Mindennel együtt jár az érzelem

- A mai iskolarendszer 92,3 százalékban a kognitív képességeket (emlékezet, figyelem) fejleszti, amely a képességek húsz százalékát teszik ki, de önmagában az élet viszontagságaira nem készít fel. Ezt követéses vizsgálatok támasztják alá. Egykori évfolyam első egyetemisták életét nézték meg 10-20 évvel az iskola befejezése után. Csupán negyedük tudta tartani az élenjáró szintet a munkában, és őket is csak a munka területén figyelték-mondta a pedagógiai szakértő, aki tanítványai mellett saját négy gyermeke nevelésében is számos tapasztalatot szerzett.

- Ami azonban sokkal meghatározóbb az az érzelmi beleélés, a motiváció, nyitottság, érdeklődés, kíváncsiság és az szociális készségek. Mindezek készségek, fejleszthetők, viszont ennek hiányában le is épülnek. Ezzel is magyarázható a mai közönyös társadalom, ahol fejlesztés hiányában leépült az érzelem gazdagság. Az érzelmi intelligenciát nem lehet magyarázatokkal fejleszteni. Az csak annyira hatásos, mintha a fűnyírót próbálnánk észérvekkel meggyőzni, hogy kerülje ki a virágokat és csak a füvet nyírja le. Az érzelmi intelligencia élményekkel, tapasztalatokkal, azonosulással fejleszthető, s erre a legjobb alkalom a játék. A népi játékok különösen sok bölcsességet rejtenek e téren. Mindenki megtapasztalhat benne különböző helyzeteket, sorvezetőként vagy egészen más minőséget, amikor a sor végére kerül. Mindez örömöt jelentő tevékenység, ahol ezerszer kipróbálhatod magad. A közös ének, a közös tánc is állandó egymásra figyelést igényel. Az énekben még a levegőt is együtt kell venni. Amikor átélünk egy helyzetet, arról "benyomat" keletkezik, s minél többször éljük át, ez egyre vastagodik, egyre mélyebb nyomot hagy. Ezt azért is jó tudni, mert az érzelmi lenyomatoknál időnként törlődés van és csak a kellően "vastag" nyomok maradnak meg ilyenkor. Krízis helyzetben aztán ezen lenyomatok, szinapszisok, átélések alapján döntünk. S a nevelés egyik fontos feladata kellene, hogy legyen a döntésképesség kifejlesztése.

Uzsalyné Pécsi Rita

Az érzelmeket sokáig nem kutatták, mert általánosságban nem tudtak velük mit kezdeni. Lámpaláz, szimpátia, arcpír, gombóc a torokban. Mit lehet ezzel kezdeni? Más területekkel foglalkoztak inkább, de bármely terület kutatásának a végén ott szerepelt, hogy az adott viselkedés csak akkor igaz, ha érzelmi megerősítést is kap. Az érzelmekkel való foglalkozás, ezek fejlesztése tehát nagyon fontos feladat. S hozzá kell tenni ehhez, hogy ha az irányítható, tudatos énünket 11 milliméter nagyságúnak vesszünk, a tudatalattit 16 kilométeresnek kell tekinteni. Minőségi változás az életünkben akkor lehet, ha a részeket összekötő kapcsolódást fejlesztjük, jelen esetben ez az érzelmi háló, ettől mozdul meg az egész személyiség.

- A jó hír, hogy az érzelmi intelligencia, nagyon képlékeny, jól nevelhető, magzati kortól idős korig. Óriási lehetőségek vannak tehát benne, szemben az IQ-val, mely született mennyiség. S bár az IQ nagyon karakteres, csak 20 százalékát teszi ki a személyiségnek, s nem függ össze sem a jellemmel, sem az életben való boldogulással. A készségek valók igazán a nevelőknek, szülőknek, pedagógusoknak. Ez kinevelhető, de hozzá kell nyúlni, mert különben csak lehetőség marad. Mit lehet tenni? Mesélni, színházba járni, beszélgetni, konkrét élményeket átélni - hangzott el az elsőadáson.