Napi 30 kilométer

Szinku Mihály zalai állatorvos kalandjai

Dr. Szinku Mihály zalatárnoki állatorvos 66 évesen, egyedül járta végig az El Camino 800 kilométeres távját, hogy a végén feleletet kapjon a kérdésre, lenni vagy nem lenni. Lenni. És az ember ne hagyja el magát 60 év felett sem, üzeni mindenkinek.

Sárga kagylóval jelzik az utat

Szent Mihály havában tette meg a távot, melyet 30 évvel ezelőtt vett fel a tervei közé. Most jött el az ideje, igaz váratlanul. Szibériába készült utazni, de lemondták az utazást, ő pedig már össze volt pakolva. Gondolta, akkor most elmegy a világ leghíresebb zarándokútjára Spanyolországba.

- Talán az első, legfontosabb kérdés, mekkora legyen a csomag?

- Nagy fémvázas hátizsákkal, sok csomaggal indultam. Figyelmeztettek, hogy ez nehéz lesz. Fel is törte a hátam. De szerencsére a lábamat nem törte fel semmi, ami nagyon ritka dolog - kezdi a visszaemlékezést. - Az elején három napos esővel kezdődött az utam, így a tervezett napi 25-30 kilométer helyett kevesebbet tudtam csak megtenni, teljesen szétázva és így sajnos a tájat sem láttam az elején.

- Mekkora volt a legnagyobb napi túra?

- Egyik nap, pihenés nélkül 12 órát mentem, 35 kilométert tettem meg a Mezeta fennsíkon. Ha akartam volna se tudok leülni, olyan szúrós volt a növényzet. Ez a rész volt a legnehezebb. Egyébként 1550 méter magas szintkülönbséget kellett bejárni. Inkább a lefelé úton, a fékezéstől fáradt el a lábam. Meg az első napokban volt izomlázam - s latinul sorolja az érintett muszklikat. - Eleinte kellett erőltetni a menetet, később rutinná vált a reggeli sötétben kelés (fél hétkor), a délelőtti kávé, az egész napos gyaloglás és az esti közös vacsorák. A végén kicsit lassítanom kellett, mert pontosan Mihály napon szeretettem volna befejezni az utat.

dr. Szinku Mihály

- Eltévedés?

- Kétszer. Pedig az utat sárga nyíl és a jelkép fésűs kagyló szegélyezi. De valahogy elgondolkodtam és egyszer csak azt vettem észre, hogy nincsenek lábnyomok előttem. Visszafordultam.

- Akkor itt senki ne taposson új utat?

- Ne. Anélkül sem könnyű a táv. Nem beszélnék rá senkit. De akiben megérik az elhatározás, az menjen. Van, aki szakaszokban teszi meg az utat, van, aki kerékpáron és van, aki könnyít magán, hogy busszal viteti a csomagjait. Én nem csaltam, magamat csaptam volna be.

- Egyéb kalandos események?

- Elvesztettem a bankkártyám, ismerősök küldtek utánam pénzt. Egy hétig nem tudom miért, de nem működött a mobilom. Kétségbeestek a barátaim, már kerestetni akartak. Felismerni nem lett volna könnyű, mert nagy szakállam nőtt közben.

- Találkozások?

- Sokféle emberrel találkoztam, érdekes volt, hogy ki miért vállalta az utat. Volt, aki a nyugdíjazás okán indult el, más éppen pályakezdőként volt tanácstalan. Sok kellemes beszélgetésünk volt. Többségében fiatalokkal találkoztam, de volt nálam idősebb is.

- Végül is milyen célból kelt útra?

- Az első este vacsoránál kérdeztek hasonlót és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy lenni vagy nem lenni, harmadik lehetőség nincs. De én nem vallási célzattal mentem, mint sokan, csupán kalandvágyból. Bár egy elhunyt nagyon közeli rokonom mintha végig kísért volna az úton. Egyéb lelki vonatkozást nem vettem észre, úgy látszik, harmóniában vagyok magammal.

- Egyéb érdekesség?

- Az úton közel 30 kis halom van, azok emlékére, akik a Szent Jakab úton fejezték be az életüket. Az egyikük ép a cél előtt egy nappal halt meg, egy 23 éves veronai lánynak is itt ért véget az élet, talán a szerelmi bánatát kívánta volna feledni a caminoi úttal.

- Itthon nem hiányzott a napi 30 kilométer?

- Egy kicsit. Ami biztosan nem hiányzott az a hajnali mocorgás zaja, a cipzárhúzogatás, tépőzár hang, motoszkálás, a kislámpák fénye.

- Egy mondatban a kaland lényege?

- Képes voltam rá, és nem estem kétségbe.