Először megijedtek, aztán megnyugodtak

Az új felsőoktatási törvény egerszegi tapasztalatairól

Zalaegerszegen 12 gimnáziumi osztályban 354 diák, míg a szakközépiskolákban 21 végzős osztályban 574-en érettségiznek. A továbbtanulás, a felsőfokú oktatásban való részvétel tehát 928 fiatalt érint. Ez a szám egyébként százzal kevesebb a 2011-ben érettségizetteknél. Levelezőn és esti tagozaton az idén nem lesz érettségi a zalai megyeszékhelyen. Hogyan fogadták az intézmények és a végzősök az új szabályozást, változtattak-e továbbtanulási elképzeléseiken a diákok? Erről érdeklődtünk a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában és a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Mindkét intézményben elhangzott: a felsőoktatási keretszámok kissé felkorbácsolták az indulatokat, különösen azoknál, akik olyan szakot választottak, ahol csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. De minden továbbtanulni vágyó diák megtalálta, a maga számára legjobb megoldást.

- Az első pillanatban meglepődtek a diákok, de aztán rugalmasan kezelték a kérdést és a megoldáson törték a fejüket. Akik tovább akarnak tanulni, azok beadják a jelentkezésüket. Többen ugyan sorrendet változtattak, és az eredetileg harmadik helyen megjelölt szakot előbbre hozták. Például Budapest helyett, a BGF zalaegerszegi karát jelölték meg - mondja Rigó Csabáné igazgató. - Racionálisan gondolkodtak, figyelembe vették a szállás- és útiköltségeket, és inkább helyben jelöltek meg költségtérítéses képzést. Vagy közelebbi várost választottak. Olyanok nem voltak, akik az új finanszírozás miatt lemondtak volna a továbbtanulásról.

A Csányban három osztály - két közgazdasági és egy nyelvi előkészítős - 101 diákja érettségizik (54 fiú és 47 lány). Az intézmény igazgatója elmondta: akik közgazdasági vonalon szerettek volna továbbtanulni, de úgy érezték, nincs elég esélyük, inkább a gazdasági informatika vagy műszaki informatika szakot választották.

- Annak ellenére, hogy közgazdasági szakközépiskola vagyunk, sokan választják a műszaki egyetemet, vagy egyéb műszaki felsőfokú képzést. Talán úgy gondolják, egyébként helyesen, hogy jobbak lesznek az elhelyezkedési lehetőségeik gépész vagy informatika vonalon. Tervezzük, hogy 2013-tól növeljük az informatikai osztályok számát. Azt gondolom - teszi házzá - hogy a diákjainknak nincs félnivalója. Az elmúlt évek tapasztalata is az, hogy a továbbtanulni szándékozók közül csupán néhány diáknak nem sikerült első körben, bejutni felsőfokú intézménybe.

Iskolánk a 2012/2013. tanévben is indít szakképző osztályokat az érettségizett tanulók számára - folytatja Rigó Csabáné. - Utoljára indul nappalin és levelező tagozaton a két éves felsőfokú jogi asszisztens, képzés. Újonnan induló, egyéves középfokú képzés a statisztikai és gazdasági ügyintézői OKJ-s képzés szintén nappali és esti tagozaton. A képzéshez érettségi szükséges. Folyamatosan indítjuk az egyéves pénzügyi-számviteli ügyintéző képzést csak nappalin. Szeretnénk a tanulmányi időt a közgazdasági előképzettséggel nem rendelkezők számára felemelni másfél évre.

A Kölcseyben, négy osztályban (két kéttannyelvű, egy nyelvi előkészítős és egy hatosztályos reál) 119 diák érettségizik. Mivel négyévenként nem indul általános tantervű osztály, így az idei évre esett, hogy egy osztálynyi gyerekkel kevesebben érettségiznek, mint tavaly. Szűcs Gergely igazgató azt mondja, nem érzik, hogy "elfogynának" az érettségiző gyerekek. Az új felvételi keretszámok első pillanatban megijesztette a gyerekeket és a szülőket is, de megnyugtattak mindenkit. Aki jól tanul, jól teljesített és dolgozott az elmúlt években, annak nincs félnivalója. Akik nem értek el nagyon jó eredményt, azok izgulhatnak inkább.

- A jelentkezések során azonban jelentős átrendeződések történtek. Azt a szakot, ahová nagyon szerettek volna bejutni, meghagyták az első helyen. A vágyak nagyon erősek. Aki például orvos szeretne lenni, biztosan az is lesz, mert ezek a tanulók nagyon elszántak. Tapasztaltuk azt is, hogy előtérbe kerültek a zalaegerszegi képzések, nyilván a költségek miatt. Okosan gondolkodtak a gyerekek, és bízom abban, hogy valamennyien bekerülnek a felsőoktatás valamelyik intézményébe - összegez Szűcs Gergely. - Szerintem a most kialakított keretszámoknak olyan pozitív hatása is lesz, hogy a tudás megbecsülését fogja növelni.

Az igazgató érdekességként említi, hogy a német és angol kéttannyelvű osztályban érettségizők közül többen mentek az elmúlt években külföldre tanulni, és az idén már négy tanulót felvettek a Glasgow-i egyetemre.

- A németesek közül páran Bécsben tanultak tovább, az angolosok közül pedig többen felfedezték Skóciát. Nem örülnék annak, ha sokan mennének külföldre tanulni, mert ha jól beilleszkednek, reális a veszély, hogy nem jönnek már vissza Magyarországra. Az angolszász iskolák érdekessége egyébként, hogy a tanulás mellett dolgoznak is az egyetemisták.

A Kölcsey egy jó iskola - mondja Szűcs Gergely - A fiataloknak pedig van lehetőségük bőven.

A zalaegerszegi felsőoktatási intézmények anyaintézményeinek keretszámairól és a helyi hatásokról Balaicz Zoltán alpolgármester tájékoztatta lapunkat.

- A BGF 235 állami ösztöndíjas férőhelyet kapott, ebből 150 informatikus. Ez nekünk nagyon jó, mert ez nagyrészt a zalaegerszegi gazdaságinformatikus képzés keretszámát fedi le, így ha itt jól sikerül a beiskolázás, az kompenzálhatja a közgazdasági szakterületen kieső állami kvótát. A részösztöndíjas 200-as keretszám is jó nekünk. A Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) 1110 az állami ösztöndíjas keret, ebből 160 műszaki, ide tartozik a zalaegerszegi mechatronikai mérnöki BSc szak. A részösztöndíjasok közül 150 szintén műszaki, ami szintén jó a zalaegerszegi képzésnek. A Pécsi Tudományegyetem 2300 állami ösztöndíjast vehet fel, ebből 620 orvosi és egészségtudományi, ez is megfelelő nekünk - fogalmazott az alpolgármester és hozzátette: a három intézmény közül a keretszámok, elosztása kedvez a műszaki és az egészségügyi képzésnek is.