A szomszéd lakása mindig hangosabb

(A szomszéd nője mindig zöldebb:
Gustafson (Jack Lemmon) és Goldman (Walter Matthau) elhíresült szomszédok,
akik egymás bosszantásával múlatják az időt.)

Mi minősül birtoksértésnek – avagy a társasházi együttélés szabályairól

– Éves szinten 200 birtokvédelmi panaszt vizsgálunk ki, ami elég magas szám a tekintetben is, hogy már évek óta állandónak bizonyul. Úgy véljük, ennek nem így kellene lennie, mert a hozzánk benyújtott panaszok nagy részét megfelelő kommunikációval meg lehetne oldani. A szomszédok azonban nem beszélik meg vitás kérdéseiket egymással, így a konfliktusok megoldása is elmarad – mondja dr. Babos István, a zalaegerszegi önkormányzat közigazgatási osztályának vezető helyettese, akit a birtokvédelmi panaszok kapcsán kérdeztünk.

– Helyette inkább a hivatalhoz fordulnak.

– Jegyzői hatáskörbe tartozik a bejelentések és a panaszok kivizsgálása, valamint a birtokvédelmi eljárások lefolytatása, amit a Polgári Törvénykönyv mellett más törvények és egyéb jogszabályok szabályoznak és töltenek meg tartalommal.

– Milyen problémák minősülhetnek birtoksértésnek?

– Minden olyan dolog, amely valakinek a birtoklását akadályozza, zavarja. Az ilyen szomszédvitákba a zavaró zajtól az ingatlan használatának korlátozásáig sok minden beletartozhat. Például a társasházakban jellemzően visszatérő panasz a hangos zenehallgatás vagy munkavégzés, de birtokháborításnak számít a mindennapi élet megélése kiabálásokkal, veszekedésekkel. A helyi környezetvédelmi zaj és rezgésvédelmi rendeletünk szerint az azonnali hibaelhárítások kivételével tilos a zajkeltő munkák végzése este 8 óra és reggel 7 között, illetve vasárnap és ünnepnapokon este 8 óra és reggel 9 óra között. Ezekbe az időhatárokba bőven beleférnek a felújítási munkálatok, melyek elviselése persze türelmet igényel a szomszédoktól. Érdekességként említeném meg, hogy valaki az elhúzódó felújítási munkák miatt nyújtott be panaszt. A hónapokig tartó "csúszást" az okozta, hogy a zajt keltő szomszéd maga végezte el a munkákat ráérő idejében.

– Két szomszéd vitájában milyen panaszok nevezhetők még tipikusnak?

– A családi házaknál jellemző az állattartással járó szagok miatti vagy a növényzet túlnövésével kapcsolatos panaszok. Az átlógó ágak, a hulló falevelek mellett sok kifogás érkezik a csapadékvíz átfolyása miatt is. Sajnos, sokszor nehéz megfogni ezeket az ügyeket olyan tekintetben, hogy mi számít zavaró tényezőnek az általánosan elfogadott együttélési normák között, ugyanis ebbe a szubjektív érzékenység is közrejátszik.

– Mégis mit tehet a hivatal? Mi az eljárás rendje?

– Ha beérkezik egy panasz, vagy kérelem, arról minden esetben értesítjük a másik felet. Ezt követően helyszíni szemlét tartunk, melyen természetesen mindkét fél egyszerre jelen van. Így el tudják mondani saját álláspontjukat a másik magatartásával szemben, illetve bizonyítékokat is bemutathatnak.

– Mivel védekeznek a bepanaszolt szomszédok?

– Általában azt mondják, hogy a saját lakásukban azt tesznek, amit akarnak. Ez azonban egyáltalán nincs így. Ugyanis valaki addig végezhet úgymond bármit szabadon lakásában, míg azzal mások nyugalmát, pihenését szükségtelenül nem zavarja. Ha ezen a szinten túl megy, az már birtokháborításnak minősülhet.

– Hogyan végződhetnek ezek a bejelentések?

– Ha a felek nem kérik a kötelező határozat kiadását, akkor egy mindkettőjük számára eljuttatott válaszlevéllel zárjuk az eljárást. Ebben igyekszünk egyfajta támpontot adni a közöttük lévő vitás kérdések megoldására. Más esetekben birtokvédelmi eljárást indítunk. Ez egy illeték lerovásával, kérelemre végzett hatósági eljárás, mely során, ha megállapítjuk a birtoksértést, akkor a vitatott magatartástól eltiltjuk a panasz okozóját, vagy kötelezést adunk ki a konfliktushelyzet megoldására.

– Mondana erre példát?

– Például ha nem megfelelő a csapadékvíz elvezetése, akkor kötelezhetjük az illetőt az árok kialakítására. Ha nem teszi meg, a panaszos elvégeztetheti a kárt okozó költségére a munkát. Zajt okozó tevékenység, lakásban végzett munka esetén tiltást és időbeni korlátokat is meghatározhatunk. Persze a hangos tévénézéstől nehéz valakit eltiltani, ilyen esetben nem a jog, hanem a társadalmi együttélés szabályai az irányadóak.

Mivel ezek kérelemre induló eljárások, fontos tudni, hogy hivatalból nem folytathatunk ellenőrzést, ugyanakkor, ha nem teljesülnek a határozatban foglaltak, akkor végrehajtási eljárást kezdeményezhet a panaszos. Ha beigazolódik ez, magánszemélyek esetében akár 500 ezer forint, cégek esetében pedig egymillió forint végrehajtási bírság is kiszabható. Szerencsére, a hozzánk benyújtott ügyek 90 százaléka határozattal megoldódik, tíz százaléka végződik csak végrehajtással.