Az organikus táplálkozás előnyei

- Minél több fórumra lenne szükség a témában, hogy újra a tűzhely mellé állítsuk az embereket, ahol értékes ételek készülhetnek a családi asztalra. A közös étkezés, a családi kommunikáció fontos része. Mindezeket el kell magyarázni ma már, s bár a témában vannak tévéműsorok is, az ételkóstolással egybekötött személyes beszélgetés, a felvetődő kérdések megválaszolása az igazán hatékony. Illetve a tévéműsorokból sokszor az alapok maradnak ki.

- A szakácsoknak tanítják ezeket az ismereteket, vagy egyéni szorgalom az Ön jártassága?

- Sajnos az oktatás e téren gyerekcipőben jár, vagy inkább a '60-as években, mert akkor írták azokat a tankönyveket, melyek a mai oktatás alapját is adják. Tehát nem minden szakácsnak van tudomása a "speciálisnak" nevezett étkezések részleteiről. De aki beleássa magát a gasztronómiába, az óhatatlanul beleütközik ezekbe az információkba.

- A '60-as években azért még talán nem volt olyan rossz az étkezési kultúra.

- Igazából az 1800-as években állt magas szinten. Például csak szezonális és helyben megtermett dolgokat fogyasztottak az emberek, és háromszor annyi halat mint manapság. Olyan növények (laboda, borágó, rebarbara, ánizskapor) alkalmazása volt jellemző, melyek többsége, vagy egy része a mai konyhákban ismeretlen. Ma sarkítva ipari gasztronómia dívik, ahol valódi ízekkel nem is lehet találkozni. Oda kell figyelni nemcsak arra hogy mit eszünk, mikor esszük, hogyan, hanem magára az emberi szervezet működésére, a természettel való összhangra. Például azt el kell fogadni, hogy télen, gyűjtjük magunkra a zsírokat, éppen a hideg elleni védekezés miatt. Ezt majd tavasszal leégetjük. Az emberi szervezet is periódikusan működik, mint az évszakok. Attól lesz valaki egészséges, hogy teljes harmóniában van ezekkel a dolgokkal, és az étkezésében is harmónia jellemző, nincs radikális fogyókúra, nincs egyoldalú táplálkozás.

- Mi a helyzet a böjttel? Mert ezalatt is mindenki mást ért.

- A téli visszafogott, mozgásszegényebb életmód után célszerű megejteni. A célja a szervezet átmosása. Tehát sok folyadékot és alacsony kalória tartalmú, nagyon gyenge ételeket kell ilyenkor fogyasztani.

- Mennyire érdekli az embereket az organikus szemlélet?

- Egyre többen nyitottak a témára, divat is gasztronómiával foglalkozni. Azért még sok teendő van. Kezdve onnan, hogy az glutamátos ételekről le kell szokni, a látványos, erős ízek helyett visszatérni az alapízekhez. A borsó legyen borsó ízű, a sertés meg sertés ízű. Ez a normális. Aztán fontos az idény, és helyben termett termékek fogyasztása. Ehhez meg kell találni a helyi gazdákat, sőt, újra rávenni az embereket, hogy foglalkozzanak háztáji gazdálkodással. Mert a hipermarketek sem az egészséget, sem a magyar gazdaságot nem erősítik. Nagyon negatív példa erre a tej, vagy amit tejként árusítanak, mely össze sem hasonlítható a házi tejjel, szinte csak a színében azonos. Termelői piacokat kellene létrehozni, megszólítani a gazdákat. Ösztönözni kell a termelésre és a vásárlásra is. Aztán ezt lehet fokozni azzal, hogy minél természetesebb, bio módon történjen az előállítás.

- Néhány alapvető konyhai alapanyagot megosztana velünk?

- Az organikus konyha lényege, hogy az alapanyagok mellőznek minden mesterséges anyagot, adalékot. Természetes zsírokkal főzünk, állati zsírral, tévedés, hogy a disznózsír káros, inkább szükséges. A margarinokról ugyanez nem mondható el. Aztán hidegen sajtolt növényi olajok mogyoróból, dióból, mákból, napraforgóból. Vajat is lehet használni, lisztek közül a teljes kiörlésűt, illetve adalék lisztként egyéb növényi alapú liszteket. Igaz, hogy ezek az alapanyagok drágábbak, de tartalmasabb étel készíthető belőlük, amiből kevesebb is elég.