Együtt kép és szöveg

Civil kezdeményezés: 12 hónap a művészetért

Persze az üzletből korábban sem hiányzott a képzőművészet – Budaházy Tibor, Fischer György, Németh Klára és Németh Miklós műveiből az elmúlt években is lehetett válogatni – ám most havonta új kiállítás és kínálat várja a műkedvelőket. A „12 hónap a kultúráért és a művészetért” programsorozat keretében zalaegerszegi festők, szobrászok és grafikusok mutatkoznak be. Decemberben Németh Klára és Fischer György munkái voltak láthatók, néhány hete pedig Kiss Ágnes Katinka és Monok Balázs alkotásaiból nyílt tárlat.

Ahogy dr. Tóth Józsefné, a galéria tulajdonosa és vezetője meséli: mivel az üzlet egyik fala maga a kirakatüveg, úgy gondolta, hogy ezt a lehetőséget érdemes kihasználni. Az itt kiállított műveket az is megcsodálhatja, aki nem lép be az üzletbe, így a hely egyfajta ékszerdobozkája lehet a belvárosnak. Az üzletvezető az „Élj emberül mozgalom” kezdeményezőjeként amúgy is szeretné szűkebb és tágabb lakóhelyünk szellemi és kulturális értékeit ápolni.

A kiállítás-sorozat ezt a célt is szolgálja. Mivel ő azonban értékbecsüsként eddig leginkább régiségekkel foglalkozott, s nem kortárs művekkel, Fischer György személyében egy szakértőt is segítségül hívott. A szobrászművész amolyan nem hivatalos művészeti vezetőként vesz részt a munkában. Ő állítja össze a sorozatban szereplők névsorát.

Na, de hogy kapcsolódik a történetbe a felvezetésként említett pop art, meg Warhol? Úgy, hogy Monok Balázs most éppen ezzel a stílussal kísérletezik, s a tárlat egyik látványos eleme is ez. Korábban a kollázsok és az akcióművészet érdekelte, most egy Andy Warholról készült film hatására a populáris művészet felé fordult. A mostani kiállításra fekete-fehér linómetszeteket készített (sokszorosított), ahol kép és szöveg együtt adja a jelentést.

Szerinte a 21. században a pop art leginkább utánérzés. Új, egyedi dolgokat már nem nagyon lehet kitalálni. Olyan képeket és szövegeket rakott össze, amik csak egy ponton tűrik meg egymást, de abban a kompozícióban nagyot ütnek. És ahogy az a pop art-nál lenni szokott, a művek ihletői hétköznapi jelenségek, tárgyak. Jelen esetben például kozmetikumok (golyós dezodor, ami nem hagy foltot fekete ruhán) vagy jól ismert reklámszövegek (One touch easy). A többi legyen meglepetés.

Ami Kiss Ágnes Katinka képeit illeti, szokatlan módon most kisebb alkotásokkal jelentkezett. Ennek oka leginkább a szűkösség. A galériába sem fértek volna be nagy képek, és mivel a művészpár és kisfiuk jelenleg egy egyszobás lakásban élnek, műterem híján nincs is lehetőségük nagyméretű képeket készíteni. A kísérletezésen és szimpátián kívül ezért is foglalkoznak linómetszetekkel és sokszorosítással. (Bizony, a körülmények nagyban befolyásolják a stílust, így egy-egy „korszakváltás” elemzésénél nem árt, ha erre is figyelnek majd a művészettörténészek.)

Talán a korlátozottabb lehetőségek miatt használt a festőművész még egyetemista korában (pécsi korszak?) visszafogottabb színeket. Hiszen – mint mondja – akkoriban sokkal kevesebb festékkel dolgozott, s inkább keverte a színeket. Később a képek harsányabbá váltak, jobban előjöttek az úgynevezett tubusszínek. Művészetére pedig nagy hatással volt egy néhány évvel ezelőtti marli ösztöndíj, majd a várandósság időszaka. Ekkor kerültek figurák – például állatok – a vászonra. Sokan kifejezetten gyerekszobába tudják elképzelni ezeket a képeket.

Mivel a mostani tárlat helyszíne egy olyan galéria, ami egyúttal üzlet is, a beszélgetés óhatatlanul az eladásra és az árakra terelődik. Mint mondják, azért is nagyon jó kezdeményezés ez a kiállítás-sorozat, mert ezáltal van lehetőség arra, hogy a műkedvelők megfizethető áron vásároljanak. Míg egy nagyobb olajkép több százezer forintba is kerülhet, a linómetszetek és a kisebb festmények ára 5–30.000 forint között van.

Persze számukra nem elsősorban az eladás a cél, alkotás közben nem a bevételre gondolnak. Ugyanakkor az emberiség történetében mindig a művészet részét képezte az árusítás, vagy adott esetben a megrendelő igényeinek kielégítése. Ez természetes folyamat, ám nem szabad, hogy az anyagias személet váljon uralkodóvá. Mert az bizony már silányítja a művészet valós értékeit.

(A tárlat február 12-ig látható.)