2024.07.03., szerda - Kornél, SomaZalaegerszeg időjárása

Archivum

Gombák a kertben, gombát a kertbe!

2016. április 05. kedd, 11:52
Címkék:

A gombáról a többségnek a Magyarországon megtalálható, 3000-féle tönköt és kalapot képező élőlény juthat az eszébe. Ezek kinek könnyebben, kinek nehezebben esnek a látóterébe és a tányérjába. Viszont a földalatti gombák, melyek gyökérkapcsoltan élnek a növényekkel az őket megilletőnél sokkal kisebb figyelemben részesülnek. Sokoldalú hasznosságukra, speciális képességeikre mostanában kezd fény derülni. Nem túlzás talán, ha azt gondoljuk, a világ megmentői lehetnek.

gomba2

Dr. Illyés Zoltán biológussal beszélgettünk

– A parazita gombákkal folynak jelenleg kísérletek. Amerikában már ezt használják biológiai védekezésként a cserebogárpajor ellen. Az Európai Unióban sokkal szigorúbbak az erre vonatkozó törvények. Ezért is lehet, hogy egy magyar kutatók által 12 éve kifejlesztett és szabadalmaztatott módszer, ami a kullancsfertőzés és a Lyme-kór ellen véd, még ma sem használatos. Pedig ennek pont az a lényege, hogy semmi másra nincs károsító hatással – mondja dr. Illyés Zoltán biológus.

– Ön mindig a biológiai sokszínűséget hangsúlyozza. Ez nem érvényes a kullancsra?

– De igen. A gombás védekezés lényege, hogy nem teljesen pusztít ki egy fajt, hanem lecsökkenti a számát. Éppen a túlszaporodás az oka a sok fertőzött kullancsnak. Ritkább állomány mellett nem vagy ritkán adják át egymásnak a betegséget. És ezen kívül még nagyon sok szelektíven ható gomba van, mely csak és kizárólag egy fajra vagy fajcsoportra hat. Ez lehet a jövő védekezési módja.

– A lebontó folyamatokban is fontos szerepük van a gombáknak.

– A baktériumok mellett a gombák végzik a lebontást. Ez legtöbb esetben egymás elleni harcot jelent, de van, amikor együttműködnek a cél érdekében. Így a gombák javítják a kertünkben a tápanyag-ellátottságot, jobb talajszerkezetet alakítanak ki. Ezenkívül a növényekkel gyökérkapcsolódnak, megnövelik annak felvevő felületét, így több tápanyagot, nedvességet tudnak azok felvenni. Ezzel ellenállóbbakká válnak a betegségekkel szemben, nagyobb termést hoznak.

.

A Föld életterének kialakulásakor a gombák segítették a szárazföldre az első növényeket, ők málasztották szét a kőzetet, kialakítva ezzel egy ásványdús termőtalajt. Még bő egy évtizede is azt tanították, növények. Ma már a se nem növény, se nem állat elmélet dívik, bár genetikailag inkább az állatokhoz állnak közel ezen élőlények. Gomba alkotja a Föld legnagyobb egybefüggő élőlényét, s szinte mindenhol megtalálhatók a föld alatt, megszámlálhatatlan mennyiségben. Ők alkotják a többi növény között az információs hálózatot, a bio internetet. Emellett tápanyagot továbbítanak, védenek a betegségek ellen, sőt lebontják a mérgeket a földből. Megérnek egy beszélgetést.

.

– Növelhető a gombák száma a talajban?

– Kaphatók erre oltóanyagok. Elég drágák és sajnos nem magyar területről valók. A legjobb hatásfok azonban a saját környezetben lévő gombákkal érhető el. A többi is segít, de nem feltétlen az az optimális. Ezért mérlegelni kell, hogy megéri. Az lenne jó, ha hazai oltóanyagot lehetne kapni.

– Egyéb lehetőségek a gombákkal?

– Korábban részt vettem egy kísérletsorozatban, mely során energiaültetvénynek használt füzek talaját oltottuk be a természetes fűzállományokkal együtt-élő gombákkal. 50-60 százalékkal nőtt a faállomány, miközben nem kellett semmilyen vegyszert és műtrágyát használni. Ez utóbbi azért is fontos, mert a fűz vízparti növény, vegyszerezésekor a vizek szennyeződnek. Vannak olyan gombák, melyek lebontják a nehézfémeket, illetve átalakítják nem mérgező formába. A növények kommunikációját is segítik. Szintén kísérletek bizonyítják, hogy például fertőzés esetén, a gyökereket behálózó gombák közvetítésével jut el a veszélyre figyelmeztető információ a környező növényegyedekhez és azok már több ellenanyag-termeléssel reagálnak. Szintén érdekes új tudás, hogy például az erdei orchideák csak úgy maradnak életben, ha gomba közvetítésével táplálja őket a fa. Jelenleg Magyarországon minden orchidea védett, tehát védeni kell a fát is. Meg egyébként is – tette hozzá a szakember.

– Ha kivágnak egy fát, mekkora talajterületen pusztulhatnak el a fához kapcsolódó gombák?

– Minimum akkora területen, amekkora a fa gyökere, ez pedig általában megegyezik a lombkorona méretével.

– Mi csökkenti még a segítő mikroszkopikus gombák számát?

– A talaj parlagon hagyása, a műtrágyák, növényvédő szerek használata, a monokultúra és a mélyszántás. Ügyelni kell arra, hogy a keresztes virágúak (káposztafélék) sem tartanak igényt a gombák jelenlétére, ezért alattuk veszít a talaj ezekből az élőlényekből. Viszont növénytársítással megoldható a probléma, ugyanis az összes többi növény, a fák és a lágyszárúak egyaránt gombákkal kapcsolódnak. Táplálják, védik a növényt, egyik növény segítségükkel táplálja a gyengébb másik növényt, és információkat is így adnak át. Egyébként maga a gomba is informálódik a talajról, ahol megtelepszik, enzimkibocsátással, ezért gomba jelenléte nélkül is láthatók az úgynevezett boszorkánykörök, mert ezeken a részeken jobban nő a többi növény, harsogóbb zöld a fű.

– Mondják, jelenleg a negyedik kihalási hullámban van a Föld élővilága. A gombák segíthetnek?

– Ez az első kihalás, melyet nem egy külső erő, hanem egy élőlény, az ember okoz. A gombák sok mindenre "rávehetők", és még sok mindent nem tudunk róluk, de amit igen, az figyelemre méltó.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK