Nyelvoktatásról tanácskoztak

- Manapság divatja van a "jó gyakorlatoknak", ezeket keressük, hogy segíteni tudjuk egymást a diákok motiválásában, mert manapság ez okozza a legnagyobb problémát. Eddig nem volt olyan szakmai fórum, ahol mindezt megbeszélhették volna a tanárok, a mi oktatóink ennek a megszervezését, lebonyolítását felvállalták - mondta dr. Solt Katalin dékán. - Itthon sok esetben csak az iskola elvégzése után értik meg a diákok, hogy milyen fontos legalább egy idegen nyelv ismerete, ha jó álláshoz szeretnének jutni. Hiszen a jelentősebb vállalatok külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek, így a pozíciók betöltéséhez feltétel a nyelvtudás. Első alkalommal rendeztünk fórumot, mely sikeresnek mondható, a résztvevők feltehetően hírét viszik ennek a napnak és szeretnénk a jövőben folytatni az efféle szakmai találkozókat.

A nap számos előadója közül dr. habil Petneki Katalin PhD (Szegedi Egyetem) az idegennyelv-oktatás jelen helyzetéről beszélt általánostól a főiskoláig. Többek között elmondta, általános iskolában jellemző, hogy a jegy nem ad valódi visszajelzést a diákoknak a tudásukat illetően, ezért nyelvtanulási napló vezetése lenne a célszerű. Ugyanígy nyelvi csoportokra lenne szükség, de nemcsak adott évfolyamot érintve, ennek a differenciált tanításnak a gyakorlati megvalósítása elég nehéznek tűnik. Felül kellene vizsgálni a tankönyveket is és megfelelő jegyzéket összeállítani a jelenlegi nagy kínálatból.

A középiskolai problémák között szerepel, hogy gyakran a nulláról kezdik az idegennyelv-oktatást, mert nem lehet alapozni a korábbi tanulmányokra, az általános iskolával minimális kommunikáció valósul meg. Valamint iskolatípusonként nagy különbség van a tantervben és ennek megfelelően az óraszámban is. A szakközép és szakiskolákban főként a szakmai nyelvre kellene a hangsúlyt tenni, melyből jelenleg hiány van, ehhez a tanároknak is megfelelő felkészítést kellene nyújtani. A kéttannyelvű iskolákban szép eredmények születnek, az idejáró diákok 80 százaléka emelt szintű érettségit tesz nyelvből. Viszont az ily módon tanítható tantárgyak meghatározása nehézkes, hiány van anyanyelvű tanárból és célnyelvű tankönyvből. Felsőoktatásban autonómia és nagy különbség jellemző az idegennyelv-tanításban. De itt is fontos lenne a szaknyelv, illetve már az iskolába való bejutáshoz is bizonyos szintű nyelvtudás.

A nyelvtanárképzéssel kapcsolatban megjegyezte, "Bologna nem vált be", ezért vissza kéne azt helyezni a régi alapokra. Alkalmassági vizsgálatra lenne szükség, illetve a módszertan súlyának növelésére.