Perbeszéd helyett párbeszéd

A résztvevő előadók, ügyvédek, közjegyzők, egyetemi oktatók és jogi szakemberek tematikus előadások és workshopok keretében kísérhették figyelemmel a mediáció fejlődését, a mediátori feladatok kihívásait, illetve a vitarendezés lehetőségeit, de az on-line és a határokon átnyúló mediáció is helyet kért és kapott a tapasztalatszerző konferencián.

Dr. Parti Mónika, a Szombathelyi Járásbíróság büntető ügyszakos bírája neves hazai és külföldi jogi szakemberek részvételével tartott rendezvényen kihangsúlyozta: a mediáció legnagyobb erénye, hogy nem "felülről és kívülről" oldják meg a felek vitáit, hanem az érintettek aktív közreműködésével. Az a lényeges, hogy közös erőfeszítés eredményeképpen egy olyan kompromisszum szülessék, amely mindkét fél számára elfogadható s egyszersmind méltányos is.

Köszöntőjében dr. Gyengéné dr. Nagy Márta, a Bírók a Mediációért Egyesület elnöke, mint fő szervező aláhúzta: a konferenciával hozzá szeretnének járulni a közvetítés különböző ágai közötti párbeszéd elindításához, fenntartásához, fellendítéséhez. Az alternatív vitarendezési formák hozzájárulhatnak a társadalmi megbékéléshez, a gyakorlati tudás bővítéséhez. A mediáció által biztosított döntési szabadság, a döntésekért való felelősségvállalás, az adott szó betartása –mert elégedettek vagyunk a probléma megoldásával- társadalmi tudatot formáló tényezővé, szemléletváltást előidéző erővé válhat.

Nyitóbeszédében dr. Handó Tünde aZ Országos Bírósági Hivatal elnöke nem hagyott kétséget afelől, hogy Magyarország is rajta van a mediáció egyre gyorsabban robogó vonatán. Az alternatív vitarendezés e formájának lelkes híveként az elnök fontosnak mondta, hogy a bírósági szervezet is kivegye a részét e rendkívüli lehetőséget kínáló, komoly társadalmi értéket képviselő jogintézmény meghonosításában. Az emberek lehetőséget kapnak arra, hogy felnőtt módon képesek legyenek szót érteni egymással. A mediációs munkacsoportot tavalyelőtt hozták létre és a keretrendszer többször változott. Közvetítéssel jelenleg országos szinten 72 bírósági titkár és 38 bíró foglalkozik, és hónapról hónapra nő a közvetítésekben résztvevők száma. Egy szemléletváltást követően a bírónak fel kell ismernie: mi az, amit a jog eszközeivel és mi az, amit inkább emberséggel, jóérzéssel, az egymás iránti tisztelettel, megbecsüléssel lehet megoldani. A feszültségeket, kötöttségeket, a harci helyzetet mindenképpen oldani kell úgy, hogy a vitás felek közeledjenek egymáshoz.

Dr. Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára hatékonyságát tekintve eléggé sikeresnek nevezte a mediációs eljárásokat, mert a befejezett ügyek 80 százaléka megállapodással végződik, s ezeknek 90 százalékát be is tartják. Az általános elégedettség pedig a terheltek és sértettek részéről egyaránt 90 százalék fölett van.

Dr. Sorok Norbert a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke arról elmélkedett, hogy érdemes volt újragondolni a konfliktus megoldások intézményesített világát, azt, hogy a vitát egy független, harmadik személy segítsen elrendezni. A mediáció megoldást kínál korunk kihívásaira. Olyan módszer, amelyben a kívülálló, pártatlan mediátor támogatja a vitában álló feleket az aktuális probléma együttműködésen alapuló megoldásában. A megyei törvényszék elkötelezett a bírósági mediáció népszerűsítésében, mert a felek számára gyorsabb, gazdaságosabb, nagyobb lelki megnyugvást és megoldást kínál-mondta el.