Egerszeg és Ola egyesítése

Ilyen közigazgatási érdek lehetett például egy kisebb település „beékelődése” egy nagyobba, vagyis amikor egy város határai már annyira körbezártak egy másik települést, hogy annak esélye sem volt tovább terjeszkedni. Nos, Zalaegerszeg és Ola esetében fennállt ez a jelenség, hiszen a két település a nyugati részen szinte teljesen összeolvadt (Ola gyakorlatilag az egerszegi Körmendi utca – ma Rákóczi és Olai út – meghosszabbítása volt. Ezenkívül a város többi határa körbefogta Ola határait.

Az egyesítést azonban egészen más okok is motiválták, s ezek nem afféle földrajzi „adottságokra” vezethetők vissza. Sokkal inkább arról volt szó, hogy a rendezett tanácsú város működtetése – különös tekintettel a beinduló hatalmas beruházásokra – óriási pénzeket emésztett fel. A bevételek részben gyarapodtak is, hiszen a város megvette Egerszeg egykori földesurától – szombathelyi püspöktől – a regálé jogát.

Ez a bor- és sörmérés, valamint az országos vásárok alkalmával gyakorolt helypénzszedés jogát jelentette. Mindezek mellett is a városvezetés rengeteg hitelt vett fel, hogy a megnövekedett terheket vállalnia tudja, valamint pótadókat vetettek ki a polgárokra. Ezek összegét azonban nem igazán merték növelni, hiszen könnyen a frissen megszerzett rendezett tanácsú jogállás ellen hangolta volta a lakókat.

A bevételek fokozásának egyik lehetősége az volt, hogy valahogy növeljék az adózó polgárok számát. Így vetődött fel a már korábban is tervben lévő Ola és Kaszaháza Egerszeghez csatolása. A két falu közül Ola volt fontosabb, mert az egykori kuriális falu (a település nem állt földesúri hatalom alatt, lakosai magukat igazgatták, s maguk intézték a bíráskodást) házankénti kocsmáltatási joggal bírt.

Ráadásul az Egerszeg és Ola határán lévő huszárlaktanya honvédlovassága is inkább Olában költekezett, ami így a falu és nem Egerszeg bevételeit gyarapította. Ezenkívül hetente épületfavásárt is tartottak az olaiak, mely ugyancsak szép hasznot hozott. Mindezek a javak az egyesítés után Egerszeghez kerültek volna.

Érthető hát, hogy a két település határainak összeérésén túl komoly gazdasági érdekek is fűződtek ahhoz, hogy Olát Zalaegerszeghez csatolják. Erre végül 1887 novemberében került sor.