Egy jobb Magyarországért

Kikerülhet Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól

 Rétvári Bence, dr. Gyimesi Endre, Pelczné Gáll Ildikó és Vigh László

Emlékeztetett arra, az Európai Unió nem nézte jól szemmel 2010-ben, hogy a kormány, a miniszterelnök folyamatosan kiáll az országért, miután Magyarországtól azt szokták meg, hogy "bólogat, nem fűz kommentárt, sodródik az eseményekkel". 2010-ben tehát más utat választottak a válságkezelésre, mert nem gondolták azt, hogy a 2008-ban megkötött IMF diktátummal elkerülhető lenne az államcsőd. Ha nem így tettek volna, hazánk könnyen Görögország sorsára jutott volna, ahol 90 százalékban az emberek fizetik meg a válság árát. Hangsúlyozta: Magyarországon azonban nem az emberekkel kívánják megfizetni a kárt, melynek kialakításában nem vettek részt. Ezért kérnek szolidaritást és hozzájárulást a multinacionális vállalatoktól, a bankoktól és a gyümölcsöző ágazatoktól a válság okozta károk rendezésére. Hozzáfűzte, ebből problémáik is vannak, mert senki sem akar önszántából hozzájárulni, miután nem ezt szokták meg korábban.

Mint fogalmazott, jó hír, hogy az elmúlt két évben gazdaságpolitikájuknak köszönhetően sikerült az ország költségvetési hiányát tartósan három százalék alatt tartani miközben csökkenteni lehetett a szocialisták által örökül hagyott államadósságot is.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP országos alelnöke felidézte, hogy a közigazgatás átalakításával kapcsolatos korábbi tanulmányok az önkormányzatok számának csökkentéséről szóltak. A kormány azonban azon elv mentén képzelte el az átalakítást, hogy mind a 3200 önkormányzat megmaradjon, hogy a helyi ügyekben továbbra is helyben lehessen dönteni. Az általuk végrehajtott önkormányzati reform üzenete az: minden ember fontos, az is, aki kistelepülésen él, nem teher az állam számára!

Az átalakítás ugyanakkor azt is szolgálja, hogy működőképesek maradjanak az önkormányzatok, és ne adósságot termeljenek az állami költségvetést nyomasztva. Ezért volt szükség a járások kialakítására, a feladatok átcsoportosítására, az iskolák és az egészségügyi intézmények állami átvételére.

Jelezte, a járások szabályozásával kapcsolatban Országgyűlés tárgyalja már az utolsó törvényt, amely garantálja, hogy az önkormányzatoktól a járásokhoz kerülő tízezer ember bére ne csökkenjen. Október 31-ig 2750 önkormányzattal (a települések 99,9 százalékával) a kormányhivatalok megkötötték már a megállapodást az irodahelyiségek, felszerelések, státusok átadásáról. November elsején a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ irányítása alá tartozó tankerületek igazgatói is átvették kinevezésüket. Minden készen áll arra, hogy januártól újra működjön az 1983-ban megszüntetett járási rendszer, hangsúlyozta.

A sajtótájékoztatón Vigh László, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a zalaegerszegi választókerület elnöke elmondta, az országjáró körutat azért tartják, hogy megértessék az emberekkel az ő érdekükben végrehajtott intézkedéséket egy jobb Magyarország felé.