Évkezdés a levéltárban

Mindszenty és Doni hősök a fókuszban

Káli Csaba igazgatóhelyettes a 2011-es évet értékelve elmondta: a hatókörük alá tartozó 386 iratképző szervből 68-at ellenőriztek az előző évben. A levéltárba 146 iratfolyóméternyi új anyag érkezett. A selejtezéseket is figyelembe véve így összesen 10602 iratfolyóméternyi anyagot őriz most az intézmény. Az előző évben is folytatódott az elektronikus segédletek készítése, melyek a levéltár honlapjára (www.zml.hu) kerülve segítik a kutatók munkáját. Általánosságban is elmondható, hogy a zalai közgyűjtemény évről évre egyre nagyobb figyelmet fordít az elektronizációra és az adatbázis építésre; a vidéki levéltárak közül ők rendelkeznek az egyik legnagyobb elektronikus gyűjteménnyel. Tavaly az ügyfélszolgálatot 833-an, míg a kutatószolgálatot 1200-an keresték fel, ami rekordnak számít.

A tudományos munkával kapcsolatban elhangzott: szeptemberben Fára József egykori főlevéltárnok emlékére konferenciát szerveztek a hagyományos levéltári nap keretében. Új kötetekkel gyarapodott a Zalai Gyűjtemény -és a Zalaegerszegi Füzetek sorozat. A helyi levéltárosok kutatásából összesen 21 publikáció született, melyek különböző folyóiratokban és szaklapokban jelentek meg.

Molnár András, az intézmény vezetője az idei tervekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: két történeti évfordulóra készülnek. Március 29-én ünnepeljük Mindszenty (Pehm) József születésének 120. évfordulóját. Ennek alakalmából, március 28-án tudományos emlékülést szerveznek, mely a bíboros Zalaegerszegen eltöltött éveit (1917-41), valamint egyházi, közéleti és kulturális munkásságát elemzi. A témával kapcsolatban a Göcseji Múzeummal közösen egy alkalmi tárlat is nyílna a hercegprímás életéről, és zalaegerszegi mindennapjairól, melyet többek között korabeli fotók segítségével tárnak majd a közönség elé.

Idén Mindszenty József bíborosról is megemlékeznek

Idén hetven éve annak, hogy a 2. magyar hadsereget a Don folyó partjára vezényelték. A magyar hadtörténelem egyik legszomorúbb eseményéről a nagykanizsai Thúry György Múzeumban nyílik majd tárlat, mely emléket állít a hősi halottaknak. A témával kapcsolatban készül egy kötet is; Kemendi Géza sármelléki tanító, doni túlélő visszaemlékezései alapján. A levéltár idén gyűjtést is hirdet a Don-kanyarban elesettek emlékeinek felkutatására, ezért kérik a hozzátartozókat, rokonokat, leszármazottakat, hogy ha bármiféle korabeli dokumentummal rendelkeznek, azt jelezzék az intézmény felé. Az anyagok másolatát ugyanis szeretnének digitális formában közzé tenni.

Az idei évben a levéltár több könyvbemutatóval is készül, ezen kívül megkezdték az 1950-90 közötti tanácsi és VB-ülési jegyzőkönyvek digitalizálást, melyek hamarosan hozzáférhetők lesznek a honlapon is. Két további elektronikus újdonságról is beszámolt az igazgató: virtuális kiállítás "nyílik" Zala megye pecsétjének történetéről, valamint telekkönyvi - és háztulajdonosi adatbázissal bővül a honlap. Ez utóbbi által nyomon követhető lesz, hogy a 19. század első felében mely ingatlanok cseréltek gazdát. Az igazgató elmondta: az idei évben rendezvényeikhez és munkáikhoz főleg külső pályázati forrásokra (Nemzeti Kulturális Alap pályázatai) támaszkodnak.

A sajtótájékoztatón bemutatták Foki Ibolya: "Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918" című dokumentumkötetet. A forrásgyűjteményt dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő, levéltári miniszteri biztos méltatta. Mint mondta, a kötet korabeli dokumentumok segítségével izgalmas, érdekes és hű képet rajzol a két mezőváros fejlődéséről. Bemutatja, hogy miért rivalizált a két település amiatt, hogy melyiküket illeti a megyeszékhelyi cím, s hogy az eltérő adottságok következtében mennyiben volt más Egerszeg és Kanizsa gazdasági, társadalmi és kulturális élete.

(A kötetről részletesen a január 31-i nyilvános bemutatót követően számolunk be.)