A félszemű

A félszemű mitikus western, amely a bosszú és az erkölcsi értékek kérdéseit boncolgatja. Alkotói az Oscar-díjas Joel és Ethan Coen, akik Charles Portis megrendítően szép klasszikus regényét a rájuk jellemző száraz humorral és fékezhetetlen mesélőkedvvel vitték vászonra.
Az 1870-es években járunk valahol az amerikai végvidéken, ahol még nem hegedtek be a polgárháború ejtette sebek. Az elbeszélő Mattie Ross (Hailee Steinfeld), aki 14 évesen az Arkansas-beli Fort Smith-be indul, hogy bosszút álljon hidegvérrel lelőtt apjáért. A gyilkos a hitvány Tom Chaney (Josh Brolin), aki állítólag két aranyrögért ölte meg a lány apját, majd az Indián Területekre menekült. A lány eltökélt szándéka, hogy megtalálja, törvény elé citálja és felakasztatja Chaney-t, ehhez pedig a legkegyetlenebbnek tartott rendőrbírót, Rooster Cogburnt (Jeff  Bridges) akarja felfogadni. A bármikor nagy örömmel fegyvert rántó, részeges férfi hosszasan vonakodik, de végül a lány tenyerébe csap. Ám Chaney-t már üldözi valaki: a bőbeszédű LaBoeuf  határvadász (Matt Damon), aki szintén el akarja fogni a szökevényt, hogy csinos jutalomért Texasba szállítsa. A trió útjai kereszteződnek: mindegyikük elszánt és makacs, a maga kemény erkölcsi kódexe szerint jár el, és végül együtt indulnak az ismeretlen jövő felé.  


Hóban-fagyban a gyilkos nyomában

„Senki nem gondolta volna, hogy egy fiatal lány télvíz idején nyakába veszi a világot, mert meg akarja bosszulni apja halálát, de így történt.”
     Charles Portis: A félszemű
 
A The Saturday Evening Post 1968-ban folytatásos regényt közölt, amelyről az olvasók azonnal érezték, hogy remekmű, és alig várták a következő rész megjelenését. Charles Portis A félszemű című regényéről van szó. A mű bestseller lett, és rövidesen irodalmi klasszikussá vált. Nem telt el sok idő, és ajánlott olvasmány lett az iskolákban, 1969-ben pedig nagy sikerű filmet forgattak belőle, amelynek főszereplője, John Wayne Oscar®-t kapott alakításáért.
A félszemű egyszerű, józan észjárású hősei a legképtelenebb helyzeteken is keresztülvágják magukat – a mű lényegét tekintve az amerikai lélek regénye. Portis története azonban nem csak a bátorságról szól. Az eseményeket a szörnyű kaland után kiábrándítóan földhözragadt vénkisasszonnyá vált Mattie Ross elbeszéléséből ismerjük meg – kirajzolódik előttünk az amerikai hős alakja, aki ugyanúgy szomjazza a kaland izgalmát, mint az otthon melegét, és harcba száll a galádság ellen, vállalván ennek lelki és testi következményeit. Mattie-nek, Rooster Cogburnnek és LaBoeufnek nemcsak egymással és a gonosztevőkkel kell megküzdeniük, hanem a lelkükben lapuló szilaj erőkkel is, amelyek tévutakra vihetik őket, miközben jóra törnek.
A regény különlegességét Mattie narrációja adja. George Pelecanos bestsellerszerző így világít rá a dolog lényegére: „Mattie tárgyilagos és távolságtartó hangja szinte egyedülálló az irodalomtörténetben. Huck Finnhez tudnám hasonlítani, és ez nem túlzás. Bármilyen korú és társadalmi helyzetű olvasót képes megszólítani. Igazi össznépi művészet.”
Portis összesen öt regényt írt (A félszemű a második volt a Norwood után), és az évek során olvasók nemzedékei szerettek bele kedvesen bárdolatlan, ám talpraesett népi hőseibe. A lelkes olvasók között volt a két Coen fivér is.
 „A történetet egy hallatlanul magabiztos 14 éves lány szemszögéből ismerjük meg, és az egész ettől olyan viccesen fura – magyarázza Joel. – Egy kicsit az Alice Csodaországban hangulata is beszűrődik, hiszen Mattie hirtelen számára fantasztikus környezetben találja magát.”
 „A regény egyik erőssége, hogy a környezet egzotikus – veszi át a szót Ethan Coen. – Portis azonban tökéletesen otthon van a korszakban és annak helyszínein. A részletek annyira pontosak, hogy éppen ettől válik szürreálissá a történet.”
A regény tagadhatatlanul western, s ezzel a műfajjal a Coen fivérek először próbálkoznak. Azt gondolhatnánk, hogy a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) is ebbe a kategóriába tartozik, az alkotók azonban inkább modern thrillernek tartják ezt a művüket, mivel máshol vannak a hangsúlyok. „A Nem vénnek való vidék cselekménye Texasban játszódik – mondja Joel –, de mai történetet mesél el. Senki nem lovagol benne, kivéve, amikor a pusztaságba ruccan ki egy szereplő. Soha nem tartottuk westernnek ezt a filmet.”
Jeff Bridges azért vállalta el Cogburn szerepét, mert izgalmasnak találta, hogy Coenék megtartják a regény eredeti szerkezetét és bolondos, de megható hangvételét, miközben a saját látásmódjuk szerint adják elő a történtet.
„Amikor Coenék először említették A félszeműt, elcsodálkoztam: ezt már megfilmesítették, nem? Minek vágnátok bele újra? – emlékszik vissza Bridges. – Mire ők: nem remake-et csinálunk, hanem feldolgozzuk Charles Portis regényét. Elolvastam a könyvet, és rögtön megértettem, miről van szó. Olyan regény, ami a Coenek fogára való. Ráadásul első westernjük lesz, tehát mindenki meg fog lepődni.”
 „Coenék adaptációja tökéletes – mondja Matt Damon, aki LaBoeuf határvadászt játssza. – Megtartották az eredeti párbeszédeket, amitől padlót fogtam. De azért érződik Coenék hangja is, mert nagy művészek.”
  „A regény párbeszédei olyanok, mintha Shakespeare cowboyköltészetre adta volna a fejét – teszi hozzá Barry Pepper, aki a gonosztevő Lucky Nedet alakítja a filmben. – Coenék ráéreztek a ritmusra, a pontos muzikalitásra. Megőrizték a regény nyelvezetét, és vizuálisan továbbfejlesztették, amit Portis papírra vetett, ettől lett a film olyan gyönyörű és különleges.”

A szereplőgárda

Bár a film nagyszerű színészek hadát vonultatja fel, a legfontosabb figurát egy abszolút kezdő formálja meg: Hailee Steinfeld játssza a regény narrátor-hősnőjét, a mindig fájdalmasan őszinte, szándékaitól soha el nem tántorítható Mattie Rosst.
Mattie megtalálása nem volt egyszerű feladat. A klasszikus amerikai irodalomban nem sok ilyen bátor hősnő akad, de Mattie karaktere még ezen a rövid listán is különlegesnek számít. Huck Finnhez hasonlítják sziklaszilárd individualizmusa miatt, és mert az amerikai értékek megtestesítője – miközben még csak nem is fiú. Okos, tűzrőlpattant, jól felvágták a nyelvét, és övé az igazság – pedig még csak gyerek. Akárcsak Dorothy az Óz, a nagy varázslóban, Mattie nagyon messzire vetődik hazulról – és a visszafelé vezető utat vérrel kell pirosra festeni.
Olyan fiatal színésznőt kellett találni, aki egyszerre hordozza magában Mattie ártatlanságát és arcátlanságát, megvan benne egy kislány kedvessége, de a regény fiatal hősnőjének keserű jellemszilárdsága is. Ellen Chenoweth és Rachel Tenner castingigazgatók keresztül-kasul bejárták Amerikát, és több ezer kislányt hallgattak meg, hogy megtalálják az igazi Mattie-t.
Az utolsó pillanatban rá is bukkantak. A 13 éves Hailee Steinfeld nem csupán sokszínű személyiségével nyűgözte le a filmeseket, hanem hihetetlen bátorságával is.
„Annyi szaladgálás után vicces módon Los Angeles mellett találtuk meg, akit kerestünk – mondja Joel Coen. – Már lassan kezdtünk volna forgatni, úgyhogy nagy szerencsénk volt Hailee-vel.”
Steinfeld számára egyértelmű, miért szereti az általa megformált karaktert. „Ki ne tartaná rokonszenvesnek Mattie-t? – teszi fel a költői kérést. – Kemény és okos, miközben csak 14 éves, ami elképesztő. Egy célja van, hogy megtalálja apja gyilkosát, és mindent erre a lapra tesz fel. Főleg ebben hasonlítunk egymásra: meg nem állunk, amíg el nem értük célunkat.”
Hailee annyira akarta a szerepet, hogy az utolsó meghallgatásra zsákvászon szoknyában és ingben ment el, amit anyukája varrt az Üdvhadsereg ruháiból. „Jeff Bridgesszel és Barry Pepperrel tartottuk az olvasópróbát, és éreztem, hogy készen állok a feladatra. Jó érzés volt” – emlékszik vissza a fiatal színésznő.
Lámpalázról szó sem volt. „Jobban bírtam Coenéket annál, mintsem féltem volna tőlük – folytatja Hailee. – Ők ketten és a színészek akkora szakmai alázatról tettek tanúbizonyságot, hogy semmi félnivalóm nem volt. Teljesen egyenrangúan kezeltek.”
Azért még sok tanulnivalója volt Steinfeldnek, különösen ami a fegyverhasználatot és a lovaglást illeti, Mattie ugyanis, ahhoz képest, hogy kislány, szokatlanul gyakorlott e téren. És ez még nem minden. Az egyik jelenetben a Matt Damon játszotta LaBoeuf alaposan elfenekeli Mattie-t, a fiatal színésznőt azonban nem lehetett kizökkenteni nyugalmából. „Matt minden felvétel után frászban volt: Jézusmária, ugye nem fájt? Ugye szólsz, ha fáj? Szegény nem tudta, közben milyen jól szórakozom.”
A többi színész megtalálása már jóval egyszerűbb volt. Coenék kezdettől fogva tudták, hogy Jeff Bridgest kérik fel Rooster Cogburn szerepére. Bridges, aki éppen akkor kapott Oscar®-t az Őrült szív (Crazy Heart) lerobbant countryénekesének megformálásáért, dolgozott már Coenékkal: 1998-ban A nagy Lebowski ikonikus Tökijét formálta meg irányításuk alatt.
Az önmagát csak „félszemű hájasnak” becéző Cogburnnek félelmetes a hírneve, ami felkelti Mattie érdeklődését, ám a férfi a valóságban nem úgy fest, mint aki képes lenne bármilyen komolyabb feladat végrehajtására. Állandóan viszkifelhő lengi körül, goromba, és a vegyesbolt mögötti odúban tengeti életét, tehát egyáltalán nem úgy fest, mint aki képes lesz felkutatni Mattie apjának gyilkosát. Ám a férfi, miután útra kelnek, miközben hol elbűvöli, hol kétségbeesésbe taszítja Mattie-t, feltétlen híve és gyámolítója lesz a lánynak.        
Bridges prekoncepció nélkül közelített a szerephez, teljesen figyelmen kívül hagyva John Wayne legendás alakítását, amely egészen más időkhöz és filmkészítési módszerekhez kötődik. Máshonnan építkezett: mindig is imádta a westernt (édesapja, Lloyd számos vadnyugati filmben szerepel), kis kora óta tapasztalt lovas, és minden művészi energiáját pályafutása talán legdurvább karakterének kibontására fordította.
„Rooster Cogburn egyik lábával a törvény talaján áll, a másikkal meg az ingoványos túloldalon – szögezi le Bridges. – Mattie azonban olyan embert keres, aki kőkemény és kegyetlen, és Cogburn kétségtelenül ilyen. Látszik rajta, addig nem nyugszik, míg célt nem ér, legyenek is bármilyen lehetetlenek a körülmények.”
Bridges számára óriási élvezetet jelentett, hogy Hailee Steinfelddel szócsatázhatott és lovagolhatott együtt. „Mattie a film legizgalmasabb karaktere – folytatja Bridges. – Az egész forgatókönyv köré épül. Kezdetben aggódtam Hailee miatt, mivel ez az első filmje, de az első forgatási nap végén azt mondtam: Istenkém, mekkora szerencsénk van vele! Csodálatosan kedves lány, de amikor játszik, beburkolja magát a karakter keménységével. Olyan jó volt, hogy nem is nagyon kellett instruálni.”
  A higgadt texasi határvadász, LaBoeuf szerepére az Oscar®-díjas Matt Damont kérték fel az alkotók, a hitvány gyilkos, Tom Chaney megformálását pedig az Oscar®-jelölt Josh Brolinra bízták, akivel nemrég a Nem vénnek való vidéket vitték sikerre. Mindkét színész bónusztulajdonságot hozott a produkcióba: kiváló lovasok. „Azt hiszem, tudtuk, hogy ültek már nyeregben, de nem ez volt a fő szempont a kiválasztásuknál – mondja Ethan Coen. – Aztán kiderült, hogy nagyon is figyelembe kellett volna vennünk. Anyám, mitévők lettünk volna, ha nem tudnak lovagolni!”
Damonnak azonnal megtetszett a karaktere. „LaBoeuf texasi határvadász, kicsit beképzelt, és folyton fecseg, imádja, ha ő a társaság középpontja – mutatja be a figurát. – Egy kicsit Tommy Lee Jonesra emlékeztet, de Bill Clinton is eszünkbe jutott, mert jó őket hallgatni, bármiről is beszélnek. LaBoeuf fecsegése állandó humorforrás a cselekmény során, amivel lassan őrületbe kergeti Cogburnt – a végén majdnem le is harapja a srác nyelvét, de ő ettől még nem hagyja abba a dumálást.” (A harapásos jelenet után Damon visszahajlította a nyelvét, és hajgumival rögzítette, hogy kellően pöszén tudjon beszélni.)
Tom Chaney keresése közben Cogburn és LaBoeuf folyamatosan veszekednek és piszkálják egymást. „Olyanok, mint az olaj és a víz – folytatja Damon. – Rooster nem becsüli túl nagyra LaBoeuföt, a srác viszont nagyon büszke magára. Szeretne imponálni Roosternek, és bosszantja, hogy a másik magasról tesz a texasi határvadászokra, pedig ő borzasztóan elégedett, hogy az elit alakulat tagjaként ilyen magas rangra vergődött.”
Barry Pepper kanadai színész kezdetben nem szerepelt az alkotók listáján, de később kiderült, személye nagyon fontos kiegészítője a szereplőgárdának. „Lucky Ned bandája csupa rosszéletű fickóból, hasfelmetszőből meg vonatrablóból áll – mutatja be karakterét Pepper. – Ned már tengelyt akasztott Roosterrel, kapott is egy golyót az arcába, amitől igen érdekes látványt nyújt a pofázmánya. Viszont minden szorult helyzetből meg tudott szökni, innen a beceneve: Lucky (Szerencsés).”
Lucky azonban nem közönséges gonosztevő. „Nem hidegvérű gyilkos – folytatja Pepper. – Titokban csodálja Mattie-t, amiért olyan bátor és méltó ellenfél. Luckyt más fából faragták, mint Tom Chaney-t, ezért válnak el végül útjaik, és ezért adja vissza Mattie-t Rooster Cogburnnek. Azt hiszem, a maga módján Nedbe is szorult némi becsület.”

Charles Portis, a Mély Dél krónikása

Charles Portis öt regénye a Mély Délt megéneklő klasszikusok közé számít, legfontosabb erényük az amerikai kultúra és jellem komikus ábrázolása. Míg négy regénye a modern időkben játszódik, A félszemű (1968) kivételt képez. A történet helyszíne az 1870-es évek vadnyugati Arkansas-ja, a mesélő pedig egy vénkisasszony, aki felidézi, tapasztalatlan kislányként hogyan kötött barátságot egy rendőrbíróval és egy texasi határvadásszal, hogy elinduljon velük a vadonba felkutatni apja gyilkosát. A műfajokon átívelő, nevelődési kalandregényként és szórakoztató erkölcsfilozófiai traktátusként egyaránt olvasható könyvet Portis remekművének tartják, és gyakran hasonlítják Mark Twain legjobb munkáihoz borotvaéles humora és a boncolgatott tipikusan amerikai témák miatt.
Portis első regénye a Norwood (1966) volt, hőse egy naiv texasi tengerészgyalogos, akit átver egy New York-i szélhámos. 1970-ben film készült belőle Glen Campbellel a címszerepben. Harmadik regénye, a The Dog of the South (1970) egy ügyfogyott arkasas-i férfiről szól, aki szökött feleségét keresi Közép-Amerikában. A negyedik, a Masters of Atlantis (1985) egy amerikai szekta felemelkedését és bukását meséli el. Végül az utolsó, a Gringos (1991) a Mexikóba települt romantikus álmodozók és más széplelkek mindennapjaiba kalauzol.
 Portis ma az Arkansas-beli El Doradóban él, ahol született és nevelkedett. A koreai háború idején tengerészgyalogos volt, majd riporter lett. A New York Herald Tribune-nek dolgozott, egy ideig a lap londoni irodáját is vezette. 1964-ben hazatért Arkansas-ba, azóta az írásnak szenteli életét.


A film szereplői

JEFF BRIDGES (Rooster Cogburn) Hollywood egyik legsikeresebb színésze, ötször jelölték Oscar®-ra. Legutóbb az Őrült szívben (Crazy Heart) nyújtott alakításáért haza is vihette az aranyszobrocskát.
Első Oscar®-jelölését Az utolsó mozielőadás (The Last Picture Show) mellékszereplőjeként kapta 1971-ben. Három évvel később a Villám és Fürgeláb (Thunderbolt and Lightfoot) mellékszereplőjeként érte ugyanez a kitüntetés. 1984-ben Oscar®-ra és Arany Glóbuszra jelölték a Csillagember (Starman) főszerepéért. 2001-ben újabb Arany Glóbusz- és Oscar®-jelölést ért A manipulátorban (The Contender) nyújtott alakítása.
További fontosabb filmjei: Kecskebűvölők (The Men Who Stared at Goats), Vasember (Iron Man), The Amateurs, Tideland, Vigyázz, kész, szörf! (Surf’s Up – animációs film hangja), Vágta (Seabiscuit), A csodálatos Baker fiúk (Those Faboulous Baker Boys), A Halászkirály legendája (The Fisher King), Félelem nélkül (Fearless), Időzített bomba (Blown Away), Kicsorbult tőr (The Jagged Edge), Amerikai szív (American Heart).

MATT DAMON (LaBoeuf határvadász) Oscar®-díjas forgatókönyvíró, ráadásul színészként is elismert művész. Nemrég Martin Scorsese Oscar®-díjas filmjében, A téglában (The Departed) láthattuk. A Good Will Hunting című filmnek nemcsak főszereplője, de társszerzője is volt. Filmbeli alakításáért Oscar-díjra és Arany Glóbuszra jelölték, de végül a forgatókönyvért kapta meg ezeket a díjakat. A tehetséges Mr. Ripley (The Talented Mr. Ripley) című filmben nyújtott alakításáért ismét Arany Glóbuszra jelölték. Ben Affleckkel régi jó barátok, közös produkciós cégük a LivePlanet, mely többek között a három Emmy-díjra jelölt Project Greenlight című alkotás készítésében is részt vett. Első akciófilm-szerepe A Bourne-rejtély (The Bourne Identity) volt 2002-ben, ezzel elindult a szupersztárrá válás útján. A trilógia további részei: A Bourne-csapda (The Bourne Supremacy), A Bourne-ultimátum (The Bourne Ultimatum).
Fontosabb filmjei: Aztán (Hereafter), A legyőzhetetlen (Invictus), Informátor! (The Informant!), Zöld zóna (The Green Zone), A jó pásztor (The Good Shepherd), Pizzavarázs (Mystic Pizza), Geronimo: Az amerikai legenda (Geronimo: An American Legend), A bátrak igazsága (Courage Under Fire), Az esőcsináló (The Rainmaker), Képtelen képregény (Chasing Amy), Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan), Pókerarcok (Rounders), Dogma, Bagger Vance legendája (The Legend of Bagger Vance), Vad lovak (All the Pretty Horses), Ocean’s Eleven, Ocean’s Twelve, Ocean’s Thirteen, Sziriána (Syriana), Grimm (The Brothers Grimm), Egy veszedelmes elme vallomásai (Confessions of a Dangerous Mind).
JOSH BROLIN (Tom Chaney) napjaink egyik legkeresettebb színésze, aki nagy stúdióprodukciókban és független filmekben egyaránt bizonyít. Legutóbb Oscar®-ra jelölték és elnyerte a Kritikusok Kamarájának díját is a Milk című filmben nyújtott alakításáért.
 Friss sikerei a Wall Street: A pénz nem alszik (Wall Street: Money Never Sleeps) és a You Will Meet A Tall Dark Stranger.
Fontosabb filmjei: Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men), Árnyék nélkül (Hollow Man), Kincsvadászok (Goonies), A hangos revolverek városa (All the Rage), Gyagyás család (Flirting with Disaster), Terrorbolygó (Planet Terror), Elah völgyében (In the Valley of Elah), Drogosztag (Mod Squad), Éjjeliőr a hullaházban (Nightwatch), Ember tervez (Best Laid Plans), Mimic – A júdás faj, A tenger vadjai (Into the Blue).

BARRY PEPPER (Lucky Ned Pepper) Steven Spielberg Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan) című filmjében tűnt fel, azóta számos kiváló alakítással hívta fel magára a figyelmet.
Fontosabb filmjei: Casino Jack, Like Dandelion Dust, A dicsőség zászlaja (Flags For Our Fathers), Halálsoron (The Green Mile), Melquiades Estrada három temetése (The Three Burials of Melquiades Estrada), Közellenség (Enemy of State), Katonák voltunk (We Were Soldiers), Keménykötésűek (Knockaround Guys).

HAILEE STEINFELD (Mattie Ross) első filmjében látható: 13 évesen vállalta el A félszemű Mattie-jének szerepét. Hailee nyolcéves korában közölte családjával, hogy színésznő szeretne lenni. Évekig tanult, majd reklámokkal és rövidfilmekkel kezdte meg pályafutását, miközben folyamatosan színész-workshopkon vett részt. Szerepelt Kelsey Grammar nem sok epizódot megért sorozatában, a Back to You-ban, valamint a Nickelodeon egyik pilotjában.
Hailee Los Angeles közelében él szüleivel és bátyjával.   
    

A film alkotói

ETHAN és JOEL COEN (forgatókönyvírók, rendezők, producerek) Oscar-díjat vehettek át a Fargóért legjobb forgatókönyv kategóriában, és jelölték őket a díjra legjobb vágás, valamint Joelt legjobb rendezés kategóriában is. Szintén Oscar-jelölést kaptak az Ó, testvér, merre visz utad?-ért (O Brother, Where Art Thou?), legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában.
Az ember, aki ott se volt (The Man Who Wasn’t There) című legutóbbi munkájuk számos fesztiválon szerepelt sikerrel, többek között megkapta a Cannes-i Filmfesztivál legjobb rendező díját, és jelölték az Arany Pálmára is. A Barton Fink – Hollywoodi lidércnyomás (Barton Fink) című filmért 1991-ben a Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálma-díjat kaptak, valamint Joel a legjobb rendezőnek járó díjat.
További közös filmjeik: A nagy Lebowski (The Big Lebowski), A nagy ugrás (The Hudsucker Proxy), A halál keresztútján (Miller’s Crossing), Arizonai ördögfióka (Raising Arizona), Véresen egyszerű (Blood Simple).
Forgatókönyvíróként vettek részt a „Crimewave”-ben, executive procuerként pedig a „Down From the Mountain” című filmben. Ethan forgatókönyvíróként jegyzi még A csonttörőt (The Naked Man) is.

SCOTT RUDIN (producer) válogatott filmográfiája: Közösségi háló – Social Network, A tetovált lány (The Girl with the Dragon Tattoo), Greenberg, Egyszerűen bonyolult (It’s Complicated), A fantasztikus Róka úr (Fantastic Mr. Fox), Julie és Julia – Két nő, egy recept (Julie & Julia), Kétely (Doubt), Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men), A szabadság útjai (Revolutionary Road), Vérző olaj (There Will Be Blood), Utazás Darjeelingbe (The Darjeeling Limited), Szerzők (Reprise), A királynő (The Queen), Margot az esküvőn (Margot at the Wedding), Egy botrány részletei (Notes on a Scandal), Közelebb (Close), Amerika kommandó: Világrendőrség (Team America: World Police), I Heart Huckabees –Multik, haza!, A falu ( The Village), Rocksuli (School of Rock), Az órák (The Hours), Iris – Egy csodálatos női elme; Tenenbaum, a háziátok (The Royal Tenenbaums), Zoolander, a trendkívüli, Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow), A holtak élén (Bringing Out the Dead), South Park: nagyobb, hosszabb és vágatlan, (South Park: Bigger, Longer & Uncut, Zavaros vizeken (A Civil Action), Truman Show ( The Truman Show), A boldogító nem (In & Out), Váltságdíj (Ransom), Elvált Nők Klubja (The First Wives Club), Spinédzserek (Clueless), Senki bolondja (Nobody’s Fool), A Cég (The Firm), Apáca-show 1-2. (Sister Ac), Addams Family.