszűnik. Nem vezet ez majd finanszírozási nehézségekhez?
– Idén lehet utoljára forráshiányra pályázni, jövőre ez a lehetőség megszűnik. Az állam azonban minden feladatot lefinanszíroz, így például az iskolák és az önkormányzati hivatalok működését. Természetesen bízunk benne, hogy ez így történik majd.
– Az iskolákat 2013. január elsejétől veszi át az állam. Ez vegyes érzelmeket vált ki az önkormányzatokból.
– Igen, félreértés adódik abból, hogy többen úgy gondolják, az állam elveszi az iskolát. Az állam nem tudja elvenni, hiszen az intézmény továbbra is a településen marad, azt szépíti, gyarapítja. Ellenben leveszi az önkormányzatokról a finanszírozás terhét, ami miatt sok helyhatóság adóságot halmozott fel, vagy nem tudott fejleszteni, mert a helyi adókat a működésre kellett fordítania. Továbbá pályáznia kellett a működési hiány pótlására. Az állami átvétellel tulajdonképpen ettől a tehertől szabadulnak meg az önkormányzatok.
– A járási kormányhivatalok kialakításával is vesznek át feladatokat a települési önkormányzatoktól. Mi lesz helyhatóságok funkciója a jövőben?
– A településüzemeltetés és a településfejlesztés. Egy településen az iskolán kívül is adódnak feladatok, hiszen a szociális feladatok, mint például a házi segítségnyújtás – ellátása helyben marad. Az üzemeltetésbe pedig az utak, járdák, közvilágítás, belvízrendezés kapcsán a különféle karbantartási feladatok tartoznak. Itt említeném meg a Start munkaprogramot, mely települések foglalkoztatási helyzetét is javítja majd. Emellett célja, hogy visszaállítsa az embereket a munka világába, így az, aki háromszor visszautasítja a felkínált munkalehetőséget, mindenféle segélyből ki lesz zárva.
– Az állam a feladatokkal együtt a helyi adók egy részét is elvonja. Az önkormányzatoknak miből lesz pénze a fejlesztési pályázatok önrészére?
– Ha az állam lefinanszírozza az átvett feladatokat, akkor a helyi adókból önrészt tud félretenni. Ezzel teljesülhet az elvárás, ugyanis az iparűzési adót megfizető vállalkozások jogos elvárása, hogy befizetett pénzüket ne az intézmények működésére, hanem a tevékenységüket segítő beruházások megvalósítására fordítsák. De az is igaz, hogy az átvett feladatok miatt a helyi adók átcsoportosítására is számolniuk kell az önkormányzatoknak
A kormány célja az önkormányzati rendszer átalakításával az, hogy a helyhatóságok hasznosabban, eredményesebben és költséghatékonyabban működjenek a magyar társadalom és gazdaság érdekeit szolgálva – hangsúlyozta Vigh László.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Kinyitott a Dísz téri adventi vásárBruchner Regina összetettben első helyen végzettTámogatás a Deák-iskola faipari képzésénekForgalomcsillapítás a Radnóti úti óvoda környezetébenFeldíszítették Zalaegerszeg karácsonyfájátKözgyűlés után: sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakcióKitűnő minősítést kapott a NŐnek lenni akkor... című kiállításÚj parkolóhelyek a „Lordok háza” mögötti tömbbelsőbenKisasztalos verseny a Deák-technikumbanAz adóemelésekről a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Kinyitott a Dísz téri adventi vásárBruchner Regina összetettben első helyen végzettTámogatás a Deák-iskola faipari képzésénekForgalomcsillapítás a Radnóti úti óvoda környezetébenFeldíszítették Zalaegerszeg karácsonyfájátKözgyűlés után: sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakcióKitűnő minősítést kapott a NŐnek lenni akkor... című kiállításÚj parkolóhelyek a „Lordok háza” mögötti tömbbelsőbenKisasztalos verseny a Deák-technikumbanAz adóemelésekről a Tiéd a Város Egyesület top 10