Civilekre támaszkodva Zalaszentbalázson

 Takarékosan az önkormányzati gazdálkodás stabilitásáért

– Körjegyzőségünk falvaival, Bocskával, Börzöncével és Kacorlakkal továbbra is együtt szeretnénk maradni, dehogy közös önkormányzati hivatalt alakíthassunk, csatlakoznunk kell más településekhez, hogy az elvárt kétezer fős létszámnak megfelelhessünk. Településünk régóta körjegyzőségi központ, így gondolom, nem árulok el azzal nagy titkot, hogy a létesítendő közös önkormányzati hivatalnak is mi szeretnénk helyet adni – mondja Uzonyi Dezső, Zalaszentbalázs polgármestere.

– Községünk a 74-es főúton fekszik, mind közúti, mind közösségi közlekedési szempontból jó a megközelíthetősége; a központként való működéshez az oktatási-nevelési intézmények és egyéb szolgáltatások tekintetében is minden feltétel adott. A csatlakozás érdekében tárgyalásokat kezdeményeztünk a környező településekkel, elsősorban Hahótra és Pölöskefőre számítunk, de nyitottak vagyunk bármely irányba, így például Magyarszerdahely, Magyarszentmiklós társulása is szóba jöhet. Idén dönteni kell mindegyik képviselő-testületnek, hogy kivel állnak össze, mert értelmezésem szerint a 2013. március elsejei határidő azt jelenti, hogy jövő év elején már a kormányhivatal jelöli ki, mely településekkel kell kialakítani közös hivatalt.

– A településeket oktatási-nevelési intézményeik sorsa is foglalkoztatja. Mire számítanak Zalaszentbalázson e tekintetben?

– Óvodánk teljes létszámmal, 50 fővel működik, míg iskolánkba 120 gyermek jár jelenleg. Mindez megnyugtató egyelőre, ugyanakkor a születések számából előre kiszámítható a létszám jövőbeni alakulása. Ezért azt szeretnénk, hogy a környező településekről továbbra is hozzánk írassák be a gyerekeket. Úgy vélem, ez nem hiábavaló várakozás részünkről, miután iskolánkban és az épületébe költöztetett óvodánkban 220 millió forintos rekonstrukciót hajtottunk végre, és egy másik pályázatnak köszönhetően korszerű számítógépes és digitális eszközparkkal szereltük fel a tantermeket.

– Mi jellemzi az önkormányzat gazdálkodását?

– Az idei költségvetés tervezésénél először csaknem 27 millió forint működési hiányt állapítottunk meg, amit sikerült csökkentenünk négymillió forinttal. Intézményeink fenntartásához éves szinten 27 millió forintot kell hozzá tennünk az állami normatíván felül. Mindebből látszik, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben. Forráshiányos önkormányzatként hitelfelvételére szorultunk a működés valamint a beruházások önrészének biztosítása érdekében. Sajnos, nem szerencsés dolog ez. Most minden erőnkkel azon vagyunk, hogy csökkentsük hitelállományunkat. Ennek érdekében átütemeztük hiteleinket valamint több intézkedést vezettünk be. Ezek egyike, hogy idén másfélszeresére emeltük a kommunális adót.

A vízdíjat fokozatosan emeltük infláció feletti összegre, mert csak így tudjuk biztosítani a szennyvízcsatornázás önrészét. A szemétszállítási díj azonban továbbra sem terheli lakosságot, azt önkormányzatunk állja. A hosszabb távú megtakarítást szolgálva intézkedéseket vezettünk be intézményeinknél is. Szabályoztuk a telefonhasználatot, a számukra jutatott pénzek ütemezésével csökkentettük a hitelkamatot, munkaügyi támogatásokat vettünk igénybe, valamint bérbe adtuk az önkormányzati bérlakásokat. Emellett igyekeztünk átvenni a külső szolgáltatókra bízott feladatokat. Például egy év alatt megtérült annak a mosóberendezésnek ára, mellyel a szolgáltató helyett immár közmunkásaink végzik a dugulás-elhárítást. Ők javították ki a temető kerítését, köztéri padokat készítettek és újítottak fel.

– Április elején szépen rendbe tették a sportpályát is.

– A helyi sportegyesület sikeres pályázata tette lehetővé, hogy új fákat ültethessünk a sportpályára, ugyanis ki kellett már vágni az elöregedett nyárfákat. Az értékesítésből befolyt összegből és az önkormányzat által megelőlegezett százezer forintból valósítottuk meg a fák pótlását. Ez volt az első üteme ennek a pályázati projektnek, mely utófinanszírozott – mondja a polgármester, aki maga készítette el a parkosítási tervet. – A pályázatok utófinanszírozása miatt visszamondtunk egy másik pályázatot. Jó esélyünk lett volna másfél millió forint elnyerésére, melyből számítástechnikai tanfolyamot valósítottunk volna meg. Ilyen magas hitelállomány mellett a projekt költségének megelőlegezését azonban nem vállalhatta be önkormányzatunk. Ezért azt találtuk ki, hogy önképző kört indítunk. Ez most zajlik, az önképzésen az önkormányzat munkatársai vesznek részt, akiknek csak a villanyáram költségét kell megtérítenie

– Nagyon sok önkéntes szorgoskodott a faültetésében. Az önkormányzat számíthat a civilekre, a falu közösségére?

– Igen, számíthatunk rájuk, rendezvényeink szervezésében is. A nyugdíjasklub borversenyt rendezett, a népdalkör a Balázs-fesztivált bonyolította le sikeresen, hasonlóképpen dicséretet és köszönetet érdemel a plébánosunk által szervezett betlehemi játékok, a zalaszentbalázsi fiatalok sütifesztiválja, az általános iskola farsangja, nemzeti ünnepeink színvonalas megünneplése, az óvoda húsvéti kirakodóvására, valamint a védőnő indította baba-mama klub. Meg kell említenünk a polgárőrséget is, akik a gyűjtött vas értékesítésével segítették a térfigyelő kamerarendszer kiépítését településünkön. A civil szerepvállalás egyaránt nélkülözhetetlen eleme a közösségi és az önkormányzati munka eredményességének, ezért vélem azt, hogy jó úton haladunk.