Többet olcsóbban kellene termelni

Növekedő adóterhek a mezőgazdaságban is

– Féltettük az őszi repcét, az árpát és a gyümölcsöst is, de szerencsére nem keletkezett kár a téli szárazság és fagyok miatt. Sajnos a várva várt eső nem jött meg, ez idáig mindössze 80 milliliter csapadék esett Pókaszepetken, ami messze elmarad az ilyenkor szokásos átlagtól. Valamennyi eső esett, de mindig az utolsó pillanat utáni órákban, akkor, amikor a növények már eléggé szenvedtek a szárazságtól. Ez a helyzet egy kicsit ront az előzetes várakozásaikon a 2012-es esztendő eredményességét illetően. A tavaszi szárazság ugyanis visszavetette növények fejlődését, ami a terméshozamban is megmutatkozhat majd.

– Országszerte jelentős fagykárokról beszélnek. Az április eleji fagyok okoztak-e kárt az önök gyümölcsösében?

– Húszmilliárdos kárról beszélnek az országban, ami lényegesebben magasabb, mint a tavalyi. Meg kell, hogy mondjam, az ilyen híreket mindig fenntartással fogadom, mert ezt most a virágzás idején, még nem lehet pontosan megmondani. Nálunk a legnagyobb hideg mínusz 3,8 fok volt, így háromszor is végeztünk fagyvédelmi öntözést almásukban. Nincs öntözőrendszer meggyesben, de csak a mélyen fekvő területeken keletkezett minimális virágkár, amely azonban nem befolyásolja a terméshozamot. Persze jöhet még fagy, és más káresemény, miután időjárásfüggő a mezőgazdasági termelés.

– Hol tart az almás "fiatalítása"?

– Ősszel további hét hektáron telepítettünk új almafákat, így egy korábbi telepítéssel egybefüggően összesen 15 hektárra szereljük fel most a jéghálót. Ez azt is jelenti, hogy az öntöző rendszert is át kell alakítanunk. De továbbra is esőztető öntözést használunk, mert ez alkalmas a fagyvédelemre, a vízpótlásra és a színezésre.

– A tavaszi vetésekkel hogyan állnak?

– Vetésszerkezetünkből adódóan a tavaszi vetésű növények közül csak kukoricát és szóját termesztünk. A hideg idő miatt egy kicsit kivártunk a kukoricával, de úgy számoljuk, április végére befejezzük a kukorica és a szója vetését.

– Szigorították a légi permetezést egy újabb uniós irányelv alapján. Okozhat-e ez gondot a növényvédelem eredményességében?

– Az új rendelet miatt a virágzáskori permetezést hidas traktorral kellett elvégeznünk a repcében. A hazai légi növényvédelem egyébiránt eddig is szigorú feltételek között működött, de most tervet kellene készíteni, amit a kormányhivatal hagy jóvá. Akkor fogják engedélyezni, ha úgy ítélik meg, másként nem végezhető el eredményesen a növényvédelem. Olyan információnk van, hogy június 30-ig még engedélyezik. Egyelőre azonban nem tudjuk, hogy számíthatunk-e erre a lehetőségre, vagy csak önjáró hidas permetezőgéppel való permetezés marad. Ezzel az a gond, hogy nincs mindenkinek ilyen gépe, és a gyártók sem készültek fel, ennyi új gép eladására, mert nincs. Egy ilyen berendezés 80 millió forint, ami jelentősen drágítja a költségeket. Persze bérelni is lehet, de a jelenlegi kapacitás nem fedi le az igényt. Méltányosabb lett volna, ha hagynak időt a felkészülésre, netán géptámogatási pályázatot is kiírnak a gépbeszerzésre, és csak utána hozzák meg a rendeletet. Az önjáró hidas permetezőgéppel való permetezéssel egyébiránt az a gond, hogy taposási kárral jár, illetve a felázott talajra nem lehet rámenni. Tehát nem biztos, hogy akkor tudunk permetezni, amikor az szükséges lenne.

– A garantált minimálbért tudták-e teljesíteni?

– A munkabérek nettó megőrzéséhez szükséges béremelést végrehajtottuk, ami cégszinten évi 18 millió forint plusz kiadást jelent. Az étkezési utalványokat ötezer forintra maximálták, az alkalmazotti kedvezményt törölték, ami együttesen 25 ezer forint bércsökkenést eredményezett volna. Ugyanakkor a garantált bérminimum elvárt összege csak úgy teljesülhet, ha a cégek pótolják ezt a kiesést. Bérkompenzációra ugyan lehet pályázni, de ennek a költségkülönbözetnek csak a töredékét kaphatják meg a vállalatok.

– Egyúttal újabb adóterhekkel sújtják a vállalkozásokat.

– Január elsejétől katasztrófavédelmi adót is kell fizetnünk. Pontos összegét még nem ismerjük, csak annyit, hogy előző évi nettó árbevétel 0,1 százaléka. Hasonló mértékű adókötelezettség az élelmiszerlánc-felügyeleti díj is, amellyel az élelmiszer-ellenőrzés költségét akarják fedezni. Nem érezzük ennek szükségességét, hiszen eddig is ellenőriztük tevékenységünket az uniós irányelvek alapján létrehozott, és évente megújított belső minőségbiztosítási rendszerünkkel. Egyébként nem tudnánk értékesíteni. Ez az új adó a termelőtől a feldolgozón át a kereskedőig mindenkit érint. Ezzel a rendelkezéssel létrejött egy újabb állami hatóság, amely szintén azokat bünteti, akik eltartják őket.

– Mit vár a 2014-ben induló új uniós közös agrárpolitikától?

– Úgy gondolom, minden magyar mezőgazdasági vállalkozót érdekel, mi lesz 2014-től. Az előzetes hírek szerint 300 ezer euróban maximálnák egy-egy gazdálkodónak kifizethető támogatások mértékét. A kérdés az, hogy lehet-e ennél több is, a nagyobb gazdaságok ugyanis – ahogy mi is – ezt várnánk el. Ami biztos, hogy továbbra is kevesebbet kapunk a régi uniós tagállamoknál. A magyar mezőgazdaságnak ugyanakkor minden támogatásra szüksége lenne, ezért azon kell dolgozni, hogy legalább ne legyen visszaesés.

– A másik sürgető kérdés a földmoratórium lejártából adódik.

– Ha 2014-ben megszűnik a földvásárlási tilalom, nyitva áll az út a külföldi magán és jogi személyek előtt, miközben magyar jogi személy továbbra sem vehet földet (csak magán ember). Miért élvez hazánkban elsőbbséget a külföldi a belföldi céggel szemben!? Úgy vélem, az ország érdeke megkívánná, hogy még a moratórium lejárta előtt megadnák a földvásárlási lehetőséget a mezőgazdasági vállalkozó magyar jogi személyeknek, persze szigorú feltételek mellett (szakmai háttér, foglalkoztatási képessége, adófizetési magatartása és egyéb tényezők alapján). Nem szerencsés, főleg a nagyobb gazdaságoknál, hogy kizárólag magántulajdonban, elaprózva, sok tulajdonos kezében vannak a földek hazánkban. Ugyanis, ha változás következik be a tulajdonosi szerkezetben, az problémát okozhat a földet megművelő cég számára az adott terület további bérlésében.

Pintér Sándor úgy véli, a magyar agrárium akkor lehet eredményes a piaci versenyben, ha minél többet és minél olcsóbban termel. Ezt az elvárást csak a nagygazdaságok tudják teljesíteni, a kicsik úgy, ha szövetkeznek. Nem véletlen, hogy a világban is birtokkoncentráció figyelhető meg, mert csak a hatékonyság mentén érvényesülhet a többet olcsóbban elve.