Kutatások a Zala Megyei Kórházban

- A narratív pszichológiából indultunk ki, vagyis, hogy a szóhasznált és a rejtett nyelvi tartalmak az érzelmi működés erős mutatói (narratív pszichológia a nyelv, a beszéd és a lelki működés kapcsolatait vizsgálja, az emberi élettörténések elbeszéléséből empirikusan ellenőrizhető ismereteket von le, felhasználja a számítógépes nyelvészetet is a kutatásokhoz) - kezdte ismertetőjét dr. Szabó József. - Valójában az egyik alkoholbeteggel folytatott beszélgetés során figyeltem fel arra, amit Kézdi Balázs: A negatív kód című könyvében is kifejtett, vagyis a tagadószavak, fosztóképzők, általános negatív megfogalmazások használatára. Kézdi főleg az öngyilkossági kísérleten átesett személyeket (továbbiakban szuicid) vizsgálta ebből a szempontból, s mivel egyes addiktológusok véleménye szerint az alkoholizmus elhúzódó szuicidumnak tekinthető, jött az ötlet, hogy megvizsgáljuk, hasonlít-e a két csoport szóhasználat egymáshoz.

Egy másik megfigyelés volt, hogy a szenvedélybetegek előszeretettel használják az "és" típusú, kapcsolatos kötőszavakat a magyarázó (mert), következtető (ezért) kötőszavak helyett a saját magukra vonatkozó elbeszélésekben. Vagyis a sors áldozataiként tekintenek magukra, sodródnak az eseményekkel, kevésbé érzik a saját felelősségüket, a cselekvéseik következményeit.

Szabó József

Más kutatók a szociális szavak (társaskapcsolatokra utaló szavak) használata és a társas támogatottság, valamint az élettartam közötti összefüggéseket vizsgálták. A felsorolt kutatási eredmények felhasználásával állítottuk fel a terápiás koncepciót, amelyben csoportfoglalkozásokon néhány hetes időtartamban beszélgettünk alkoholbetegekkel. Spontán önéletrajzot írattunk velük, majd közösen megbeszéltünk ezeket. Ezután adott instrukciók alapján újra kellett fogalmazni szakaszonként az önéletrajzot (szociális szavak, kötőszavak, jövő idejű szavak és néhány konkrét szó).

Mindezek felhasználásával új életrajzok születtek. Nem a tartalom változott természetesen, hanem annak nyelvi kifejezés módja. A hatásosságot az úgynevezett "Reménytelenségi Skálán" és "A Problémamegoldó Képességek Tesztjén" mértük. Mindkét esetben javulás mutatkozott, mely nagyobb mértékű volt, mint a más jellegű csoportos terápián részt vevő kontroll csoportok esetében. Sajnos az utánkövetés nem könnyű, mert a visszaesők bűntudat miatt kerülnek ki a rendszerből, a felépülők pedig gyakran elhagyják az önsegítő csoportokat - mondta dr. Szabó József, s megjegyezte, bízik a folytatásban és egy pszichoszociális rehabilitációs kutató csoport létrejöttében a Zala Megyei Kórházban, ahol alkalmazott kutatásokat folytathatnak a főiskolás hallgatók részbeni bevonásával. Végül hozzátette, a pszichés problémák felismerésében, kezelésében a kommunikációnak jelentős szerepe van, ennek kihasználása korántsem teljes körű, számos további kutatási lehetőséget nyújt.