A szépkorúakat ünnepelték

A családi összetartozás élménye Tófejen

– Ön­kor­mány­za­tunk mind­ig is igye­ke­zett ki­emelt fi­gyel­met for­dí­ta­ni idős pol­gá­ra­i­ra, mert va­la­mennyi­en tud­juk, hogy mit kö­szön­he­tünk az előt­tünk já­rók­nak. Ezért is érez­zük kö­te­les­sé­günk­nek, hogy se­gít­sük önö­ket, könnyeb­bé és öröm­te­li­vé té­ve min­den­nap­ja­in­kat. Ezt a szol­gá­la­tot az ön­kor­mány­zat mel­lett a Tá­masz Alap­szol­gál­ta­tá­si In­téz­mény lát­ja el, mely a Za­la­eger­szeg és Tér­sé­ge Több­cé­lú Kis­tér­sé­gi Tár­su­lás te­rü­le­tén egy­sé­ges szo­ci­á­lis el­lá­tást va­ló­sít meg – fo­gal­ma­zott be­ve­ze­tő­jé­ben Hor­váth Zol­tán pol­gár­mes­ter, aki a szép­ko­rú­ak mel­lett kü­lön kö­szön­töt­te a tér­ség or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­jét, a kör­jegy­ző­ség­hez tar­to­zó te­le­pü­lé­sek pol­gár­mes­te­re­it, a tár­su­lás és a szo­ci­á­lis in­téz­mény ve­ze­tő­it va­la­mint a saj­tó meg­je­lent mun­ka­tár­sa­it.

Vigh Lász­ló or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő egy ta­nul­sá­gos tör­té­net­tel hív­ta fel a fi­gyel­met a bol­dog és ki­egyen­sú­lyo­zott csa­lá­di élet fon­tos­sá­gá­ra. A kö­zös prog­ra­mok ne csu­pán a kö­zös té­vé­né­zés­ben me­rül­je­nek ki, a csa­lád­tag­ok­ban le­gyen meg az aka­rat ar­ra, hogy be­szél­ges­se­nek egy­más­sal, osz­toz­za­nak egy­más örö­me­i­ben, gond­ja­i­ban. A csa­lá­di össze­tar­to­zás él­mé­nyét ugya­nis ez je­len­te­né – hang­sú­lyoz­ta. Hogy mit gon­dol a csa­lád­ról, a te­le­pü­lé­si kis­kö­zös­sé­gek­ről, a fa­lu­ról, mint élet­tér­ről – a par­la­men­ti kép­vi­se­lő mind­eh­hez se­gít­sé­gül hív­ta Ady End­re: Ka­rá­cso­nyi re­ge cí­mű ver­sét. Vigh Lász­ló sza­va­la­tát lel­kes taps­sal ju­tal­maz­ta a kö­zön­ség.

A kö­szön­tő után a Za­lai Köz­mű­ve­lő­dés­ért Díj­jal ki­tün­te­tett Szi­vár­vány Dal­kör lé­pett a szín­pad­ra. A höl­gyek Olasz Jánosné is­ko­la­igaz­ga­tó, kar­nagy ve­zény­le­té­vel köz­is­mert és köz­ked­velt slá­ge­re­ket éne­kel­tek. Őket kö­vet­ték a Zalaapáti Har­mo­ni­ká­sok, akik szin­tén vi­dám mu­zsi­ká­val ör­ven­dez­tet­ték meg a hall­ga­tó­sá­got. A fa­lu idős kort el­érő pol­gá­ra­it Bog­nár Ist­ván plé­bá­nos is kö­szön­töt­te. A tó­fe­ji ön­kor­mány­zat a ha­gyo­má­nyok­hoz hí­ven egy kis aján­dék­kal lep­te meg a je­len lé­vő leg­idő­sebb hölgy il­let­ve fér­fi la­kost. Ezt Hor­váth Zol­tán pol­gár­mes­ter és Olasz Jánosné kép­vi­se­lő ad­ta át. A leg­­fia­ta­labb időst pe­dig Gaál Lászlóné, Puszta­ede­rics pol­gár­mes­te­re kö­szön­töt­te.

Mi­e­lőtt fel­tá­lal­ták az ön­kor­mány­za­ti kony­ha ál­tal ké­szí­tett fi­nom va­cso­rát, a pol­gár­mes­tert egy rö­vid be­szél­ge­tés­re in­vi­tál­tuk. Elöl­já­ró­ban az idős­el­lá­tás­ról ér­dek­lőd­tünk.

– Tó­fej az egyik al­köz­pont­ja a Tá­masz Alap­szol­gál­ta­tá­si In­téz­mény­nek, mely a te­le­pü­lé­sün­kön az idős­el­lá­tást vég­zi. En­nek ré­sze­ként mű­köd­te­ti al­köz­pont­já­ban az idő­sek klub­ját, el­lát­ja a há­zi se­gít­ség­nyúj­tást va­la­mint a szo­ci­á­lis ét­kez­te­tést – vá­la­szolt a kér­dés­re Hor­váth Zol­tán pol­gár­mes­ter. – A szol­gá­lat te­vé­keny­sé­gé­re nagy szük­ség van, hi­szen egy­re több az idős rá­szo­ru­ló, ma­gá­nyos em­ber. Sok­szor ta­pasz­tal­juk, hogy mi­lyen nagy az igény a jó szó­ra, a vi­dám be­szél­ge­tés­re, vagy ép­pen a vi­gasz nyúj­tá­sá­ra. Ezért is lát­juk szí­ve­sen ren­dez­vé­nye­in­ken idő­sebb la­kó­in­kat, és tart­juk meg rend­sze­re­sen az idő­sek nap­ját már vagy ti­zen­öt esz­ten­de­je.

A pol­gár­mes­tert az ez évi fej­lesz­té­sek­ről is kér­dez­tük.

– A Bar­tók Bé­la út egy rö­vid sza­ka­szán asz­fal­to­zást vé­gez­tünk el. A négy­mil­lió fo­rint ön­erőt igény­lő be­ru­há­zás­sal el­ér­tük azt, hogy te­le­pü­lé­sünk összes bel­te­rü­le­ti út­ja jó mi­nő­sé­gű, szi­lárd bur­ko­lat­tal el­lá­tott. Emel­lett a temp­lom­fel­já­ró utat is le­asz­fal­toz­tuk. Kö­zel 27 mil­lió fo­rint­ból fel­újí­tot­tuk a fő­ző­kony­hát. A re­konst­ruk­ci­ót a za­la­eger­sze­gi több­cé­lú tár­su­lás ál­tal el­nyert 14,6 mil­lió fo­rint tá­mo­ga­tás se­gí­tet­te. Kör­jegy­ző­sé­günk há­rom te­le­pü­lé­se pe­dig az ön­részt biz­to­sí­tot­ta.

Nagy ered­mény­nek tar­tom, hogy idén meg­újí­tot­tuk te­le­pü­lé­sünk Hő­si Em­lék­mű­vét, me­lyet 1923-ban lé­te­sí­tet­tek az el­ső vi­lág­há­bo­rú­ban hő­si ha­lált halt és el­tűnt hely­be­li­ek em­lé­ké­re. Az em­lék­mű­vet tu­rul­ma­dár, az ősi ma­gyar szim­bó­lum dí­szí­ti. Az 1980-as évek kö­ze­pén Tüs­ke Jó­zsef ak­ko­ri plé­bá­nos kez­de­mé­nye­zé­sé­re gyűj­tés in­dult, amely meg­te­rem­tet­te a már szük­sé­ges­sé vált fel­újí­tás le­he­tő­sé­gét. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ál­do­za­ta­i­nak név­so­ra ek­kor ke­rült fel az em­lék­mű­re, mely az ere­de­ti ál­la­pot­tól né­mi­leg el­té­rő kül­sőt ka­pott. A tu­rul­ma­dár­ról vi­szont az ere­de­ti for­ma meg­őr­zé­sé­vel újat ön­töt­tek. Az eh­hez szük­sé­ges gipsz­for­mát a Zalakerámia dísz­mű üze­mé­ben ké­szí­tet­ték el. A meg­újult em­lék­mű­vet 1991-ben, a szov­jet csa­pa­tok ki­vo­nu­lá­sa nap­ján szen­tel­ték fel.

Az el­telt két év­ti­zed kár­té­te­lei azon­ban újabb fel­újí­tást igé­nyel­tek az em­lék­mű­vön. Ön­kor­mány­za­tunk eh­hez há­rom­mil­lió fo­rint sa­ját for­rást biz­to­sí­tott. Az ere­de­ti for­mát meg­kö­ze­lí­tő hely­re­ál­lí­tást a Re­ne­szánsz Kő­fa­ra­gó Kft. vé­gez­te el, míg a par­kot a Naste-Bau Kft. szé­pí­tet­te meg. Min­den­szen­tek­kor már mél­tó kör­nye­zet­ben gyújt­hat­tak gyer­tyát a hoz­zá­tar­to­zók. Sze­ret­nénk új­ra­szen­tel­ni, mely­nek idő­pont­já­ról a ké­sőb­bi­ek­ben ha­tá­roz kép­vi­se­lő-tes­tü­le­tünk – mond­ta Hor­váth Zol­tán pol­gár­mes­ter.