Kicsi ér helyett nyitnikék

Kik és miért dalolnak nekünk már kora tavasszal?

Széncinege a tavasz első hírnöke (Fotó: D. Zs.)

– A széncinege hangját hallhatjuk először, így ő a tavasz első hírnöke. Rajta kívül a kék cinegék, a barátcinegék és a csúszkák is kiabálnak már, a harkályok meg dobolnak, ami azt jelzi, hogy keresik a párjukat. A fekete rigó hímek is trilláznak. A vonuló madarak közül a korán érkezők, a házi rozsdafarkúak és a barázdabillegetők is csatlakozhatnak a hajnali koncerthez, ahogy a seregélyek is. Sokféle madár hangját tudják élethűen utánozni. Köztük a sárgarigóét, ami így március elején teljesen félrevezető, mert a sárgarigók kései vonulók, csak májusban érkeznek.

– A tavaszt eljövetelét hirdetik, vagy csak fel akarnak ébreszteni bennünket. Egyáltalán mire fel ez a hajnali zenebona?

– A tavaszi nászének fültanúi lehetünk, amivel a hímek kijelölik a birtokhatárokat a költési időszakra felkészülendően. Minél hangosabban, minél hosszabban és változatosabban énekelnek, annál nagyobb területet tudnak elfoglalni, felhívva a tojók figyelmét magukra. A fészekrakás időpontja madárfajonként változó. A hollóknak és réti sasoknak télen is jut táplálék, ezért már február közepétől költenek. Az énekesmadaraknál most a túlélésen, a táplálkozáson van még a hangsúly. Azon fajoknál, amelyek itthon telelnek át, már március elején megkezdődik a fészekrakás. Márciusban a vonuló madaraink közül már köszönthetjük a gólyát. Ahogy érkezik a többi vándormadár, úgy tolódik a költés ideje áprilisra, májusra. A kései érkezők, mint a gyurgyalag, a szalakóta, a búbos banka és a „huncut a bíró” strófát kiáltó sárgarigó májusban rak fészket, ami összefügg az elérhető táplálékkal; a nagytestű rovarok és hernyók megjelenésével.

Fekete rigó fészke (Fotó: D. Zs.)

– Mit fejeznek ki még hangjukkal, énekükkel?

Kezdjük mindjárt a fiókákkal, amelyek sivítva kérik az eleséget. Persze a szülők is adnak ki hangot, amikor hívják őket. Minden madárfaj rendelkezik egy alaphanggal, ami a társasági élethez kell. Az egymás közötti kapcsolattartást segíti – „te hol vagy, én itt vagyok” – főleg a csapatban élő madaraknál, mint például a cinegéknél és az őszapóknál. Énekes madaraink riasztó hangokat is képesek kiadni, amellyel ragadozók megjelenésére figyelmeztetnek, és amiket fajtársaik is megértenek. Ha riaszt egy cinege, arra a rigó is felfigyel, és fordítva. Más állatfajok is hallgatnak a madarak veszélyre figyelmeztető hívásaira, ugyanúgy a veszély elmúlását jelző hangokra.

Kékcinege

– Hogyan alakulnak az egyesület tavaszi programjai?

– A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben meghirdeti a madarak és fák napjához kapcsolódóan a területi és országos versenyt az iskolások körében, ami idén a járványhelyzet miatt elmarad. Reméljük májusban, júniusban már lesz lehetőségünk ifjúsági programok megtartására, mint például a 2021-es év madarának kikiáltott cigánycsuk megismertetésére.