Termelő faluval az önállóság és a fejlődés útján

Falufesztivál: rendezvénysorozat Zalaszentmártonban

Az augusztus 16-i falunap az elszármazottak találkozójával teljesedett ki. A látogatóknak igényes és kellemes kikapcsolódást kínált a rendezvény az egésznapi műsorfolyamnak köszönhetően. Az augusztus 24-25-i konferenciákon Zalaszentmárton a Start közmunkaprogramban elért eddigi eredményeit és további céljait ismerhették meg a szomszédos településekről is érkező polgármesterek, vidékfejlesztési szakemberek.

A mindössze 75 lakosú községben mi más lehet a legfontosabb cél, minthogy megőrizzék a hagyományos falusi arculatot, miközben a jövőben teljesíthető feladatként egy dinamikus, romantikus üdülőfalut alakítsanak ki a településből. Hol tart ezen az úton az elmúlt évben Greennovációs Díjban részesített Zalaszentmárton önkormányzata, szóbeli előadás helyett egy látványos kisfilmet tekinthettek meg minderről a jelenlévők Dancs Szilveszter Zoltán polgármester kommentálásában.

– Legfontosabb feladat a lakosság jólétének biztosítása. Ezt szolgálja a tavaly megépített szennyvíztisztító és csatornarendszer, ami építési telkek kialakításának lehetőségét is felkínálja. Ha növekedik a lakosság lélekszáma, élhető, lakható falu válik Zalaszentmártonból.

A község azonban addig sem ül babérjain, hiszen a közmunkaprogram eredményei révén szeretnék kiérdemelni a "termelő falu" elnevezést. A kertészeti és szőlészeti tevékenység nemcsak megélhetést biztosít a helyben, illetve a szomszédos településeken élőknek, de a kiváló minőségű áru értékesítése bevételt is jelent a falunak.

– Összesen 46-an dolgoznak közmunkásként, közülük 13-an a faluból. A kertészeti tevékenység legfontosabb pillére a hat fóliaház, ahol paprikát, paradicsomot, míg a szabadföldeken többféle zöldséget termesztenek a közmunkások. Jelentős a burgonyatermesztés, amelyhez szintén teljes gépesítettséget értek már el. A termelő falu koncepciójának lényege az, hogy az elhagyott zártkertekben is élőmunka-igényes tevékenységbe fogjunk, mint a gyümölcs, a szőlő, valamint a gyógy- és fűszernövények termesztése. A jövőben mindezt hatékonyabbá szeretnénk tenni, ezért a szomszédos Egeraracsával és Dióskállal pályázatot nyújtottunk be a felhagyott zártkertek művelése érdekében, ahol csemegeszőlő-, feketeberkenye-, csipkebogyó-ültetvényeket telepítenénk. Mindemellett a fóliás zöldségtermesztést a duplájára kívánjuk bővíteni.

A közmunkaprogram révén már eddig is sokféle talajművelő eszközt szereztünk be, többi között burgonyaültető, burgonyaszedő gépsorokat, kistraktorokat. A közmunkaprogram másik fontos szerepe abban nyilvánul meg, hogy az emberek nem a sült galambot várják otthon, hanem megtanulnak, elsajátítanak olyan készségeket, képességeket, melyeket a háztáji gazdálkodásban hasznosítani tudnak – vélekedett a polgármester.

Zalaszentmár-tonban a továbblépés lehetőségét a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás elindításában látják. Ezt szolgálja a gyümölcslékészítő üzem létesítése, melyre nyolcmillió forintos támogatást nyertek. Már beszereztek szeletelő, vákuumcsomagoló gépeket, a többi eszköz érkezése szeptember közepére várható. Addigra a megszűnt vegyeskereskedést is átépítik, hiszen itt kap helyet az üzem, ahol "bag-in-box" csomagolású gyümölcs- és zöldségleveket fognak előállítani. A beruházás jelentősége, hogy a keszthelyi járásban nincs még ilyen üzem. Mindez biztató, hogy lesz piaca termékeiknek.

– Zalaszentmárton jövője szempontjából a falu összképének ápolását tartjuk szem előtt, vagyis, hogy utcáink tiszta, rendezett, virágos környezetet mutassanak. Éppen ezért fő tervünk az ár- és belvízvédelem, a csapadékvíz-elvezetés megoldása, az árkok lefedése, járdák létesítésével. Szeretnénk kerékpárutat is létesíteni, ami a Kis-Balatonnal kötné össze településünket. A gyönyörű természeti környezet a föld alatt is kincset rejt: ez a termálvíz, melynek hasznosításában óriási lehetőségek rejlenek. Igaz, mintegy húsz kilométerre fekszik tőlünk Kehidakustány, Zalakaros és a Balaton, ugyanakkor településünk is rendelkezik kiváló adottságokkal, hogy idővel kedvelt fürdőhelyként tartsák számon – hangsúlyozta Dancs Szilveszter Zoltán.

A rendezvényen előadást tartott Hogyor Veronika, a Herman Ottó Intézet referense, aki a helyi gazdaságfejlesztés, a fenntartható helyi mezőgazdasági termelés kérdéskörét elemezte. Dömény Sándor, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási szakértője az országban megvalósult mintaprojektek tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Dr. Csikós Andrea Dóra előadásában a 2015–20 közötti időszak uniós lehetőségeit ismertette. Konczér Katalin, az NMI igazgatója a helyi értéktárak létrehozásának eredményeiről adott számot.

A konferenciát követően, a polgármester körbevezette a vendégeket a faluban. Igazán elismerésre adott okot a kertészet, ahol nem csak a fóliasátrakban, de a szabadföldben is roskadoztak a növények termésüktől. A pirosló paradicsomok, a sárgálló, zöldellő paprikák látványa önmagáért beszélt. Nem csoda, hogy kelendő a piacon, ahogy a burgonya is, amely szintén bő terméssel örvendeztette meg őket. A sorból a zsálya-, a csicsókaültetvény, a gyümölcsös, valamint a tavaly átadott 150 millió forintos szennyvíztisztító telep megtekintése sem maradt ki. Buszos útjuk elsőként a Veszprém megyei Bazsira vezetett. A 430 lelkes kisfaluban Szentes László polgármester várta őket a központban található gyümölcsfeldolgozóban (alma, körte), és a sertésvágásra is alkalmas vágóponton.

Nemesrádóra érkezve Gazdagné Gecse Anna polgármester asszony invitált minket egy késői paraszt ebédre, majd rátért a közmunkaprogram települési vívmányaira, a tökmagsajtolóra, az aszalóra, a sertés és erdélyi kopasznyakú csirke tenyésztésére, a bodza- és málnaültetvényekre. Egeraracsán Dancs László polgármester vette át a szót, aki a Szelíd térségfejlesztési pályázaton nyert kisvágóhíd, füstölő és zöldségfeldolgozó építésének munkálatait valamint az önkormányzati kerteket és szilvást mutatta meg.