Letenye megalapozta jövőjét

 A járási székhellyé válás rangot jelent Mura városa életében

– Eredetileg csak négy járási székhelyt terveztek, ez azonban közigazgatási szempontból kettészakította volna városunkat és térségünket, Lentihez és Nagykanizsához tartoztunk volna. Ez egyáltalán nem lett volna szerencsés – mondja az előzményekről Halmi Béla, Letenye polgármestere. – Sikerült azonban kiharcolnunk, hogy hat járást alakítsanak ki a megyében, így lehetünk újból járás, és ezt a címet Zalaszentgrót is megkapta. Úgy vélem, szükségtelen magyarázni, hogy a járási központtá válás milyen óriási presztízst jelent városunknak, és az itt élőknek, akiknek nem kell húsz-harminc kilométert utazniuk ügyeik elintézéséhez. Ennek fontosságát a térség településeinek polgármesterei is megértették. 1970-ben nálunk szüntették meg először a járást a megyében, most hogy újból járási székhely vagyunk, városunk tulajdonképpen visszakapta régi rangját, melynek előnyeit a térség is élvezheti.

– Milyen feladatokat oldottak meg a járási hivatal felállításához?

– Először is a személyi feltételeket kellett biztosítani, a letenyei polgármesteri hivatalból, okmányirodából, a gyámhivatalból és a községi hivatalokból. A járási törzshivatal 20 fővel megalakult, mely a városháza épületében kapott felszerelt irodákat. A földhivatal pedig már régóta itt működik. Azzal, hogy nem új épületbe költöztettük a járási hivatalt, megtakarítást értünk el. Az okmányiroda maradt a régi helyén, a szintén újonnan létrejött tankerületet pedig a közösségi házban helyeztük el.

– Miért vállalták fel az általános iskola működtetését?

– Az általános- és a zeneiskolát először át akartuk adni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, de miután kiderült, hogy ugyanazt a működtetési költséget amennyibe kerül át kell utalnunk, úgy döntöttünk, ebből a pénzből inkább megtartjuk magunknak a működtetést. A többcélú társulás munkaszervezete megszűnt ennek feladatait is átvettük. Március elsején pedig aláírtuk Kistolmács, Murarátka és Zajk polgármestereivel a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal alapító szerződését. Mindezzel sikeresen teljesítettük a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos feladatainkat, elmondhatjuk, most már "üzemmódban vagyunk".

A katasztrófavédelmi őrs várhatóan 2014-ben létesül, ami húsz főnek ad majd munkát. Ha már a foglalkoztatásról beszéltem, megemlíteném, hogy elindult a közmunkaprogram. A viharos szél- és hófúvás nagyon megtépázta a fákat, így most a letört ágak, gallyak eltakarításán, a növényzet megújításán dolgoznak a közmunkások. A program decemberig összesen száz embernek ad lehetőséget 2-4 és 10 hónapos időtartamokra.

– A Müller cég jelenléte mennyire határozta meg az intézményekkel kapcsolatos döntéseiket?

– Úgy vélem, mindez nem sikerült volna a Müller raktárbázisa nélkül. Miután a helyi adók bizonyos százalékát elvonták, így az iparűzési adóbevételünk 31 millió forinttal, gépjárműadó-bevételünk pedig 17 millió forinttal csökkent. Mindent összevetve azonban sikerült 2013. évi költségvetésünk működési kiadásait null szaldóra kihozni, sőt igen magas (1,4 milliárd forintos) kiadási oldallal tervezni, a folyó beruházásoknak köszönhetően.

– Melyek ezek a fejlesztések?

– Ezek egyike a szennyvíztisztító rekonstrukciója, ami a horvát–magyar IPA programban, Preloggal együttműködve valósult meg. Perloggal és Ludberggel van egy másik közös turisztikai projektünk is. Tematikus kerékpáros túraútvonalakat jelölnénk ki, valamint az egyedutai művelődési házunkban kerékpáros centrumot hoznánk létre szervizzel és szálláshelyekkel Most korszerűsítjük a csapadékvíz-elvezető rendszert 105 millió forintból, melyből 95 millió forint uniós támogatás. A térfigyelő kamerarendszer kiépítése szintén most zajlik. Egy 204 millió forintos KEOP-pályázat keretében, ha nyerünk, a nyílászárók cseréjére, hőszivattyús fűtési rendszer kialakítására kerülhet sor az óvodában és az iskolában. Bízunk abban is, hogy egészségház 200 milliós felújítási pályázata is pozitív elbírálást kap. Jó hír, hogy hosszas utánjárás után végre megújulhat a 6835-ös számú Murakeresztúr felé vezető út 2,4 kilométeres letenyei szakasza a Magyar Közút N.Zrt.beruházásában.

Szólnunk kell egy másik nagyon fontos beruházásról is, melynek szükségességét a mostani murai árvíz is igazolja. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság 146 millió forintot nyert a KEOP pályázat első fordulóján, mely a Mura töltésmagasításának előkészítését szolgálja Murarátkától Murakeresztúrig. A területi kisajátítások most zajlanak.

– Július elsejével Horvátország belép az unióba. Mit jelenthet ez Letenye számára?

– Elsősorban a gazdasági kapcsolat megerősödését várjuk. Változik a ki-be léptetés rendje. A sztrádahídon csak a magyar oldalon, míg a régi átkelőnél a horvát oldalon lesz csak közös okmányellenőrzés. A NAV továbbra is ellenőrizni fog, mélységi területen. Horvátország uniós belépésével kapcsolatosan tisztázandó kérdés még az, hogy a személyforgalom számára egész évben lehessen használni a régi határátkelőt.

A gori?ani polgármester jelezte, hogy a csatlakozást egy közös rendezvénnyel szeretnék megünnepelni a hídon. Mi pedig szeretnénk összekötni ezt az ünnepet a harmadik Mura Hídi Vásárral. Ezúttal sokkal több kiállító vehet részt rajta, mert már nem lesz akadály a bemutatandó áruk vámoltatása – mondta végül Halmi Béla polgármester.