Göcseji kézműves nap a piacon

A tavaly hagyományteremtő szándékkal először tartott kézműves világnapi rendezvény ezúttal is nagy érdeklődésnek örvendett. A szombati piacnap is növelte a látogatók számát, nemkülönben a két kapcsolódó rendezvény, az epernap valamint a kézről kézre kézműves alapanyag- és eszközvásár.

A Göcseji Tudásközpont azért épült fel a piac ölében, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson a helyi termelőknek és kézműveseknek, népszerűsítse termékeiket, továbbá megismertesse és átörökítse a hagyományos göcseji kézművesség tudásanyagát az épületben működő műhelyekkel és szakkörökkel. A második kézműves nap is erről szólt, amelyen mesterség-bemutatókkal, szakmai előadásokkal, kézműves vásárral és kulturális csoportok fellépésével várták az érdeklődőket.

Pácsonyi Imre, Tolvaj Márta, Böjte Sándor Zsolt (a mikrofonnál), Horváth István és Nikitscher Bernadette

A megnyitón a rendezvényt házigazdaként képviselte Tolvaj Márta önkormányzati főtanácsadó, Nikitscher Bernadette, a Göcseji Tudásközpont vezetője, valamint Horváth István, a Vásárcsarnok igazgatója. Köszöntőt mondott a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke. Pácsonyi Imre azt hangsúlyozta, a vásári forgataggal, a kézművesek és helyi termelők portékáival a vidék értékei jelennek meg, amiért tulajdonképpen létrejött a Göcseji Tudásközpont. Népművészettel, folklórral, gasztronómiával fűszerezve ugyanezt szolgálja a Göcseji Dombérozó programsorozat július 7–16. között 24 településen.

Nagyon jó látni, hogy a Göcseji Tudásközpont beépült a piac szövetébe, vélekedett beszédében Böjte Sándor Zsolt, a térség önkormányzati képviselője. Mint fogalmazott, a kézművesség végigkísérte az emberiség történetét, mert az embernek kezdetektől fogva törekvése az, hogy maga készítette tárgyakkal, használati eszközökkel vegye körül magát. A ma kézművesei is ezt teszik, és alkotásaikkal maradandó nyomot hagynak az utókornak.

Sokféle módon, sokféle anyagból, akár újrahasznosítottból. Ilyeneket készít Nagy-Horváth Jolán. Ránézésre nem tudni miből. Szalvétagyűrűi kerámiának tűnnek, pedig levegőre száradó gyurmából készültek. A hatást textilragasztó kelti, amellyel bekeni, és amit akrillal fest le. Ugyanezzel az eljárással készíti hölgy szoboralakjait: fejük gipsz, testük drótváz, amelyre ruhát varr rongydarabokból. Ezután mártja bele a textilragasztóba, amelytől 24 óra száradás után megkeményedik szobor, és amit szintén akrillal fest le.

A második kézműves napon fellépett a Harangláb Népzenei Együttes, a gellénházi Vajda József Népdalkör, az Igazgyöngy Hagyományőrző Egyesület valamint a Göcseji Szegek Néptáncegyüttes.