Mindszenty álma valóra vált

Neobarokk díszítőfestést kapott a ferences templom – püspöki szentmise Zalaegerszegen

A püspökatya szentbeszédében Keresztelő Szent János életének időszerű üzenetéről szólt: – Ő tudatosan nem a falvakban és a városokban hirdette Isten igéjét, hanem kiment a pusztára, ahová az emberek követték, hogy meghallgassák. Manapság sokat beszélünk az új evangelizáció szükségességéről, mikéntjéről, mit kellene tenni ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson Jézus Krisztus evangéliuma. Ennek során nem szabad megfeledkeznünk Keresztelő Szent János máig mutató példájáról, aki egyértelművé tette kortársai számára, hogy bűnbánatot kell tartaniuk, meg kell újítaniuk életüket, mégpedig tartósan és nem ideig-óráig. Üzenete a ma embere számára az is, hogy hitünket osszuk meg másokkal, mindenekelőtt azokkal, akiket a gondviselés ránk bízott: házastársunkkal, gyermekeinkkel és barátainkkal, hogy Krisztus élő tanúi lehessünk a világban, hangsúlyozta dr. Veres András.

Mindszenty József építtető 1926. november 27-én az új templom és kolostor megáldásakor a következőket mondta: "Ez a templom és zárda egy magyar király tragédiájának és egy szerencsétlen nemzet tragikus korszakának idején épült a lelki szomorúság emlékére. De a lelki szomorúságok emlékhelyének a lelki örömök helyévé kell válnia".

A templom történetével kapcsolatban az is elhangzott, az állam 1950 nyarán feloszlatta a szerzetesrendeket Magyarországon, így a zalaegerszegi ferenceseknek is el kellett hagyniuk kolostorukat. A templomot 1989. szeptember 15-én, a kolostort a következő év Jézus Szíve ünnepén kapta vissza a rend. Ekkor került Zalaegerszegre Kovács Bánk atya, aki nagyon sokat tett a templom és a kolostor teljes külső felújításáért. Ocsovai Grácián atya segítségével valósult meg a tetőcsere, a külső díszkivilágítás és a jelenlegi belső restaurálás. Tarr György festőművész, restaurátor a templom neobarokk jellegének megfelelően készítette el a díszítőfestést, amely a gyönyörű belső teret teljessé teszi.

Tarr György megbízása teljesítése mellett kutatómunkát is végzett. Mindszenty József akkori plébános, későbbi bíboros feltehetőleg azért festette fehére a falakat, mert akkor igazi belső díszítésre a gazdasági világválság hatása miatt nem is gondolhatott. A templom eredetileg az újonnan és önállóan kialakítandó zalaegerszegi püspökség kéttornyú székesegyháza lett volna, de ezt a tervet az ország életét is befolyásoló politikai és gazdasági körülmények nagymértékben leredukálták. Vendrő György apát-plébános idejében világoszöldre festették át a fehér falakat, melyek kékesszürke színezetüket a 80-as években nyerték el. 2013-ban kapta meg a templom falazata (immár meleg árnyalatú színekkel) azt a díszítő festést, amit Mindszenty vélhetőleg megálmodott, hiszen az országban a legszebb neobarokk díszítőfestések az 1920-as évek végén és 30-as években készültek.