Jól teljesítetett az agrárium 2011-ben

 (korábbi felvétel)

A Baki Agrocentrum évnyitó agrárgazdasági napja Hévízen

Balogh Rudolf ügyvezető igazgató köszöntőjében erről részletesebben úgy fogalmazott, hogy azokon a területeken, melyeket befolyásolni tudnak, erősíteni kell az együttműködést, amelyekre pedig nincs ráhatásuk, ott a mezőgazdasági vállalkozások alkalmazkodóképességét kell növelni.

A hétfőn bejelentett Darányi Ignác Tervvel tulajdonképpen megkezdődött a nemzeti vidékstratégia megvalósítása, mely négy átfogó területen, az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, az élelmiszergazdaság valamint a környezetvédelem határoz meg tennivalókat – közölte Kardeván Endre.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a 600 milliárd forint keretösszegű Darányi-terv céljai között említette a vidéki Magyarország megújítását, a vidéki élet értékeinek középpontba állítását, a foglalkoztatás növelését, a családi gazdaságok erősítését és a helyi piacok fejlesztését. Hangsúlyozta, hogy a terv elsősorban a kis- és közepes gazdaságokra irányul, de a nagygazdaságok is szerepelnek benne, hiszen mindkettőre nagy szükség van.

Egyebek mellett beszélt arról is, hogy 2011-ben uniós és hazai forrásból összesen 591 milliárd forint állt rendelkezésre az agrár- és vidékfejlesztésre, melyből 302 milliárd forint a területalapú támogatás. Ennek összege 57 ezer forint volt az elmúlt évben, idén várhatóan 62 ezer forintra növekszik. Az államtitkár ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy már elkülönítették a nemzetközi támogatást a 2012-es költségvetésben, mert "egyetlen eurót sem szeretnének az uniónál hagyni".

Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke bejelentette, hogy még a héten elkezdődnek a területalapú támogatások idei kifizetései. Erről számokat nem közölt, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az MVH az év első 3-4 hónapjában teljesíti a féléves kifizetési kötelezettségét.

A vidékfejlesztési hivatal idei pályázati kiírásai között említette az először meghirdetett 3,3 milliárd keretösszegű gazdanet programot, amely informatikai képzést és fejlesztést tesz lehetővé kifejezetten kisgazdaságok számára. Ugyancsak újdonság a Natura 2000 területek fenntartására, a fiatal erdők ápolására vonatkozó támogatási keret, valamint a fiatal gazdálkodóknak szánt pályázat, melyet várhatóan még az első negyedévben meghirdetnek. A harmadik tengelyben lehet majd pályázni mikrovállalkozások létrehozására, turizmusra, falufejlesztésre, a vidéki örökség védelmére, illetve a harmadik negyedévben a Leader IV. tengelye is újra megnyílik.

A Baki Agrocentrum Kft. idén ünnepli fennállásának 18. esztendejét. "Nagykorúak lettünk" – jelentette ki Balogh Rudolf ügyvezető, aki a cég 18 éves működését úgy értékelte: "Kemény, kitartó munkával, kellő alázattal és kiváló együttműködéssel értük el közös gazdasági és szakmai sikereinket".

Munkahelye megszűnését követően indította el feleségével közösen családi magán vállalkozását Balogh Rudolf. Mezőgazdasági boltot nyitottak, mely pár év alatt úgy kinőtte magát, hogy 35 településről jártak oda vásárolni a termelők. Az üzlet azonban a tízedik életévét sem érhette meg, mert a Zalaegerszegen időközben megnyílt áruházláncok megfojtották az árversenyben. Ekkor áttértek nagykereskedelemi tevékenységre és szakmai tanácsadásra; sok munkával először a vetőmag-, majd a műtrágya- és a vegyszerpiacon is megvetették lábukat. Jól döntöttek; a kezdeti néhány tízmilliós forgalmat 2011 végére már 9 milliárd forint fölé növelték.

Mindeközben kiépítettek egy nagy termelő gazdaságot is, ahol a főnövények termesztését három szárító üzem több mint 25 ezer tonna tárolókapacitással segíti. Ma már harmincan dolgoznak a Baki Agrocentrum Kft.-nél, melynek fejlődése az integrátori partnerek számának növekedését is lehetővé tette. Így összegezte az elmúlt 18 évet Balogh Rudolf, aki a szakmaiság, a megbízhatóság és partnerség hármasát – ami ma már a cég szlogenje – emelte ki munkafilozófiájuk legfontosabb elemeként.

– A hitelesség és eredményesség e hármas pillére a jövőben még fontosabb lesz – tette hozzá az ügyvezető, aki értékelésében azt is hangsúlyozta, hogy a zalai mezőgazdasági termelők az elmúlt években fel tudtak zárkózni a szántóföldi növénytermesztés országos színvonalára.

A Baki Agrocentrummal egy időben, vagyis 1994-ben kezdte meg tevékenységét Márkus István. Azóta integrátori tag az Alsórajk központtal 170 hektáron gazdálkodó egyéni vállalkozó, aki "gyümölcsözőnek" nevezte együttműködését az Agrocentrummal.

A Miklósfai, a Gyékényesi, a Fűzvölgyi Mg Zrt. és a novai Krisztina Tej Kft. alkotta agrárcsoport régóta áll szoros együttműködésben a Baki Agrocentrummal, mellyel kezdetektől fogva elégedettek, mondta el érdeklődésünkre Egyed Sándor kontrollingvezető.