Eszter hagyatéka

Eszter hagyatéka

 {slimbox album="eszter"}images/stories/programajanlo/film/eszter/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="eszter"}images/stories/programajanlo/film/eszter/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="eszter"}images/stories/programajanlo/film/eszter/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="eszter"}images/stories/programajanlo/film/eszter/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="eszter"}images/stories/programajanlo/film/eszter/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="eszter"}images/stories/programajanlo/film/eszter/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="eszter"}images/stories/programajanlo/film/eszter/8.jpg{/slimbox}

Rendező: Sipos József
Forgatókönyv: Sipos József / Gózon Francisco
Producer: Sipos József / Détár Krisztina
Operatőr: Gózon Francisco
Vágó: Eszlári Bea
Zene: Berkes Gábor
Gyártó ország: Magyarország
Gyártási év: 2008
Nyelv: magyar
Hossz: 90 perc
Főszereplők: Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György, Töröcsik Mari, Eperjes Károly
Forgalmazza: Best Classics
Mozipremier: 2008. április 17.

Sipos József filmje Márai Sándor azonos című regényéből készült, melyet eddig harminc országban adtak ki.

A történet a harmincas évek Balaton-felvidékére repít minket, ahol Eszter (Nagy-Kálózy Eszter), a „hamvaiban” is szép úrinő él csendesen, szerényen. Már nem vár sokat az élettől, hisz élete valahol véget ért, mikor szerelme, a hűtlen, szélhámos Lajos (Cserhalmi György) nővérét vette el helyette.

Lajos táviratozik, hogy húsz év után meglátogatja Eszteréket, és ez a különös vendégség minden meghívott és hívatlan vendég életébe változást hoz.
 
ESZTER HAGYATÉKA

MÁRAI SÁNDOR AZONOS CÍMŰ MŰVÉBŐL KÉSZÜLT MAGYAR JÁTÉKFILM

Egy film a szeretetről
Egy film a napról, ami mindent megváltoztat

„Az „Eszter hagyatéka” című filmünk Márai Sándor 1939-ben írt azonos című kisregényén alapul, melynek története napjainkban is megrázó erővel aktuális. A film az emberi kapcsolatokat boncolgatja, választ keres az emberek cselekedeteinek sorsszerű irányítására.
Főhősünk Eszter, az önszántából magányosan élő, csinos 50 év körüli hölgy, aki már nem sokat vár az élettől, de egy biztos nyugodt öregkor előtt áll. Egy nap táviratot kap az egyetlen szerelmétől (mert lehet egyetlen egy embert szeretni egy életen át, és lehetünk ahhoz hűek, aki hűtlen volt hozzánk). Lajos visszatér egy napra a városba, magával hozza a gyermekeit és egy ismeretlen társaságot. Eszterben felébrednek a régi emlékek és érzelmek, melyeket maga sem tud pontosan meghatározni. Lajos érkezése a kisvárosi társaság tagjaiból (Eszter baráti köréből) különböző reakciókat vált ki. De abban mindenki egyet ért, Lajos egy gazember.
Ezt az utolsó találkozást meséli el a film, természetesen sok epizódszereplővel, akik fontos helyet foglalnak el a történetben, hiszen különböző jellemükkel és viselkedésükkel segítik, illetve megnehezítik Eszter döntését.
Ez az utolsó látogatás, mely Eszter életét véglegesen megváltoztatja, választ ad azokra a félelmeire, melyek minden ember életében, egy bizonyos kor után felszínre kerülnek. 
A film a benne szereplő kitalált személyeken keresztül egy olyan világot fest elénk, amelynek mindennap részesei vagyunk. A színészekben magunkra ismerünk – problémáinkra, félelmeinkre és emberi kapcsolatainkra…”
Sipos József

A Best Classics forgalmazásában a PCN Film Produkció bemutatja az Eszter hagyatéka c. filmet. Készült: Márai Sándor azonos című regényéből. Főszerepben: Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György, Törőcsik Mari, Hámori Gabi, Udvaros Dorottya, Eperjes Károly. Forgatókönyv: Sipos József, Gózon Francisco, vágó: Eszlári Béla, operatőr: Gózon Francisco, zene: Berkes Gábor, rendezte: Sipos József, producer: Détár Krisztina, Sipos József

A film 2008. április 17-től a mozikban!

Szereplők:

Nagy-Kálózy Eszter (Eszter)
1966. január 25-én Gyöngyösön született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1988-ban végezte el. Ezután következett: 1986- Madách Színház, 1988- kaposvári Csiky Gergely Színház, 1990- Radnóti Színház, 1993- Művész Színház, Thália Színház, 1997- Kelemen László Színkör. 2000- az Új Színházban, 2004- a soproni Petőfi Színházban, 2006- a Vidám Színpadon játszott. 2008. március 1-től, az Új Színházban a Keleti Pu. című darabban látható.
Többek között a Jászai Mari-díj (1992), Magyar Művészetért Díj (1993), Kelemen László-díj (1996) tulajdonosa.
Láthattuk például az Iskolakerülők (1989), Hamvadó cigarettavég (2001), Na végre, itt a nyár! (2002), Egy ház emlékei - Hetedíziglen (2002), Parkélet (2003), Egy hét Pesten és Budán (2003), Szörnyek ebédje (2005), Budakeszi srácok (2006) c. filmekben.
„Eszter Lajos látogatására készülve, a régi emléktárgyakat, leveleket rendezgeti. Tudja, hogy nem gyógyult ki a szerelemből azalatt a 20 év alatt, amióta  a férfit nem látta. A szíve mélyén reménykedik, hogy Lajos az évek során megváltozott, de az eszével tudja, hogy nem így van. Tudja, hogy a találkozás fájdalmas lesz, most utoljára...”

Cserhalmi György (Lajos)
1948. február 17-én született. Színészdiplomát 1971-ben kapott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd ugyanabban az évben leszerződött a debreceni Csokonai Színházhoz. 1972- a veszprémi Petőfi Színház, 1975- ismét a debreceni Csokonai Színház tagja. 1977-1979-ig a Nemzeti Színház tagja, majd 1979-ben leszerződik a Mafilmhez. 1983- játszott a Katona József Színházban, 1989- ismét a Nemzeti Színház következett. 1991- szabadúszóként dolgozott, majd 1996- az Új Színház tagja lett. 1999 és 2004 között a Radnóti Színház színésze. 2004- ismét szabadúszó. A Labdatér Teátrum megalapítója. Jelenleg a Vidám Színpadon, A fogadósnő c. darabban és a debreceni Csokonai Színházban, az Úri muriban látható.
Többek között megkapta; 1982-ben a Balázs Béla-díjat, 1986-ban az Érdemes Művész-díjat, 1987-ben a SZOT és az Erzsébet-díjat, 1990-ben a Kossuth-díjat, 2004-ben pedig az Európai Unió Filméletmű-díját.
Olyan remek filmekben láthattuk a teljesség igénye nélkül, mint Szerelmem, Elektra (1974), Talpuk alatt fütyül a szél (1976), Magyar rapszódia (1979), Mephisto (1981), Dögkeselyű (1982), Eszmélés (1984), A nagy generáció (1985), A pacsirta (1987), Sztálin menyasszonya (1991), Megint tanú (1994), Szeressük egymást gyerekek! (1996), Kontroll (2003).
Nem kis szerepe volt abban, hogy a Zelary című cseh háborús témájú filmet 2003-ban Oscar-díjra jelölték. Az egykor elsőosztályú vívóként is ismert színész soha nem vett igénybe kaszkadőröket; Az igazi Mikulás című filmben alapfokon még zongorázni is megtanult. (MTI)
„Mindig gyönge ember volt, jellemtelen. Eszter volt számára az „erkölcsi művégtag” a jellem. Eszter szerelme jelenthette volna számára az egyetlen kiutat saját romlott, erkölcstelen világából. Ezért most nem kérni jött! Követelni! Csak Esztert szerette, aki nem akart bátor lenni és elkövette a legrosszabbat! Megfutamodott.”

Törőcsik Mari (Nunu)

1935. november 23-án született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el, utána a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1979-től a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője, 1980-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának tagja, 1990- a szolnoki Szigligeti Színház művésze lett. 1989- a SzAk tanára. 1990-1992-ig a Magyar Színész Kamara elnöke, 1993-1996-ig pedig a Művész Színház igazgatója. 1989-1992-ig a Magyar Színészkamara elnöke, a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense. 2002 - a Nemzeti Színház társulatának tagja. Az 1945 utáni magyar színművészet egyik legjelentősebb alakja.

Magáénak tudhatja többek között; a Balázs Béla-díjat (1959), Jászai Mari-díjat (1964, 1969), Érdemes művész (1971), Kossuth-díjat (1973), SZOT-díjat (1975). Cannesban megkapta az Arany pálma-díjat (1976), Legjobb női alakítás díját: Chicago (1971), Karlovy Vary (1972), Taormina  (1977). Kiváló művész (1977), Pro arte-díj (1981), Magyar Művészetért-díj (1989), Déryné-díj (1993), Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja (1997), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, A Nemzet Színésze (2000). Budapest díszpolgára címet kapott 2005-ben, Hazám-díj (2006), és idén a Páger Antal Színészdíjjal is megjutalmazták (2008).

Néhány nagyszerű film, amiben láthattuk: Körhinta (1956), Szent Péter esernyője (1958), Édes Anna (1958), Pacsirta (1963), A kártyavár (1967), A Pál utcai fiúk (1969), Szerelem (1971), Macskajáték (1972), Szerelmem, Elektra (1974), Déryné, hol van? (1975), Szegény Dzsoni és Árnika (1983), Eszterkönyv (1989), A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992), A napfény íze (1999), Egy hét Pesten és Budán (2003), Noé bárkája (2006), Dolina (2006).

„Amikor Nunu a hírről értesül, első gondolata – Az ezüstöt el kell dugni. Bölcs idős hölgy lévén nem hiszi, hogy Lajos megváltozott az eltelt évek alatt. Meggyőződése, hogy a férfi pénzért jön, és adni kell neki, mert erősebb! Erősebb mindnyájuknál.”   

Eperjes Károly (Tibor)
1954. február 17-én született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1980-ban végezte el, majd rögtön azután a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. 1981- Nemzeti Színház, 1983- Katona József Színház, 1987- Radnóti Színház tagja, 1988- szabadfoglalkozású. Jelenleg az Új Színházban, a Fösvényben lehet látni és a veszprémi Petőfi Színház művészeti vezetője.
Díjai a teljesség igénye nélkül: Jászai Mari-díj (1986), Magyar Művészetért-díj (1990), Erzsébet-díj (1993), Kossuth-díj (1999).
Láthattuk többek között az Eldorádó (1988),  A Legényanya (1989), Csapd le csacsi! (1991), Hippolyt (1999), 6:3, avagy játszd újra Tutti (1999), A Hídember (2002),  Bolondok éneke (2003), Mansfeld (2006) című filmekben.

„Tibor szerelmes Eszterbe, még régen feleségül is kérte. Szintén készül a nagy találkozásra Lajossal, és félti Esztert, mert szerinte a reménytelen szerelmek soha nem múlnak el. A maga csendes módján el van szánva rá, hogy megóvja az asszonyt a férfi álnokságával szemben...”

Áron László (Laci)

1945. Június 10-én született Kecskeméten. 1972-ben végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát, majd a veszprémi Petőfi Sándor Színház, 1976- a szolnoki Szigligeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a veszprémi Petőfi Sándor Színház, majd a győri Nemzeti Színház társulatát erősítette. 1983-1986-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, budapesti József Attila Színház, 1987- a szegedi Nemzeti Színház következett. 1989-szabadúszó, 2003- a miskolci Nemzeti Színházban játszik.

Láthattuk például; A Szeleburdi család (1981), Hatásvadászok (1983), Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1988), Vadon (1989), Valami Amerika (2002) című filmekben.
 
„Laci, Eszter testvére vegyes érzelmekkel fogadja a hírt Lajos érkezéséről. Felzaklatja, hogy az a férfi, aki először Eszternek udvarolt - és aki mégis másik testvérét Vilmát vette feleségül - húsz év után visszatér. Két gyermeke, Éva és Gábor is vele tart, de ki lehet a másik két személy, akit Lajos magával hoz?”

Udvaros Dorottya (Olga)

1954. augusztus 4-én született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1978-ban végezte el. 1978- a szolnoki Szigligeti Színház, 1981- a Nemzeti Színház, 1982- a Katona József Színház, 1994- az Új Színház, 1997- a Bárka Színház színművésznője. 2002 óta a Nemzeti Színház tagja.
Díjai, a teljesség igénye nélkül: Jászai Mari-díj (1983), Erzsébet-díj (1988, 1989), Kossuth-díj (1990), Magyar Művészetért díj (1998)
Láthattuk például: Szívzűr (1981),Te rongyos élet!(1983), A nagy generáció (1985), Redl ezredes (1985), Hajnali háztetők (1986), Banánhéjkeringő (1986), Kék Duna keringő (1992), Sztracsatella (1995), Csajok (1995), Érzékek iskolája (1996), A miniszter félrelép (1997), Magyar szépség (2002), De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2005), Nyugalom (2007).
„Ő is Lajossal érkezik a balatoni házhoz. Igazi divatos, nagyvilági nő! Ő nem áldozata Lajosnak. Már megalázták, kifosztották, de mindez nem számít neki. Az egyetlen, ami fontos számára nem a férfi, hanem az akarat, hogy megszerezze, amit kell!”

Hámori Gabriella (Éva)
1978. november 1-jén született, Szarvason. A Színház-és Filmművészeti Egyetemen 2001-ben végzett.  Már az iskola alatt bizonyíthatta tehetségét, többek között a Pesti Színházban, a Tótékban és a Vígszínház Bűn és bűnhődésében, ahol Szonyát alakíthatta. 2001-ben a Bálint András által igazgatott Radnóti Miklós Színházba szerződött. A2004- az Örkény István Színház Társulatának tagja.
2000-ben megkapta a „Legígéretesebb pályakezdőnek” járó díjat (32. Magyar Filmszemle), 2005-ben a Soós Imre- díjat, 2006-ba a Mensáros-díjat és a Brighella - díjat  (Vidor Fesztivál), Az 56. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Hámori Gabriella volt a Shooting Star. 2007-ben Jászai Mari díjas lett. 
Játszott például a Jadviga párnája (2000), I love Budapest (2001), Magyar szépség (2003), Állítsátok meg Terézanyut! (2004), A miskolci Boni és Klájd (2004), Örkény lexikon (2006) c. filmekben.
„Éva Lajos és Vilma közös gyermeke. Három éves volt, mikor az anyja meghalt, és csak homályos emlékei vannak róla. Haragszik Eszterre és vádolja, amiért az asszony Vilma halála után magára hagyta őt és Gábort. Gyengéd szeretettel tekint az apjára, és meg akarja óvni Olgától. Éva szerint az asszonynak hatalma van Lajos fölött, mert az tartozik neki. A nő tud  valamit, amivel a markában tartja a férfit. Évának pénz kell! Pénz, hogy megmeneküljön a nem kívánt házasságtól, ami Olga fia és őközte köttetne. Ezért Esztertől az anyai örökségét kéri.” 

Szilágyi Tibor (Endre)

1942. augusztus 28-án született. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékeként, majd a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1968-tól a Veszprémi Petőfi Színház tagja volt. 1969-1973-ig a Thália Színházban játszott ezután a 1977-ig a József Attila Színház társulatához tartozott. 1977 és 1979 között a Nemzeti Színház, 1979-1990-ig a Vígszínház művésze. Ezt követően ismét a József Attila-, majd a Nemzeti Színházban játszott.
1997-ben csatlakozott az Új Színházhoz. 2003-tól a soproni Petőfi Színház művészeti igazgatója.

Díjai: Jászai Mari-díj (1975), Érdemes művész (1982), SZOT-díj (1984), Kiváló művész (1987), Kossuth-díj (2007).

Néhány film, amiben láthattuk: Szerelmes biciklisták (1965), Hideg napok (1966), Madárkák (1971), Nincs idő (1973), Ábel (1974), Amerikából jöttem... (1989), Európa Expressz (1998), Üvegtigris (2001), Üvegtigris 2. (2006), Budakeszi srácok (2006), Tavasz, nyár, ősz (2007).

„Endre közjegyző és a család barátja. Egy nagy aktatáskával érkezik a hívatlan vendégek fogadására, mert Lajossal kapcsolatban a legrosszabbra is fel van készülve. A férfi sok évvel ezelőtt Tiborral együtt - Eszter tudta nélkül - már megmentette Lajos karmaiból a házat, és Eszter családjának becsületét. Most is kész megtenni, ha szükséges.”

Kolovratnik Krisztián (Gábor)

1977. május 15-én született, Budapesten.  Több nyelven beszél, németül, angolul, spanyolul.  A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 1999-ben végzett. Azóta a Vígszínház társulatának tagja.

Filmjei: Mix (2004), Miraq (2005), Szabadság, szerelem (2006), Kompakt kis szerelem (2006), Pánik (2008).

„Gábor hasonlít az apjára. Költői lélek, vonzza a színház. Ért hozzá, hogy zavarba hozza, elkápráztassa az embereket. Nagyvilági életet él.”

Simon Kornél (Béla)
1976. szeptember 1-én született, Kazincbarcikán. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium - dráma tagozatán 1995-ben végzett. 2000-2003-ig a pesti Magyar Színiakadémia növendéke. 2003- a Vidám Színpad tagja.
„Béla, Olga fia. Teljesen a két testvér ellentéte. Harminc éves, nem iszik, nem dohányzik, és egy hivatalban dolgozik. Olga még mindig gyerekként kezeli. Teljesen az anyja elnyomása alatt, Lajos gyermekeinek árnyékában él.”

További szereplők: Hámori Ildikó, Martinovics Dorina, Mihály Pál, Sipos Boldizsár

 Alkotók:

Sipos József – rendező, forgatókönyv, producer

Elsőfilmes rendező. Nevét inkább, mint producerként ismerhetjük, hiszen ő jegyzi a két évvel korábban tévéfilmként elkészült, A gyertyák csonkig égnek című Márai-adaptációt.

2002-ig filmes producerként dolgozott, főleg a közszolgálati televíziónak, majd váltás történt és a filmkészítés irányába fordult. 2003-ban, Iglódi István által rendezett Andersen életéről szóló mesefilm producere, 2004-ben „Leonardo” címmel készült olasz-magyar dokumentum-játékfilm rendezője, mely a Saratovi Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon a Zsűri különdíját kapta 2006-ban. Ezt követően a Mándoki Lászlóról készült dokumentumfilmje – Határtalan szellem - a 37. Magyar Filmszemle legjobb 40 filmje közé került beválogatásra 2005-ben. Márai Sándor 'A gyertyák csonkig égnek' című regényéből, Iglódi István rendezésében 2005-ben készült el az a film, mely az első dramatikus produceri munkája.
2006-ban indultak az „Eszter hagyatéka” című film előkészületei, mely 2007. december 31.-re készült el.

Gózon Francisco – operatőr, forgatókönyv

Operatőrként közreműködött a következő filmek elkészítésében: Esti Kornél csodálatos utazása (1994), Szamba (1995), Haggyállógva Vászka (1995), Akasztottak (1999), A mi szerelmünk (1999), A boldogság színe (2003), Magyar szépség (2003), Ég veled! (2005), Madárszabadító, felhő, szél (2005), Iszka utazása (2006).
Az Ég veled! c. filmet forgatókönyvíróként is jegyzi. A film, a 36. Magyar Filmszemlén a legjobb forgatókönyvnek járó díjat kapta.

Berkes Gábor – zene
1982-ben többedmagával megalapította az Első Emeletet. 1991-ben a létrehozta a Rapülők együttest Geszti Péterrel közösen. 1995-ben következett az Emberek együttes. 
Gyerekszínészként láthattuk például a Keménykalap és krumpliorr c. nagysikerű ifjúsági filmekben, a Barátom Boncában vagy az Utánam srácokban.
Zeneszerzőként olyan filmeket jegyez, mint a Szeleburdi vakáció, Hippolyt, Kvartett, Apám beájulna, Egy szoknya egy nadrág, vagy az Egy bolond százat csinál.

További információk:

PCN Filmprodukció: (36) 1 454 1541, pcn@mail.tvnet.hu
Filmnet IPTV: (36) 1 454 1541, filmnet@mail.tvnet.hu, detar@mail.tvnet.hu
Best Hollywood Kft. : (36) 1 202 1449 
közönségtalálkozók: Tóth Béla, 06 30 221 8608,  btoth@best-hollywood.hu
sajtóreferens: Szabados Balázs, 06 30 633 8810, szabados.balazs@best-hollywood.hu,
a film sajtófőnöke: Chernel Erika, 06 70 361 6866, chernele@t-online.hu