2024.11.27., szerda - VirgilZalaegerszeg időjárása

Archivum

Dacos bagós otthon marad?

2012. január 24. kedd, 17:55
Címkék:

A cigaretta büdös, a dohányzás meg egészségtelen. E két megállapításban nincs semmi újdonság. Ettől függetlenül a dohányzás népszerűsége csak kevéssé csökken. A dohánynövény levelének élvezeti cikként történő fogyasztása egyes kultúrákban már ősidők óta ismert, Európában pedig a 16. században terjedt el. Nagyjából ekkortól övezi társadalmi vita is a jelenséget. Az első tilalmakat a vallási vezetők és uralkodók próbálták kifejezésre juttatni, hiszen a dohányzást erkölcstelen és istenkáromló cselekedetnek tartották.

 

Cigi-stop a kocsmákban

Az uralkodók inkább azzal próbálták féken tartani az új szokás további terjedését, hogy óriási adókat vetettek ki a dohányra. Hogy ez mennyire nem sikerült, jól mutatja a Wikipédia portálon olvasható adat, mely szerint a 17. század elején Londonban már hétezer dohánykereskedő működött. A királyok pedig - ha már a jelenséget megfékezni nem tudták -, bölcs és rafinált politikus módjára a dohánykereskedelmet -és termesztést állami monopóliummá tették.

cigi-stop 3

 

A dohánytermékek tömeges gyártása a cigaretta (kezdetben növényi, majd papírborítású "szivarka") feltalálásával vette kezdetét. A könnyen csomagolható és szállítható dohányrudacskák a 20. század elején már az egész világot meghódították. Az 1950-es évektől aztán egyre több korlátozást vezettek be világszerte a termékre; nemcsak a szívásra, hanem a reklámra és árusításra vonatkozólag is. A cigaretta lassan kiszorult bizonyos közösségi helyszínekről (mozi- és színháztermek, báltermek) és tömegközlekedési eszközökről. Ezt kompenzálta évtizedekig a dohányzásra kijelölt helyek viszonylag széles spektruma (szivarszobák, félreeső folyosók, elkülönített légterű helyiségek, valamint a kocsmák, szórakozóhelyek). Az elmúlt években viszont számos országban szinte teljes tilalmat vezettek be.

Január elsejétől a nemdohányzók védelme érdekében Magyarországon is cigi-stop van a vendéglátóipari egységben, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, sőt még a buszmegállókban és azok 5 méteres körzetében is. Hogy ettől a rendelkezéstől majd kevesebben gyújtanak -e rá, vagy csak kevesebbszer (vagy ugyanannyiszor mint eddig, csak máshol) még nem tudni. Az sem elhanyagolható kérdés, hogy a tiltás mennyiben változtatja meg a szórakozási szokásokat.

Merthogy a dohányzásnak nemcsak pszichológiája (rászokás pszichés oka, majd annak addiktív következménye), hanem szociálpszichológiája is van. Tetszik vagy sem, a cigizésnek csoportépítő, csoportösszetartó hatása van, amit a hely szelleme (egy kávéház vagy vendéglő a megfelelő étellel, itallal) csak felerősít. Nyilván ebbe a közegbe a nemdohányzók is beletartoztak, akik a társaságért vállalták azt a kellemetlenséget, hogy büdös lesz a hajuk és a ruhájuk.

cigi-stop 2

Csak kint szívhatják

 

Nos, a levegő kétségkívül felfrissült. Olyannyira, hogy most már érezni az egyes vendéglátóhelyek valódi szagát: hol a dohos pinceszagot, hol a söntés mögül szivárgó évtizedes cefreszagot, míg máshol a friss kávé illatát. De mi van az említett közösségi léttel? Hát az bizony szakaszonként, egy-egy cigiszünetnyi időre felbomlik. Az asztaltársaságok fele hirtelen feláll, veszi kabátját és kirohan az utcára rágyújtani. Így létrejön a "kintiek" és a "bentiek" csoportja; a törvény által sújtottak cinkos köre, és a "védettek" klubja. Így a vita tovább folyik, mint ahogy egymás szívatása is: "Tessék mindenkinek dohányozni, akkor nem lehet ilyen törvényt hozni!" "Inkább örülnöd kéne, a törvény óta már legalább hét perccel később halsz meg" - érkezik a válasz.

A vendéglátósnak is jó ez a csipkelődés, hiszen ez azt jelenti, hogy a dohányos vendégek még nem maradtak el. Bár ezt így néhány hét után nem lehet pontosan megállapítani - válaszolt kérdésünkre Slezák Anikó, az egyik megyeszékhelyi belvárosi kávé -és teaház üzletvezetője. Szerinte a január amúgy is csendes hónapnak számít a vendéglátásban, így nem lehet még messzemenő következtetéseket levonni. Egy picit azért cserélődtek a vendégek, hiszen a dacos dohányosok ritkábban jönnek, ám szülők kisgyerekekkel többször térnek be egy-egy teára. Az üzletvezető szerint hosszú távon pozitív hatása lesz a törvénynek: ők is kellemesebb légkörben dolgozhatnak, s a vendégek is tisztább levegőt szívhatnak. Aki pedig nagyon rá akar gyújtani, az ajtó előtt megteheti, csak hozzá kell szokni az új helyzethez. Ezen próbál is segíteni a legtöbb vendéglátóhely, hiszen sok helyen asztalokat, székeket, plédeket és hamutartókat is kihelyeztek.

A szomszédos borozóban máshogy vélekednek minderről. Az egyik törzsvendég szerint érezhetően kevesebben járnak kocsmába. Aki ugyanis évtizedeken át rágyújtott a kávé vagy a fröccs mellé, az nehezen mond le erről. Inkább otthon marad. Ráadásul igazságtalannak érzi, hogy az amúgy is stresszes világban még ettől az örömtől is megfosztják az embert. A vendég egy érdekes jelenségről is beszámolt: szerinte míg eddig 2-3 italt is elfogyasztott valaki egy helyen, addig most egy után kimegy rágyújtani, ám nem megy vissza, hanem elsétál egy másik helyre, s a következő kört már ott issza meg, és így tovább...

Útközben viszont arra is figyelni kell, hogy a buszmegállókat sikerüljön nagy ívben elkerülni, mert ha ott rajtakapnak, az (is) szívás!

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK