Évértékelés Gyutai Csaba polgármesterrel

Sikerek és bizakodás

"Hiszen tavaly májusban, szinte csőd közeli állapotban volt Magyarország és jól látható, hogy a kormányzati politika azóta is az államcsőd elkerülését szolgálja" - kezdte Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere, akivel a tavalyi, októberi választások óta eltelt egy évet értékeltük. Természetesen a teljesség igénye nélkül.

Mivel a makrogazdaság állapota, iránya, és lehetőségei alapvetően befolyásolják egy település életét, nem véletlen, hogy először ezt a kérdést jártuk körül.

- A nyugat-európai országok is nehéz gazdasági helyzetbe kerültek, nem beszélve Görögországról, és ha a kormány nem hozza meg a szigorú, határozott intézkedéseit, valószínűleg már az athéni úton járna az ország. Akkor nem arról beszélgetnénk, nem arról szólnának a híradások, hogy egy vagy kétkulcsos adó-e a jó, vagy hogy mennyi legyen a minimálbér, hanem arról, drasztikus fizetéscsökkentésre, a nyugdíjak, befagyasztására van szükség - mondja Gyutai Csaba  

- Ebben a környezetben, hogyan látja Zalaegerszeg helyzetét?

- Az önkormányzati világban irigyelnek bennünket. "Könnyű nektek", mondják a polgármesterek, mert nincs a városnak működési hitele, a fejlesztési hitelünket, pedig komolyan, odafigyeléssel használjuk fel. Azért mégis csak jobb, ha minket irigyelnek, és nem nekünk kell másokat. Mindez az előző évek eredménye is - jegyzi meg.

- Legfontosabb feladatának a munkahelyteremtést jelölte meg. Lehet-e eredményekről beszámolni?

- Valóban, munkánk legfontosabb részének a munkahelyteremtést tartjuk. Kisebb, nagyobb eredményeink vannak ezen a téren. Uniós támogatással közel egymilliárd forinttal bővültek zalaegerszegi vállalkozások. Ennyit sikerült lobbiznunk, az ide érkező forrás elsősorban a telephelyfejlesztések területén jelentkezik. Még tavaly áprilisban kezdeményezésünkre megalakult a vállalkozói szenátus, azzal a céllal, hogy a városban működő kis-és középvállalkozások vezetői elmondhassák véleményüket, javaslatot adhassanak az önkormányzat számára. Közös célunk a munkahelyteremtés és a helyi ipar fejlesztése.
Alapvető cél az ipari parkok fejlesztése is, vannak ugyan kisebb sikereink, de nagy átütő, több száz embert foglalkoztató céget eddig nem sikerült Zalaegerszegre hozni. Információink szerint rövidtávon nem is várható termelő-beruházás, a szolgáltató szektor iránt van inkább külföldi befektetői érdeklődés.

- Van igazság abban, hogy a külföldi befektetők inkább az ország északi részét, például Miskolc környékét részesítik előnybe, mondván ott magasabb a munkanélküliség? A zalai megyeszékhely munkanélküli rátája pedig nem éri el az öt százalékot.

- A munkanélküliek száma Zalaegerszegen valóban alacsonyabb az országos átlagnál, ugyanakkor a városkörnyékre és a megyei átlagra már ez nem igaz. Ez utóbbi esetben 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. A külföldi befektetők a nyugat-dunántúlit a fejlettebb régiók közé sorolja, de ahhoz, hogy ne minden vállalkozás Győr-Moson-Sopron megyébe tartson, szükséges a három nagyváros (Zalaegerszeg, Szombathely, Nagykanizsa), gazdasági tengelyként való összefogása. Az 500 ezer lakosú térség összefogása komoly lobbi erőt jelenthet - válaszolja a polgármester.   

- Az ökováros program is kiemelkedő helyen szerepel a várospolitikában. Hol tartanak?

- Sikerült Zalaegerszegen néhány mintaprojektet elindítani, ami országos érdeklődést váltott ki. Ilyen a biogáz üzem. A Zalavíz Zrt kiépített egy új technológiai vonalat, ami egyedülálló az országban: szennyvíziszapból biogázt állítanak elő. A cég saját járműflottát helyezett üzembe. Hamarosan egy nagy konzorciumi szerződés aláírására kerül sor az önkormányzat, Zalavíz Zrt. és a Zalavolán között. Ennek értelmében lassan áttérnek az autóbuszok biogázra. Hosszútávon országos kiterjesztésben is lehet gondolkodni. A legutóbbi közgyűlésen pedig egy mini biomassza-hőerőmű építésének a lehetőségét vizsgáltuk meg. Most készül erről egy tanulmányterv. Folytatódtak az uniós programjaink: a szennyvíztisztítás és csatornázás, a szennyvíztisztító-telep átadás, és elkészült a Göcseji út-Mártírok útja-Köztársaság úti csomópont átépítése. Sajnos ennek a beruházásnak az előkészítése nem rajtunk múlott, akkor nem így valósult volna meg. Mi körforgalomban gondolkodtunk, az Állami Közútkezelő viszont lámpás csomópontban.

Erősítettük az elmúlt évben a városdiplomáciát - folytatja Gyutai Csaba. - Vendégünk volt a finn nagykövet, Japán magyarországi nagykövete, a cseh és a szlovén köztársaság nagykövete és Andor László EU biztos is ellátogatott Zalaegerszegre. Ezek a találkozók rendkívül fontosak egy város életében. Értünk el sikereket, szinte minden ágazatban. Csak néhány ezek közül: A számviteli főiskola önálló karrá válása, az oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék jelentős fejlesztése, az egészségügyben a HPV elleni védőoltás támogatása, hogy a városban a 13. életévüket betöltött lányok, ezt ingyenesen megkaphassák - mind fontos lépések a város életében.

- Kudarc, hiányérzet?

- Kifejezetten kudarcot nem érzek, inkább még gyorsabb tempót szerettem volna elérni a városfejlesztésben és a munkahelyteremtésben. Hiányérzetem viszont van, ez pedig a sporthoz kapcsolódik. A város sportéletében sajnos rossz tendenciák indultak el. A labdarúgócsapat nagyon rosszul szerepel, a kosárlabdacsapat jelentősen meggyengült... A probléma az, hogy mindenki az önkormányzattól vár megoldást, az önkormányzat lehetőségei pedig végesek. Szomorú a foci mélyrepülése, ugyanakkor az utánpótlás bázis adott. Közel ötszáz fiatal közül sokan várják, hogy az első osztályba juthassanak. Helyettük gyenge teljesítményű idegenlégiósok vannak, akik nem hozzák a várt eredményeket.  

- Készül az új önkormányzati törvény, amelyben jelentős változások várhatók a rendszer átalakításával kapcsolatban. Mi az, ami már egészen biztos?

- Valószínű, hogy nem szűnik meg a megyei jogú város státusz. Az is biztos, hogy az oktatási intézmények az államhoz kerülnek, a bölcsődék, óvodák maradnak az önkormányzatnál. A hatósági ügyek nagy része az államhoz kerül, míg a városüzemelés, városfejlesztés természetesen az önkormányzatok feladata lesz a jövőben is. Ugyanúgy, mint a szociális ügyek, a kultúra. Egyetértek azzal, hogy a változtatások hatására egyszerűbb, átláthatóbb, világosabb rendszer működik majd a jövőben. Az igazi kérdés viszont az, mi lesz a forráselosztással? Az állami forrásokat vajon hogyan osztják szét, mennyi marad helyben? A részletek, kidolgozása folyik, az önkormányzati törvény még az ősszel a parlament elé kerül. Ennek elfogadása után okosabbak leszünk.

- Sok tehát a bizonytalanság, csalódott hangokat is hallani...

- Rendkívüli helyzet van, és ez gyors intézkedéseket követel. Még mindig jobb gyorsan dönteni, és esetleg később korrigálni, mint nem csinálni, semmit. Én bizakodó vagyok...