Az idősek ötöde egyedül él

Az idősgyógyászat problémáiról

Ez alapján 60-75 év között idősödő, 75-90 év között idős, 90 felett agg és 100 év felett matuzsálem korú emberekről beszélünk (ez utóbbiak száma napjainkban mind több). Aztán részletezte azt a számos problémát, melyre az egyszerre idősödő és fogyó népességű társadalmunknak fel kell(ene) készülnie, s melynek néhány vonása már ma is érezhető.

- Jelenleg a magyar lakosság 20 százaléka 60 év feletti. Az Európai Uniótól elmaradva a férfiaknál az átlagéletkor 65-66 év, a nőknél pedig 75-76. De a minél tovább élésnél fontosabbnak tartom az egészségben eltöltött évek számát - mondta a főorvos. - Az idős emberek száma rohamosan nő. A KSH legújabb adatai szerint megyénkben 28, 3 százalék a nyugdíjasok száma, és a 65 év felettiek aránya 18, 2 százalék. Közben a természetes szaporulat évi 6 ezrelékkel csökken, ami Zala megye (287 ezer lakos) esetében azt jelenti, hogy évente 1500 fővel leszünk kevesebben. Száz gyermekkorúra 142 időskorú jut. Vagyis szűkül az időseket támogató, ellátó, gondozó háttér. Ez utóbbit nehezíti nemcsak az, hogy kevés a gyerek, unoka, testvér, hanem a mobilitás miatt a családtagok gyakran egymástól távol élnek. Az idősek ötöd része teljesen egyedül él, beszűkülve, depressziósan. Az összeköltözést egyrészt a lakáshelyzet, a különböző életmód és az idősek ragaszkodása a megszokott környezethez nehezíti. Hiába önellátó valaki, minél idősebb lesz, annál nagyobb az esélye, hogy akár hirtelen is teljes ápolásra (etetés, mosdatás, tisztázás, mozgatás) szoruló beteggé válik, mondjuk egy agyi katasztrófa miatt. Egyik percről a másikra az addig önálló életvitelű ember ágyban fekvő, gondozásra szoruló beteggé válik. Ezzel a helyzettel a családnak, a társadalomnak valamit kezdenie kell.

Az idősek közül kifejezetten veszélyeztetettnek számítanak a 80 év felettiek, az egyedülállók (vagy az idős párok), akit családi gyász ért, az elbutultak (számuk egyre több, éppen a hosszabb életkor miatt), akik szédülés, egyensúlyzavar miatt gyakran elesnek, és a sokszor titkolt inkontinensek. A betegek egy része a további sérüléstől való félelem, vagy állapotuk miatti szégyenérzés miatt elzárkózik a világtól, hangulatbeteggé is válik.

Ha a család nem tudja vállalni az ellátást, átmeneti vagy tartós bentlakásos intézményt kell találni az idősek számára. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon 850 idősotthon, 57 ezer férőhellyel működik, illetve nappali ellátást közel 45 ezer főnek tudnak biztosítani. De riasztó és aggasztó adat, hogy míg 160 ezer demens (agyilag leépült) betegről tudunk, közülük csak hétezer részesül intézményes ellátásban. Hol vannak a többiek? Hiszen ők valamennyien folyamatosan veszélyben vannak - tette fel az aggódó kérdést a főorvos.

Ezt követően beszélt Zala megye önkormányzati és egyházi fenntartású idősellátó intézményeiről, felhívva a figyelmet a várólistán lévők magas számára.

Dr. Császár Tamás

- A 60 év felettiek megbetegedésében a szív -és érrendszeri problémák vannak az első helyen (45 százalék). Közéjük kell sorolni az agyi érbetegség következtében leépülőket. Az egyéb (daganatos, anyagcsere, légzőszervi) betegek száma 40 százalék. Sokan csak a rákbetegségektől félnek. Kevesebben gondolnak a demenciára, mely szintén sok kínt okoz, mellyel hosszú évekig lehet élni, és amely mély érzelmi sebeket okoz az egész családnak - jegyezte meg az orvos. A 80 év felettiek 20 százaléka elbutul, függetlenül korábbi életvitelétől, iskolázottságától. Nem tudjuk az okot és ezért a megelőzést sem ismerjük.

A megoldásra is tett néhány javaslatot. Kiemelte azt a Németországban sok évvel ezelőtt látott példát, hogy a demens betegek számára napközis ellátást biztosítanak, ápolással, a szintnek megfelelő foglalkozással. Ezzel a hozzátartozók biztonságban tudhatják idős rokonukat, és munkájuk mellett is tudnak így gondoskodni róla, családban tudják tartani. A főorvos hangsúlyozta, hogy további idősotthonokra lenne szükség, valamint növelni kellene a kórházi betegágyak számát is. Az idős beteg esetében ugyanis az orvosnak tekintettel kell lenni annak szociális körülményeire is, és ha nincs gondoskodó családtag, nem küldheti az "utcára" a beteget. A főorvos, aki 17 éve foglalkozik a városban idős-gyógyítással elmondta: a jelenlegi kórházi osztályt az elmúlt évek során sikerült idősbaráttá alakítani, mely körülményekhez, az esetleges bővülés során is ragaszkodnának.

A minél további jobb egészség érdekében a főorvos egészséges táplálkozást (sok tejjel és tejtermékkel), D vitamin és kálcium pótlást, valamint napi kétszer 30 perces mozgást vagy néhány kilométer gyaloglást javasolt.