2024.07.05., péntek - Emese, SaroltaZalaegerszeg időjárása

Archivum

A Szévíz-völgyi bányatavak használata

2012. november 20. kedd, 18:45
Címkék:

A Szévíz-patak völgyében a tőzegbányászat nyomán kialakult tőzegtavak láncolata több száz hektáros vizes élőhelyként természeti szempontból is egyedülálló, de büszkesége a megye horgászainak is – mondta el dr. Ágh Pál okleveles talajvédelmi szakmérnök, a környezetvédelmi beruházásokkal, tőzeghasznosítással és talajjavítással is foglalkozó Ökoker kft. tulajdonosa, aki kiemelte: a magyarországi tőzeg-eredetű ásványi anyagot tartalmazó területek közül a legkiválóbb minőségű a Szévíz-völgyi tőzegmező, aminek a hasznosítása 1952 óta folyamatos.

agh palÉsszerű tó- és természetgazdálkodás a cél 

Milyen feladatellátás folyik ezeken a területeken? – érdeklődtünk elöljáróban a szakmérnöktől.

- Ez a környezettudatos hasznosító tevékenység érintette, illetve érinti Kisbucsa, Pölöske, Zalaszentmihály, Pötréte és Hahót községek térségét, ahol az elmúlt időszakban, a kitermelt tőzeg helyén összegyűlt talajvízből kialakultak olyan bányatavak, amelyek rendkívül fontosak vízgazdálkodási szempontból, másrészt ragyogó lehetőséget adtak és nyújtanak ma is a horgászat, a sporthorgászat, a szervezett élővilág (elsősorban madarak és halak) megfigyelésekhez. A Szévíz-patak jobb és bal partján is egy rendkívül szép tófüzér alakult ki kilenc önálló tóegységet magában foglalva. A tavak korábban teljesen elhanyagolt rét- és legelőterületeken jöttek létre, aminek hasznosítása, művelése gyepként az 1940-es évek végén megszűnt, mert a terület vizenyős lett, a szarvasmarha-állomány teljesen lecsökkent, a mezőgazdasági művelési ágak egészében átalakultak.

A tőzeghasznosítás a Pölöske II., Zalaszentmihály II, Pötréte III jelű tavakat érintően indult meg. A tavak egy része a szervezett horgászatot, a sporthorgászat céljait erősítve magántulajdonosok, horgászegyesületek, önkormányzatok tulajdonába került úgy, hogy a kialakult tavak élővilága, botanikája teljesen spontán módon alakult, kivéve azokat a tavakat, amelyekre különböző növényevő halfajok telepítése történt. Jelenleg négy területen van folyamatban tőzeghasznosítás: Kisbucsán, Pölöskén, Pötrétén, Hahóton, magánvállalkozók engedélyes bányatelkein. Ezeket a horgászat és egyesületi igénybevétel részére még nem adták át, de a hasznosítás befejezésével folyamatban van a tóátadás a tulajdonosoknak, majd azt követően a hasznosítás, a környezet és természetvédelmi törvények, szabályozások maximális figyelembe vételével. Az értékes természeti területek, élőhelyek védelmét szolgáló Natura 2000 EU-s program előírásaira is maximálisan tekintettel kell lenni a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, a gyepterületek védelmét szolgáló törvényt is figyelembe véve.

- A szakmaiság továbbra is alapkövetelmény?

- Természetesen. A Nemzetközi Tőzeg és Láp Szervezet magyar nemzeti bizottságának elnökhelyetteseként koordinálom az immár négy éve team munkában készülő, folyamatos megfigyeléseken alapuló szaktanulmányt, ami a bányászattal párhuzamosan folyó tógazdálkodás kérdéseit is precízen körüljárja, rávilágítva arra, hogyan alakul egy-egy terület biológiája, illetve természet közeli állapotának helyreállása. E megfigyelés-sorozat a Pötréte 075 hrsz. számú területre vonatkozik, hangsúlyosan ahol természetes módon beavatkozás nélkül alakult az élővilág 15 éves vízfedettség után. A vizsgálat folytatódik, a jövő évtől már a terület tulajdonosával együttműködve, így ajánlást tudunk tenni arra, hogy az új hasznosítás mellett, milyen figyelmet kell fordítani a hasznosítóknak a vízfelületeken kialakult élővilág, madárvilág, növényvilág részbeli megtartására. Ide nem lenne szabad betelepíteni növényevő halakat, mert ezek teljesen "kitakarítják" a növényvilágot, és idővel teljesen csupasz tavakat alakítanak ki, ami kihatással van a tőzeg újrafejlődésére is.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK