Vezető hírek

Eredet: ősbemutató a színházban

2023. május 22. hétfő, 17:51

Szerző: Bánfi Kati; Fotó: B.K.

Címkék: Bánfi Kati, Bemutató, Előadás, Hevesi Sándor Színház, Kósa Ruben, Néptánc, Színház, Zalai Táncegyüttes

A csodaszarvas monda nyomán készített fikciós táncjátékot a KÓSART, azaz Kósa Ruben és Kósa-Kemes Laura. Egyúttal ők a történet megálmodói, a táncok koreográfusai és tizenketted magukkal a szereplői is a műnek, melynek ősbemutatóját május 20-án tartották a Hevesi Sándor Színházban.

A történet alapja a csodaszarvas monda

Két éve tervezgették ezt az egyedi produkciót, a próbák bő háromnegyed évet vettek igénybe, s újra beigazolódott, a jó munkához idő kell. Néptánc alapú misztikus táncszínházat hoztak létre, ahol az összetett mozgások aprólékosan kidolgozottak, mind a koreográfusok, mind a táncosok részéről. Mesebeli erdei helyszínen kell a hősnek (Kósa Ruben), aki akár Hunor is lehet, megküzdeni az elemekkel, de leginkább a népi hiedelemvilág jellegzetes alakjaival, a vadlánnyal (Takács Lora Laura), az ördöggel (Cseh Richárd), és a lidérccel (Barabás Lilla). Közben fel-feltűnik a mű végéig elérhetetlen, utat mutató csodaszarvasa (Kósa-Kemes Laura), de társul szegődik a táltos (Táncos Kristóf) is.

- Sok szerencsés dolog játszott közre, hogy ebből az álomból mára valóság lett és reméljük, hogy minél szélesebb körben meg tudjuk majd mutatni a közönségnek a darabot a világon – mondta Ruben.

- Milyen korosztálynak szánjátok a művet?

- 9-99 éves kor, viszont az előadás helyszínét korlátozza, hogy színházi körülmények (díszlet, világítás) szükségesek hozzá, ez is szorosan hozzátartozik a produkcióhoz.

- Miért pont ezt a történetet választottátok?

- A mondák világa hozzám áll közel, a meséké pedig Laurához. Annak idején a szakdolgozatom témája is a népi hiedelemvilág volt, különösen a göcseji érdekel. A történet alapja a csodaszarvas monda, amit kiegészítünk erdei állatok, lények megjelenítésével, néptánc alapú, kortárs táncokkal kiegészített mozgással, egyszerű nonverbális elemekkel, és ami a néptáncban nem jellemző, itt a mimika is fontos. A hazatalálásról szól alapvetően a táncjáték, de vannak benne olyan helyzetek, amivel bárki találkozhat és mindenki a saját dolgait tudja belelátni. Érdekes volt látni azt az evolúciós folyamatot, ahogy a táncjáték kinőtte magát. A folklórral sok embert meg lehet szólítani, a táncszínházzal talán még szélesebb közösséget. Mindenki találhat benne érdekeset. A táncosoknak is plusz élményt nyújt ez a lehetőség. Alapjában jó a csapat a munkában, tánctudásban és a barátságban. Jó hangulatúak ezért a próbák, bár sok munkát igényelnek. Az utolsó időszak fáradtságán már a színpadra állás izgalma segített át minket. Várjuk, hogy minél több helyen megmutathassuk ezt a produkciót, addig egyenlőre nem tervezünk újat – mondta Ruben és Laura.

A táncjáték zenéjét Sebestyén Áron jegyzi, benne olyan különleges „apróságokat”, mint a jelenetek tánclépéseit és csapásait Ruben közreműködésével felvették és belekeverték a zenébe, egyedi hangzást hozva ezzel létre. A látványos díszlet Mészáros Tibor munkája.