Az egykori városháza épülete. 130 éve lett rendezett tanácsú város Zalaegerszeg

Újult erővel folynak a kutatások a levéltárban

- A 130-as évforduló megünneplésének, és ezen belül a konferencia megszervezésének ötlete az önkormányzati választások után, december körül merült fel. Gyakorlatilag fél évet kaptunk arra, hogy az éppen folyó kutatásokból valamilyen eredményeket produkáljunk a konferencia idejére – mondta bevezetésképpen Molnár András.

Az igazgató szerint a tudományos ülés emiatt talán kicsit rögtönzöttnek tűnik majd, hiszen nincsen szigorú tematikája, ugyanakkor sok újdonság is hallható lesz. Nem is csak az elmúlt 130 évről lesz szó, mert távolabbra (középkor, kora újkor) is kitekintenek. A témákat a már meglévő, vagy éppen zajló kutatásokhoz kapcsolódva állították össze, a távlati tervek között pedig az szerepel, hogy az egyes szakmai munkákból kismonográfiák készülnek. A konferencia előadásai ezért amolyan előtanulmányoknak tekinthetők.

Kovács Károly, a város első polgármestere

Hogy milyen új eredményekre lehet számítani a város történetét illetően? A közgyűjtemény vezetője úgy látja: sokszínűre.

- Az országos levéltárban, valamint az egyházi levéltárakban is folyamatosan vizsgálunk minden olyan középkorra és kora újkorra vonatkozó okleveles anyagot, mely a város akkori, vagy jelenlegi (szomszédos falvakkal bővített) területét érinti. A következő években dr. Vándor László régésszel közösen szeretnénk is egy kismonográfiát megjelentetni, mely Zalaegerszeg és környéke középkori, kora újkori történetét dolgozza fel. Ezen a területen sok újdonság várható. Szintén hozhat új eredményeket az a kutatás, mely a plébániára, plébániatemplomra, illetve ezek építéstörténetére fókuszál. Egy zalai születésű, ám a szombathelyi Püspöki Levéltárban dolgozó kolléga, Cselenkó Borbála kutatja ezt a témát. A júniusi konferencián ebbe a munkába is bepillantást nyerhetünk.

Molnár András elmondta: Gyimesi Endre vezetésével egy kutatócsoport dolgozik azon, hogy Zalaegerszeg 1885-1950 közötti polgármestereinek életrajza mielőbb kötetbe kerülhessen. A konferencián ebből Keresztury József életútját ismerhetik meg majd a résztvevők.

A tudományos ülés anyaga a tervek szerint könyv formájában is megjelenik, annál is inkább, mert a város 120. és 125. évfordulójára is készült egy-egy kiadvány. Az igazgató úgy látja, hogy ami a könyvkiadást illeti a jövőben nem annyira a forráskötetek, hanem inkább a feldolgozások irányába szeretnének elmozdulni. Vannak olyan könyvek, amik inkább szakmai körben mozognak, ám az utóbbi időben több olyan kötet is napvilágot látott, amelyet "laikusok", a történelem, helytörténet iránt érdeklődők is szívesen forgattak. Ilyenek voltak például a doni harcokban részt vevő zalai honvédek történetéről szóló könyvek is.

Az elmúlt 130 év történetére visszatérve az látszik, hogy három fontos csomópontot lehet kiemelni, ha a város fejlődéséről, városiasodásáról beszélünk – kapcsolódott be a beszélgetésbe Káli Csaba.

- Az első mindenképpen a 19-20. század fordulója, mely gyakorlatilag minden magyarországi város életében felpezsdülést, forradalmi változást hozott. Átalakult a településkép Zalaegerszegen is. Igaz, Szombathelyhez, Nagykanizsához vagy Kaposvárhoz képest kisebb lendületű volt ez az átalakulás, de önmagához képest mindenképpen jelentős. Ennek az előzményei is érdekesek; a 19. század végén zajló község-város vitáról Foki Ibolya levéltáros tart majd előadást a konferencián.

Az igazgatóhelyettes szerint a fejlődés másik fontos időszaka az 1920-as évekre és a 30-as évek elejére tehető, ami ismét egy országos "trendnek" tudható be. Általánosságban is elmondható, hogy mindig akkor volt egy-egy nagyobb felívelés a város fejlődésében, amikor országos szinten is; vagyis önmagában nem, csak tágabb kontextusban értelmezhető Zalaegerszeg fejlődéstörténete.

Ami a konkrétumokat illeti: a legszembetűnőbb az építkezések számának emelkedése. A 20-as évek második felében épített középületeink ma is meghatározzák a városképet. Néhány közülük megőrizte eredeti funkcióját is. Több új városrész és utca is nyílt akkoriban: kiépült a Dózsa György utca és környéke, a vasútállomás, valamint a zárda környéke és a Páterdomb. De ekkor épült a posta, és a rendőrpalota (ma ügyészség) is.

Molnár András és Káli Csaba

- A harmadik szakasz a 70-es évek, bár az intenzív iparfejlesztés miatt rengeteg változás történt már az 50-es években is. A folyamat azonban mégis a hetvenes évekre teljesedett ki. Megsokasodtak az építkezések, ami minőségi változást is hozott mind a köz-mind a magánépítkezésekben. Ez a tízemeletesek és a kockaházak korszaka. 1975-80 között évente hétszáz-nyolcszáz új lakás épült Zalaegerszegen! Most tíz-húsz év alatt épül ennyi. Érdekes, hogy a lendület még a 80-as évek elején is tartott, pedig más városokban ekkor már visszaesés volt tapasztalható. Köszönhető ez a város erős lobbi erejének, amiben sokat segített a megyei tanács is. Ekkor épült például a sportcsarnok, a Tudomány és Technika Háza, de a VMK is.

Káli Csaba úgy látja, hogy a 80-as években érte el Zalaegerszeg azt az anyagi, gazdasági, szellemi csúcspontot, amit azóta se nagyon sikerült túlszárnyalni. A város leginkább a szocializmus idején tudta kihasználni azokat a rejtett potenciálokat, amik már korábban is megvoltak, de a 20. század első felében nem áramlott annyi tőke a városba, ami ezt a lendületet meghozhatta volna. Az említett 20-as, 30-as, majd 50-es, 70-es években zajló építkezések pozitívumai ellenére – más városokkal ellentétben – nem tudunk megnevezni egy unikális épületet sem, ami szimbóluma lehetne a városnak. A ma ismert, jellegzetes városkép az említett időszakokban épült köz- és magánépületek összességében értelmezhető.