Rakéta porszívó kerámiából

Valóság és illúzió kapcsolata

Távrecsegő, századelős kamera, Olympia írógép, Rakéta porszívó, hajdan volt vasalók. Berzy Katalin Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész a 20. és 21. század jellegzetes használati tárgyait formálta újra kézzel, félporcelán masszából, raku technika segítségével. Az elmúlt évtized alkotásaiból ad ízelítőt a zalaegerszegi Gönczi Galériában látható tárlat, mely hangulatában kettős. Az első teremben ugyanis kerámiából készült stációk láthatók, melyek egy zalai falu, Nemessándorháza kápolnája számára készültek. Az alkotó a kiállítás előtt a távirati irodának ezzel kapcsolatban elmondta: a keresztút állomásait megörökítő stációk az emberi tartást jelképezik. A tizennégy elemből álló sorozat a művész legújabb alkotása.

A tárlat második részét alkotják a már említett "használati" tárgyak melyek jó része kerámia és üveg találkozása (például két egymásba fonódott anyacsavar). Talán innen ered a kiállítás címe is: Kapcsolat. Persze a tárlat az árnyoldalra, vagyis a kapcsolat hiányára is fókuszál. Az anya nélküli óriási csavarok, ("Elanyátlanodva"), vagy a lomtalanításkor kidobott, ócskaságokkal (tojástartó-doboz, daráló, focicsuka) teli fiók, a magányos vasalók, az elhagyatottságot, használaton kívüliséget is jelzik. Bár átlényegülve; újraformázott, korabeli hangulatot árasztó dísztárgyakként új kapcsolatot köthetnek. Emlékképek, dekorációs kellékek lehetnek. Vagy kapcsok valóság, illúzió, emlékek és álomvilág között.

Berzy Katalin Kaposváron született, a 70-es években végzett az iparművészeti főiskola porcelántervező szakán. Kezdetben épületkerámiával foglalkozott, dolgozott a Képcsarnok és az Idea vállalatnak, a 80-as években pedig jelmezeket is készített a televízió számára. Az elmúlt tíz, tizenöt évben kezdett a jellegzetes raku technikával foglalkozni, s azóta érdeklik a valóság illúzióját keltő alkotások is.

A Keresztury ÁMK Göncz Galériájában nyílt tárlat május 5-ig látogatható.