"Hogy is lesz ez?”

Szociális gondokról Keszthelyen

A november eleji tanácskozáson Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a megye jövőre több mint egy milliárd forinttal kap kevesebbet feladatai teljesítéséhez az államtól. A zalai egészségügyi és szociális intézményekben kétezer nyolcszáz férőhelyet biztosítanak az arra rászorulóknak, ezek mintegy negyven százaléka a megyei önkormányzat fennhatósága alatt áll.

Az elmúlt években pályázati pénzekből számos fejlesztést sikerült megvalósítani: új, korszerű otthonokat hoztak létre például Sármelléken, Zalakomáron, Zalabak-sán. A finanszírozás azonban komoly gondot jelent. „Nem túlzok, ha azt mondom, a megyei önkormányzat hitelképességének köszönhető, hogy jövő év közepéig biztosítani tudja ezen intézmények működtetését” – mondta hozzá a megyei közgyűlés elnöke.

Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármester arról beszélt, hogy hozzá legközelebb az egészségügyi és szociális ügyek állnak, ezért is nagy öröm számára ez a konferencia, ahol a meghívottak a problémák lehetséges megoldásairól beszélhetnek. Mint mondta, büszke rá, hogy Keszthelyen jól működik a Máltai Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt intézménye is.

Ezt követően Soltész Miklós országgyűlési képviselő, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság alelnöke „Hogy is volt ez? Hogy is lesz ez?” című előadásában kifejtette: a családok és a középosztály megerősítése a titka a szociális rendszer fenntartásának. Szerinte az a legfontosabb, hogy a valóban rászorultak jussanak támogatáshoz, őket kell segíteni, és nem mindig csak pénzzel. Mint mondta: aggasztó, hogy hazánkban egyre csökken a népesség, a munkanélküliség viszont szinte nálunk a legmagasabb Európában.

Példaként megemlítette, hogy mennyire felháborítónak tartja a nagykanizsai izzógyártó cégtől való elbocsátásokat. „Teljesen más politikát kell bevezetni, és ez nemcsak a szociálpolitikára, hanem a gazdaságpolitikára is érvényes. Íróasztalok mellől nem lehet eldönteni egy ágazat jövőjét, csakis a gyakorlatban. Azok, akik ezen a területen dolgoznak, elsősorban nem a pénzért, hanem elhivatottságból teszik. Az ő munkájuk megbecsülése rendkívül fontos lenne” – tette hozzá Soltész Miklós.

Ezt követően Mészáros József egyetemi docens beszélt a nyugdíjrendszerről, valamint arról, hogy tíz, tizenöt év múlva hatalmas bajokat okoz majd, hogy jelenleg sokan nem rendelkeznek társadalombiztosítással. Elmondta: tavaly kevesebb mint százezer gyermek született Magyarországon, holott a népesség összetétele szempontjából legalább százhatvanezernek kellett volna. A Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének doktora hozzátette: szerte a világon nőttek a jövedelemegyenlőtlenségek, pedig mindenkinek esélyt kellene teremteni a felemelkedésre. Szerinte a jóléti helyzetnek igenis köze van a gyermekvállalási kedvhez.

Mint mondta, a következő kormánynak sürgősen ki kell találnia egy olyan nyugdíj-és társadalombiztosítási rendszert, amely mind a gazdasági, mind a demográfiai aktivitást támogatja. Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke a családpolitikáról tartott előadást, az ágazat finanszírozási kérdéseiről Czibere Károly, a  Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálat Iroda vezetője beszélt, „Merre tovább Magyarország?” címmel pedig Hegedűs Zsuzsa szociológus tartott előadást, de a meghívottak között volt Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke is.