Múzeumi kerengő Petőfiről

A költészetet, mint szakmát fel akarta emelni

A professzor a magyar irdalom élő lelkiismerete, lelkes előadó, mely lelkesedését bárkire képes átragasztani. Petőfiről pedig valósággal elragadtatással tud értekezni. (Felkérés alapján ő nyitotta meg a Kiskőrösi Petőfi évet). S bár Szombathelyen él, hétvégi telek kapcsán zalainak is mondja magát. Jelen előadásában Petőfi modernségéről beszélt, hogy milyen hatással van egy 200 évvel ezelőtt született költő a mai korra, a mai emberekre és egyáltalán az irodalomnak mi a feladata a társadalomban. 

Petőfit a legismertebb költőként jellemezte, akinek műveit 48 nyelvre fordították le. Megjegyezte, a kínai gyerekeknek például 17 Petőfi verset kell ismerni. 

- Nem hétköznapi ember volt, világirodalmi szintű költő, és 26 év alatt szinte mindent megtörtént vele. A költészetet, mint szakmát fel akarta emelni, megváltoztatta a létezés és a nyelv viszonyát, hogy képesek legyünk megérteni a saját és a másik ember nézeteit, majd egy hihetetlen magyar szabadság mozgalom élére állt. Az első költő volt, aki a jelentés értelmezést az olvasóra bízta („Még ifju szivemben a lángsugarú nyár”). 23-24 évesen, a János vitéz megírása után országosan ismert lett, abban a korban, amikor még rádió sem volt. Kevés szóval tudott világos értékrendet adni – mondta az előadó, majd megemlítette, hogy ma is vita van még Petőfi pontos születési idejéről és helyéről, négy település is ki akarja vívni ez utóbbi jogot. 

Fűzfa Balázs közkinccsé tette a tulajdonában lévő, Pesten 1848-ban kiadott Petőfi-kötetet, mely a költő utolsó éveinek verseit tartalmazza. Majd kezdetét vette a múzeumi tárgyak közötti séta. Elsőként dr. Kostyál László mutatta be az intézmény raktárában lévő három Petőfi kisplasztikát, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotásait.