A sürgősségi ellátás nem gyorsasági ellátást jelent

Az első napok tapasztalatairól dr. Nagy Tamást,

a zalaegerszegi sürgősségi osztály vezető főorvosát kérdeztük

– Eddig a zalaegerszegiek és a kórház ellátási körébe tartozó megyei lakosok csak a Vészhelyzet című filmből kaphattak képet a sürgősségi ellátásról. Beérkezik a mentő a beteggel, megrohanják az orvosok és a nővérek és azonnal megkezdik az életmentést. Mennyire helytállóak látottak?

– Annyiban helytállóak, hogy a sürgősségi osztály a valóban súlyos, kritikus állapotban lévő betegek ellátására szakosodott részleg. Ennél fogva elsőbbséget élveznek a súlyos, életveszélyes állapotok ellátása, míg másoknak várakozni kell. Ebből adódik a probléma, mellyel szembesültünk már az első napon. Fogalomzavar állhat e mögött, ugyanis a sürgősség, ha nincs életveszély, mondjuk, egy ujjzúzódás esetén nem jelenti az ellátás azonnaliságát. Emiatt már meg is kaptuk az első kritikát, hogy egy betegnél csak 3-4 óra elteltével derült ki, hogy nincs törése.

– Ki dönt a sorrenden? Milyen szempontok alapján rangsorolják a betegeket?

– Egy sürgősségi osztályon nem tervezhető előre a betegforgalom. Lehet, hogy fél óráig nem történik semmi, aztán egyszerre érkeznek öten eltérő súlyosságú panaszokkal. Itt kap fontos szerepet a speciálisan képzett triázs nővér, aki elsőként találkozik a beérkező betegekkel. Ő a tünetek, a panaszok, a kórkép súlyossága alapján megállapítja a sorrendet, mely szerint az orvos ellátja a betegeket. A várakozókra pedig nővérek felügyelnek, tehát ha valakinek rosszabbodik az állapota, előbb kap ellátást.

– Eddig hány beteget láttak el?

– Nincs összesítésünk még, csak az első tizenkét óráról. Hetven beteget láttunk el ezen idő alatt, és mintegy 30-40 százalékuk igényelt azonnali orvosi ellátást. Akik viszont várakoztak, azok többségének valamilyen krónikus panasza volt.

– Nem minden beteget hoz mentő, illetve utalja háziorvosa a sürgősségire. Hogyan döntsük el azt, hogy most a háziorvoshoz vagy egyből a sürgősségi osztályhoz forduljunk?

– Különféle baleseti sérülések, mint a törés és zúdódás esetén egyből a sürgősségit kell felkeresni, hiszen, mint ahogy említettem, egyik profilunk a traumatológiai ellátás. Ezt a feladatot végezte el korábban a baleseti ambulancia. Az egyéb panaszok, mint a hirtelen fellépő mellkasi, hasi fájdalom, fulladás, szédülés, eszméletvesztés, erős vérzés esetén is a sürgősségi osztályt kell igénybe venni. De ha nem súlyos a panasz, az első út mindenképpen a háziorvoshoz, vagy a háziorvosi ügyeletre vezessen. Az ottani orvos a panaszok alapján eldönti, hogy esetlegesen tovább utalja a beteget a sürgősségire. Hirtelen támadt, súlyos rosszullét esetén, amikor nincs idő a mérlegelésre, azonnal mentőt kell hívni.

– Van-e kapcsolatuk a mentőkkel?

– Igen. A Tetra rádión keresztül értesítenek a mentősök bennünket arról, hogy például újraélesztett beteget, vagy több sérültet hoznak. Így fel tudunk készülni fogadásukra a sokktalanítóban.

– Minden súlyos esetben ideszállítják a beteget?

– Nem, például, ha a háziorvos, vagy a mentőorvos friss stroke-t (agyvérzést), vagy szívinfarktust állapít meg, egyből a végleges ellátást nyújtó osztályra szállítják a beteget. Ezekben a súlyos, életveszélyes állapotokban minden perc számít, sőt az ellátás gyorsaságán múlik az is, hogy a beteg minél kevesebb szövődmény nélkül gyógyul meg. Az infarktusos állapot egyébként sokszor okoz meglepetést. A saját lábán jött hozzánk be egy beteg gyomorpanaszokkal. Az EKG és az első lelet nem mutatott semmit, csak a második laborlelet igazolta a szívinfarktust.

– Milyen további betegségcsoportok nem tartoznak a sürgősségi ellátási körébe?

– Nem tartozik hozzánk a szülészeti, a szemészeti ellátás, illetve a gyermekek esetében csak a végtagsérülteket látjuk el. Minden más esetben a gyermekosztály a kompetens.

– Nem tartanak attól, hogy mostantól a háziorvosi ügyelet helyett mindenki ideszalad?

– Bízunk abban, hogy mérlegelni tudnak az emberek. Például gyomorrontás miatti hányás esetén továbbra is a háziorvosi ügyeletet kell felkeresni először. Erős hasi görccsel fellépő, többszöri hányás esetén, amikor a beteg általános állapota gyenge, akkor viszont a sürgősségire kell beszállítani.

A lázas állapot is érdekes kérdést vet fel. Ugyanis nem lenne szerencsés, például egy influenzajárvány esetén, hogy tömegével érkeznének hozzánk lázas betegek. Természetesen más elbírálás alá esik az, ha a nagyon magas lázat egyéb súlyos tünetek is kísérik.

– Kik kerülhetnek a sürgősségi fekvőbeteg ágyaira?

– Azokat fektetjük ide, akiknek a labor- és egyéb vizsgálatok miatt továbbtart a kezelése. Például egy gyomorgörcsös, vagy fulladó beteget, miután elláttuk, megfigyeljük, hogyan reagál a kapott gyógyszerre, kezelésre. Ebből és az újbóli leletekből megállapítjuk azt, hogy hazamehet, vagy a végleges terápiát nyújtó osztályra utaljuk. Egy ilyen ágy maximum 24 órára vehető igénybe, tehát ezen időn belül eldől a beteg további sorsa.

– Írnak fel gyógyszereket?

– A sürgősségi ellátás részeként csak olyan gyógyszereket írunk fel, ami az akut betegség kezelését szolgálja. Tehát a hazabocsájtott betegeknek szükség szerint gyógyszert is felírunk, és igazolást adunk ellátásukról, mellyel felkereshetik háziorvosukat. De nem feladatunk, hogy krónikus betegség esetén, amelyhez még szakorvosi javaslat is kell, receptet írjunk. Tehát egy magasvérnyomásos beteg továbbra is a háziorvosánál kell, hogy felírassa a szokott gyógyszereit. De táppénzre sem írunk ki senkit, ezt is a háziorvosnál kell intézni, ahogy eddig.

– Hogyan értékelné az első napokat?

– Minden kezdet nehéz. A sürgősségi ellátás nagyon komoly munka, hiszen a hirtelen kialakult, vagy hirtelen romló kórképek kezelése azonnali cselekvést vár el. Ezen életmentő helyzetek nemcsak a beteg, hanem az orvos, a személyzet számára is megterhelő és stresszelő. Összetett a feladat a tekintetben, hogy például egy felhasi fájdalomnál hasnyálmirigy-gyulladással, tüdőgyulladással vagy szívinfarktussal is számolnunk kell.

– Milyen a többi osztályhoz való viszonyunk?

– Az osztály elindulásához a társszakmáknak is be kellett segíteni, ahogy most a mindennapos működtetéshez. Ebből adódóan több olyan kolléga is vállal műszakot, akik szakterületük országosan elismert specialistái. Ez az akár luxusnak tűnhet, de nagy szükség van munkájukra, tudásukra. Más osztályok szakorvosai a beteg-áthelyezéseknél és konzíliumok kérésénél is nagyon közreműködőek. Legfontosabb a beteg – ezt tartjuk szem előtt. Ugyanakkor türelmet kérnénk betegeinktől, mert, ahogy említettem, a sürgősségi ellátás nem a gyorsasági ellátást jelenti – mondta végül dr. Nagy Tamás, a sürgősségi kialakításának szakmai koordinátora, aki közel két évtizedig dolgozott a kórház intenzív osztályán.