Büntetés helyett ritmikus napirend

Szeretet és egyéni nevelés a Waldorf oviban

Annál is inkább, mert a Rudolf Steiner filozófus által száz évvel ezelőtt kidolgozott módszert sokan túl engedékenynek, mi több, kozmopolita szemléletűnek tartják. A félreértések főleg amiatt alakultak ki, hogy a Waldorf-óvodákban és iskolákban nincs klasszikus értelemben vett büntetés. Emiatt az a - téves - nézet terjedt el, hogy a gyerekek bármit megtehetnek, és felnőttként majd nem tudják kezelni a társadalmi konfliktusokat.

- A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez egyáltalán nincs így - avat be a részletekbe Richter Jenőné. A szabad nevelés ugyanis nem azt jelenti, hogy a gyerekek magukra vannak hagyva, és azt csinálnak, amit akarnak. Rudolf Steiner azt vallotta, hogy nem abból a gyermekből lesz fizikailag egészséges, lelkileg szabad, szellemileg pedig kreatív felnőtt, akit szabadjára engednek, hanem akinek okos korlátokat állítanak - folytatta az óvoda vezetője. Hozzátéve: ennek megfelelően alakították ki a napi ritmust.

Dalokkal, mondókákkal és jelekkel kerülnek át egyik foglalkozási fázisból a másikba a gyerekek, amit szinte észre sem vesznek. Ha véletlen konfliktus támad, akkor azt nem agresszióval kezelik, hanem pillantással, érintéssel, szeretettel, nyugodt szóval. Az esetleges negatív energiákat mindig átfordítják valamilyen más, méghozzá pozitív tevékenységbe.

Vajon mennyiben nyújt többet ez az óvodatípus a hagyományos intézményeknél? Richter Jenőné szerint nem többet ad, hanem mást. Nem konkrét foglalkozások vannak például, hanem szabad játékra épülő nevelés. Ennek keretei között ugyanúgy megjelenik a matematika, a környezetismeret, vagy a zene, mint a többi óvodában. Minden nap van művészeti foglalkozás is: rajzolnak, festenek, viaszgyurmáznak a gyerekek, sőt gyapjúképeket is készítenek. A játékok itt nem műanyagból, hanem természetes anyagból készülnek. Ezen kívül mesék, évszakokhoz és ünnepekhez kötődő körjátékok színesítik a napot. Törekednek arra is, hogy minél több időt töltsenek a szabadban, hiszen a mozgásnak, testnevelésnek szintén fontos szerep jut ebben az életkorban.

- A legnagyobb különbség abban van, hogy míg a hagyományos intézmények pedagógiai módszerei egységesítenek, mi, minden egyes gyermekre külön-külön maximális figyelmet próbálunk fordítani. Úgy, hogy közben az egyéni fejlettségi szintnek megfelelően fejlesszük a gyerekek tudását és képességeit. Emiatt egy óvodai csoportban maximum húsz gyermek lehet. A Napravár Óvodába jelenleg tizenhárman járnak.

A vezető szerint fontos azt is megemlíteni, hogy a körjátékok, és egyéb foglalkozások a magyar néphagyományból, népmesei tradícióból és ünnepkörből merítenek. Ami miatt bírálóik mégis kozmopolita szemléletűnek nevezik a módszert, az a vallási nevelés. A Waldorf-intézmények ugyanis keresztény szellemiségűek, ám nem kötődnek egyik valláshoz sem. Minden nap elmondanak egy áhítatot - mely szintén Steinertől származik -, ami bármelyik vallás követőjének elfogadható.

Az óvodát életre hívó szülői közösség szeretne továbblépni; jelenleg egy hasonló pedagógiai elvet valló iskola megteremtésén dolgoznak. Persze a waldorfos gyerekek a hagyományos iskolarendszeren belül is megállják a helyüket, sőt az eddigi tapasztalatok alapján a konfliktuskezelésük jobb, türelmük nagyobb, mint hasonló korú társaiké. Ettől függetlenül a szülők fontosnak érzik, hogy abban a szellemiségben tanuljanak tovább, mint amit megszoktak 6-7 éves korukig.